55/
- (XII. 22.) MNB rendelete a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről. A biztosítási tevékenységről szóló
- évi LXXXVIII. törvény
- § h) pontjában, a
- § tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló
- évi CXXXIX. törvény
- §
(1)bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. §
(9)bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §
(1)A biztosító a biztosítási tevékenységről szóló
- évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)
- §
(1)bekezdés 75. pontja szerinti teljes költségmutató (a továbbiakban: TKM) értékét
- a)2016. december 31-ig
- aa)a befektetési egységekhez kötött megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek esetében az 1. mellékletben,
- ab)a nem befektetési egységekhez kötött (hagyományos) megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek esetében a 2. mellékletben,
- b)2017. január 1-jétől a 3. mellékletben foglalt módszertan szerint számítja ki.
(2)A biztosító a TKM értékét egy típuspéldára határozza meg, és a számítást a 2–9. §-ban foglalt feltételek alkalmazásával végzi el.
(3)A külső feltételezések (hozamgörbe, árfolyam) változásának hatását a biztosító minden év július 1-jéig (TKM aktualizálási időpont) vezeti át a TKM értékeken.
(4)Amennyiben az induláskor feltételezett, a termékhez, illetve a befektetésekhez tartozó költségek, alkalmazott paraméterek megváltoznak, és ezen változtatások a TKM értékét módosítják, akkor a biztosító soron kívül újraszámolja a TKM értéket.
(5)A biztosító a TKM értékre vonatkozó számításai helyességét külső szakértő – biztosító könyvvizsgálatára jogosult – személlyel vagy szervezettel minden naptári évben auditáltatja.
(6)A TKM értékének számításához szükséges, a biztosítási díj pénznemétől eltérő pénznemű értékeknek a biztosítási díj pénznemére való átváltására a biztosító a TKM értékének számítását megelőző év december 31-én érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza.
- § A biztosító biztosítottként egy fő, 35 éves személyt vesz figyelembe. Amennyiben a termék 35 éves személy számára nem elérhető, a biztosító a számítás során a legjobb közelítését használja (minimalizálja a termékben elérhető és az e rendeletben meghatározott életkor különbségének abszolút értékét).
- § A kockázati biztosítási szolgáltatás kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokra terjed ki. Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő, és így a biztosítónak nem kell beszámítania a TKM értékébe, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető.
- §
(1)A biztosítási díj:
- a)a rendszeres díjas életbiztosítások esetében
- aa)az 1. és 2. melléklet vonatkozásában évi 210 000 forint,
- ab)a 3. melléklet vonatkozásában havi 25 000 forint,
- b)az egyszeri díjas életbiztosítások esetében
- ba)az 1. és 2. melléklet vonatkozásában 2 200 000 forint,
- bb)a 3. melléklet vonatkozásában 4 500 000 forint,
- c)amennyiben az adott termékhez tartozó minimális díj az a), illetve a
- b)pontban meghatározott értéknél magasabb, akkor az adott termékhez tartozó minimális díjnak megfelelő összeg.
(2)A biztosítási díj indexálását – ide nem értve a nyereségmegosztás (ideértve többek között a többlethozamvisszajuttatást) miatti indexálást – a biztosító csak akkor veszi figyelembe, ha az a szerződéses feltételek szerint kötelező. Amennyiben az indexálás közvetlenül vagy közvetve inflációhoz vagy egyéb, a biztosítótól független indikátorhoz kötött, akkor az inflációt, illetve egyéb indikátort végig nullának kell tekinteni.
(3)A díjfizetés gyakorisága:
- a)az 1. és 2. melléklet vonatkozásában éves (vagy egyszeri),
- b)a 3. melléklet vonatkozásában havi (vagy egyszeri),
- c)amennyiben rendszeres díjas termék esetén a havi díjfizetés nem megengedett, a havi díjfizetéshez legközelebb álló gyakoriságot kell alapul venni, és ebben az esetben a rendelet havi díjfizetést alapul vevő rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(4)A díjfizetés módja:
- a)az 1. és 2. melléklet vonatkozásában csoportos beszedés,
- b)a 3. melléklet vonatkozásában átutalás. 5. §
(1)A biztosítás tartama:
- a)a rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosítás (whole life) esetében 10, 15 és 20 év,
- b)az egyszeri díjas biztosítás esetében 5, 10 és 20 év.
(2)A kalkulációt a biztosító mindazon tartamokra elvégzi, amelyek lejárattal, illetve élethosszig tartó biztosítás esetén visszavásárlással elérhetők. Az élethosszig tartó biztosítás (whole life) esetében egy adott tartamot úgy kell tekinteni, mintha a szerződő az adott időszak végén a szerződést visszavásárolná. Amennyiben a díjfizetési időszak és a szerződés lejárati tartama eltér, a biztosító a vonatkozó TKM értékeket kétféleképpen, két sorban tünteti fel: az egyik sorban a minimális díjfizetési időtartam melletti TKM értéket, a másik sorban pedig az adott tartamhoz tartozó maximális díjfizetési időtartam melletti TKM értéket mutatja be. Ebben az esetben feltüntetésre kerül a szóban forgó minimális és maximális tartam nagysága is.
(3)A bemutatott tartamoknak összhangban kell lennie a termék feltételeiben meghatározott minimális tartammal.
(4)Amennyiben a köthető minimális tartam hosszabb, mint az adott biztosítás típushoz [egyszeri vagy rendszeres díjas, illetve a visszavásárlás tekintetében az élethosszig tartó (whole life)] tartozó legrövidebb tartam, és az nem esik egybe az
(1)bekezdésben meghatározott egyéb kötelező tartamokkal, akkor a biztosító a TKM értékét erre a (köthető minimális) tartamra számítja ki. 6. §
(1)A TKM számítása során a biztosító figyelembe veszi az adott termék kapcsán közvetlenül vagy közvetve felszámolt valamennyi költséget, ideértve a) a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit a
(2)bekezdésnek megfelelően,
- b)a 3. § alapján figyelembe veendő kockázatokra eső díjrészeket,
- c)a befektetési egységek vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket,
- d)a nominálisan vagy egy külső indikátor függvényében előre rögzített lejárati szolgáltatással rendelkező életbiztosítások esetén a bruttó díj és a lejárati szolgáltatás egymáshoz való viszonyából eredő közvetett költségeket és
- e)a nyereségmegosztás során a biztosítónál maradó részt is.
(2)Amennyiben a biztosító a költségeket közvetlenül vonja (ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások többségét vagy az egyéni számla alapján meghatározott szolgáltatású hagyományos életbiztosításokat), költségként kell kimutatni minden olyan tételt, amely a mögöttes alapok (eszközalap vagy külön kezelt eszközportfólió) nettó eszközértékét csökkenti a végső elemi befektetések (részvények, kötvények, stb.) befektetési teljesítményéhez képest. A költségek figyelembevételekor addig a befektetési alap szintig kell lemenni a számítással, amíg el nem tűnik az „alapok alapja” megoldás, beleértve a legalsó (nem alapok alapja) befektetési alap költségeit is. Jelen bekezdés alkalmazása szempontjából „alapok alapja” megoldásnak tekintendő minden olyan befektetési alap, amely a megfigyelési időszak alatt tartalmaz portfóliójában befektetési jegyet.
(3)Amennyiben egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék esetében a biztosító eszközalap, illetve mögöttes alapkezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor a biztosító a TKM értékét eszközalaponként külön-külön határozza meg.
(4)A TKM értékének számítása során a biztosító a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó, változó hatályú esetleges adóés járulékterheket és kedvezményeket figyelmen kívül hagyja.
(5)A TKM értékének számítása során a biztosító olyan jóváírást, illetve költségkedvezményt nem vesz figyelembe, amely adott tartam végén nem jár minden körülmények között, ide nem értve a szerződés (részleges) visszavásárlása, pénzkivonás, díjcsökkentés, díjmentesítés, díjnemfizetés, díjszüneteltetés esetét. 7. §
(1)A TKM értékének a 3. melléklet szerinti meghatározása során a biztosító feltételezi, hogy az ügyfél számláján lévő eszközökön befektetési hozam keletkezik, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.
(2)A biztosító a számításhoz az előző év decemberére vonatkozó, a biztosítási díj pénznemének megfelelő hozamgörbét alkalmazza.
- § A TKM értékének meghatározása során a biztosító feltételezi, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül (részleges) visszavásárlásra (ideértve a rendszeres pénzkivonást is), (részleges) díjmentesítésre, és egyéb módon (ideértve a biztosítási szolgáltatást is) sem szűnik meg az előre rögzített lejárati időpont bekövetkezése előtt.
- §
(1)Azon megtakarítási jellegű életbiztosítási termék esetében, amely a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, a biztosító a 2–
- §-ban foglaltakat a
(2)és
(3)bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.
(2)A biztosító a TKM értékét a TKMNy jelöléssel látja el.
(3)A biztosító biztosítottként
- a)rendszeres díjas biztosítás esetében a 10, 15, illetve 20 éves tartamokra 55, 50, illetve 45 éves,
- b)egyszeri díjas biztosítás esetében az 5, 10, illetve 20 éves tartamokra 60, 55, illetve 45 éves személyt vesz figyelembe. 10. §
(1)A Bit. 153. §
(6)bekezdése szerinti közzététel során a biztosító a TKM értékét a termék bevezetésével egy időben tünteti fel az internetes honlapján.
(2)A biztosító a TKM értékét táblázatos formában, termékenként – befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék esetében a 6. §
(3)bekezdésnek megfelelően eszközalaponként – mutatja be, 4 tizedesjegy pontossággal, százalékos formában.
(3)Amennyiben a TKM értéke nem monoton csökkenő valamely két szomszédos publikálandó tartam között, abban az esetben a biztosító a TKM értékét az 5. §
(1)bekezdés szerinti bármely két szomszédos publikálandó tartam között valamennyi évre külön-külön bemutatja. 20 éves tartam felett, amennyiben a 20 év feletti TKM értékek bármelyike meghaladja a 20 éves tartamhoz tartozó TKM értéket, akkor a biztosító a maximális TKM értéket külön tünteti fel, a hozzá tartozó tartammal együtt.
(4)Amennyiben a biztosító a termék sajátosságai miatt a TKM számítás során a biztosított korára, a biztosítás tartamára és a biztosítás díjára a rendeletben előírt feltevésektől eltérő paramétereket használ, ezt megjeleníti a költségmutató közzététele során. A közzétételben a biztosító felhívja a figyelmet arra, hogy az egyedi paraméterek miatt a termék TKM értéke közvetlenül nem hasonlítható össze az előírt feltételeknek megfelelő paramétereket alkalmazó TKM értékkel.
(5)A biztosító az 1. §
(3)és
(4)bekezdése szerint módosított TKM értékeket 15 napon belül köteles korrigálni internetes honlapján.
(6)A biztosító az internetes honlapján a saját termékeire, eszközalapjaira vonatkozó, TKM értékeket tartalmazó tájékoztatás helyén feltünteti, hogy az összes biztosító termékeire vonatkozó információk elérhetők az MNB honlapján is. 11. §
(1)A biztosító az e rendelet szerint kiszámított TKM értékét a számítás elvégzését követő 15 napon belül, a
- mellékletben meghatározott táblaszerkezetben megküldi az MNB részére. A jelen bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a TKM érték
- §
(3)bekezdése szerinti éves aktualizálása és az 1. §
(4)bekezdése szerinti módosítása esetén is fennáll.
(2)A biztosító az 1. §
(5)bekezdése szerinti auditálásról készült jelentést minden év november 30-ig benyújtja az MNB részére.
(3)A biztosító az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendeletben meghatározott módon teljesíti. 12. §
(1)Ez a rendelet – a
(2)–
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2)A 10. §
(6)bekezdése 2016. április 1-jén lép hatályba.
(3)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja 2016. július 1-jén lép hatályba.
(4)Az 1. §
(1)bekezdés b) pontja és a
- melléklet
- január 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az
- §
(1)bekezdés a) pontja, a 4. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja és
- b)pont
- ba)alpontja, a 4. §
(3)bekezdés a) pontja, a 4. §
(4)bekezdés a) pontja, valamint az
- és a
- melléklet hatályát veszti. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke