55/2015. (XII. 22.) MNB rendelete a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről.

55/2015. (XII. 22.) MNB rendelete a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 439. § h) pontjában, a 11. § tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4.  § (9)  bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A  biztosító a  biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Bit.) 4.  § (1)  bekezdés 75. pontja szerinti teljes költségmutató (a továbbiakban: TKM) értékét a) 2016. december 31-ig aa) a  befektetési egységekhez kötött megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek esetében az 1. mellékletben, ab) a nem befektetési egységekhez kötött (hagyományos) megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek esetében a 2. mellékletben, b) 2017. január 1-jétől a 3. mellékletben foglalt módszertan szerint számítja ki. (2) A  biztosító a  TKM értékét egy típuspéldára határozza meg, és a  számítást a  2–9.  §-ban foglalt feltételek alkalmazásával végzi el. (3) A  külső feltételezések (hozamgörbe, árfolyam) változásának hatását a  biztosító minden év július 1-jéig (TKM aktualizálási időpont) vezeti át a TKM értékeken. (4) Amennyiben az  induláskor feltételezett, a  termékhez, illetve a  befektetésekhez tartozó költségek, alkalmazott paraméterek megváltoznak, és ezen változtatások a  TKM értékét módosítják, akkor a  biztosító soron kívül újraszámolja a TKM értéket. (5) A biztosító a TKM értékre vonatkozó számításai helyességét külső szakértő – biztosító könyvvizsgálatára jogosult – személlyel vagy szervezettel minden naptári évben auditáltatja. (6) A TKM értékének számításához szükséges, a biztosítási díj pénznemétől eltérő pénznemű értékeknek a biztosítási díj pénznemére való átváltására a  biztosító a TKM értékének számítását megelőző év december 31-én érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza. 2. § A biztosító biztosítottként egy fő, 35 éves személyt vesz figyelembe. Amennyiben a termék 35 éves személy számára nem elérhető, a  biztosító a  számítás során a  legjobb közelítését használja (minimalizálja a  termékben elérhető és az e rendeletben meghatározott életkor különbségének abszolút értékét). 3. § A kockázati biztosítási szolgáltatás kizárólag a  szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokra terjed ki. Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő, és így a  biztosítónak nem kell beszámítania a  TKM értékébe, melyet a  feltétel és az  ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az  ajánlat felvehető. 4. § (1) A biztosítási díj: a) a rendszeres díjas életbiztosítások esetében aa) az 1. és 2. melléklet vonatkozásában évi 210 000 forint, ab) a 3. melléklet vonatkozásában havi 25 000 forint, b) az egyszeri díjas életbiztosítások esetében ba) az 1. és 2. melléklet vonatkozásában 2 200 000 forint, bb) a 3. melléklet vonatkozásában 4 500 000 forint, c) amennyiben az  adott termékhez tartozó minimális díj az  a), illetve a  b)  pontban meghatározott értéknél magasabb, akkor az adott termékhez tartozó minimális díjnak megfelelő összeg. (2) A  biztosítási díj indexálását – ide nem értve a  nyereségmegosztás (ideértve többek között a  többlethozamvisszajuttatást) miatti indexálást – a  biztosító csak akkor veszi figyelembe, ha az  a  szerződéses feltételek szerint kötelező. Amennyiben az  indexálás közvetlenül vagy közvetve inflációhoz vagy egyéb, a  biztosítótól független indikátorhoz kötött, akkor az inflációt, illetve egyéb indikátort végig nullának kell tekinteni. (3) A díjfizetés gyakorisága: a) az 1. és 2. melléklet vonatkozásában éves (vagy egyszeri), b) a 3. melléklet vonatkozásában havi (vagy egyszeri), c) amennyiben rendszeres díjas termék esetén a  havi díjfizetés nem megengedett, a  havi díjfizetéshez legközelebb álló gyakoriságot kell alapul venni, és ebben az esetben a  rendelet havi díjfizetést alapul vevő rendelkezései megfelelően alkalmazandók. (4) A díjfizetés módja: a) az 1. és 2. melléklet vonatkozásában csoportos beszedés, b) a 3. melléklet vonatkozásában átutalás. 5. § (1) A biztosítás tartama: a) a rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosítás (whole life) esetében 10, 15 és 20 év, b) az egyszeri díjas biztosítás esetében 5, 10 és 20 év. (2) A  kalkulációt a  biztosító mindazon tartamokra elvégzi, amelyek lejárattal, illetve élethosszig tartó biztosítás esetén visszavásárlással elérhetők. Az élethosszig tartó biztosítás (whole life) esetében egy adott tartamot úgy kell tekinteni, mintha a szerződő az adott időszak végén a szerződést visszavásárolná. Amennyiben a díjfizetési időszak és a  szerződés lejárati tartama eltér, a  biztosító a  vonatkozó TKM értékeket kétféleképpen, két sorban tünteti fel: az  egyik sorban a  minimális díjfizetési időtartam melletti TKM értéket, a  másik sorban pedig az  adott tartamhoz tartozó maximális díjfizetési időtartam melletti TKM értéket mutatja be. Ebben az  esetben feltüntetésre kerül a szóban forgó minimális és maximális tartam nagysága is. (3) A bemutatott tartamoknak összhangban kell lennie a termék feltételeiben meghatározott minimális tartammal. (4) Amennyiben a  köthető minimális tartam hosszabb, mint az  adott biztosítás típushoz [egyszeri vagy rendszeres díjas, illetve a  visszavásárlás tekintetében az  élethosszig tartó (whole life)] tartozó legrövidebb tartam, és az  nem esik egybe az  (1)  bekezdésben meghatározott egyéb kötelező tartamokkal, akkor a  biztosító a  TKM értékét erre a (köthető minimális) tartamra számítja ki. 6. § (1) A TKM számítása során a biztosító figyelembe veszi az adott termék kapcsán közvetlenül vagy közvetve felszámolt valamennyi költséget, ideértve a) a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit a (2) bekezdésnek megfelelően, b) a 3. § alapján figyelembe veendő kockázatokra eső díjrészeket, c) a befektetési egységek vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, d) a  nominálisan vagy egy külső indikátor függvényében előre rögzített lejárati szolgáltatással rendelkező életbiztosítások esetén a  bruttó díj és a  lejárati szolgáltatás egymáshoz való viszonyából eredő közvetett költségeket és e) a nyereségmegosztás során a biztosítónál maradó részt is. (2) Amennyiben a biztosító a költségeket közvetlenül vonja (ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások többségét vagy az  egyéni számla alapján meghatározott szolgáltatású hagyományos életbiztosításokat), költségként kell kimutatni minden olyan tételt, amely a  mögöttes alapok (eszközalap vagy külön kezelt eszközportfólió) nettó eszközértékét csökkenti a  végső elemi befektetések (részvények, kötvények, stb.) befektetési teljesítményéhez képest. A költségek figyelembevételekor addig a befektetési alap szintig kell lemenni a  számítással, amíg el nem tűnik az „alapok alapja” megoldás, beleértve a  legalsó (nem alapok alapja) befektetési alap költségeit is. Jelen bekezdés alkalmazása szempontjából „alapok alapja” megoldásnak tekintendő minden olyan befektetési alap, amely a megfigyelési időszak alatt tartalmaz portfóliójában befektetési jegyet. (3) Amennyiben egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék esetében a  biztosító eszközalap, illetve mögöttes alapkezelési díjai eltérnek a  különböző eszközalapok esetében, akkor a  biztosító a  TKM értékét eszközalaponként külön-külön határozza meg. (4) A TKM értékének számítása során a biztosító a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó, változó hatályú esetleges adóés járulékterheket és kedvezményeket figyelmen kívül hagyja. (5) A  TKM értékének számítása során a  biztosító olyan jóváírást, illetve költségkedvezményt nem vesz figyelembe, amely adott tartam végén nem jár minden körülmények között, ide nem értve a  szerződés (részleges) visszavásárlása, pénzkivonás, díjcsökkentés, díjmentesítés, díjnemfizetés, díjszüneteltetés esetét. 7. § (1) A  TKM értékének a  3.  melléklet szerinti meghatározása során a  biztosító feltételezi, hogy az  ügyfél számláján lévő eszközökön befektetési hozam keletkezik, amelynek mértéke konzisztens az  Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével. (2) A  biztosító a  számításhoz az  előző év decemberére vonatkozó, a  biztosítási díj pénznemének megfelelő hozamgörbét alkalmazza. 8. § A TKM értékének meghatározása során a biztosító feltételezi, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül (részleges) visszavásárlásra (ideértve a rendszeres pénzkivonást is), (részleges) díjmentesítésre, és egyéb módon (ideértve a biztosítási szolgáltatást is) sem szűnik meg az előre rögzített lejárati időpont bekövetkezése előtt. 9. § (1) Azon megtakarítási jellegű életbiztosítási termék esetében, amely a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.  törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, a  biztosító a  2–8.  §-ban foglaltakat a  (2) és (3)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmazza. (2) A biztosító a TKM értékét a TKMNy jelöléssel látja el. (3) A biztosító biztosítottként a) rendszeres díjas biztosítás esetében a 10, 15, illetve 20 éves tartamokra 55, 50, illetve 45 éves, b) egyszeri díjas biztosítás esetében az 5, 10, illetve 20 éves tartamokra 60, 55, illetve 45 éves személyt vesz figyelembe. 10. § (1) A  Bit. 153.  § (6)  bekezdése szerinti közzététel során a  biztosító a TKM értékét a  termék bevezetésével egy időben tünteti fel az internetes honlapján. (2) A  biztosító a  TKM értékét táblázatos formában, termékenként – befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék esetében a 6. § (3) bekezdésnek megfelelően eszközalaponként – mutatja be, 4 tizedesjegy pontossággal, százalékos formában. (3) Amennyiben a TKM értéke nem monoton csökkenő valamely két szomszédos publikálandó tartam között, abban az  esetben a  biztosító a  TKM értékét az  5.  § (1)  bekezdés szerinti bármely két szomszédos publikálandó tartam között valamennyi évre külön-külön bemutatja. 20 éves tartam felett, amennyiben a  20 év feletti TKM értékek bármelyike meghaladja a 20 éves tartamhoz tartozó TKM értéket, akkor a biztosító a maximális TKM értéket külön tünteti fel, a hozzá tartozó tartammal együtt. (4) Amennyiben a biztosító a termék sajátosságai miatt a TKM számítás során a biztosított korára, a biztosítás tartamára és a biztosítás díjára a rendeletben előírt feltevésektől eltérő paramétereket használ, ezt megjeleníti a költségmutató közzététele során. A közzétételben a biztosító felhívja a figyelmet arra, hogy az egyedi paraméterek miatt a termék TKM értéke közvetlenül nem hasonlítható össze az  előírt feltételeknek megfelelő paramétereket alkalmazó TKM értékkel. (5) A biztosító az 1. § (3) és (4) bekezdése szerint módosított TKM értékeket 15 napon belül köteles korrigálni internetes honlapján. (6) A  biztosító az  internetes honlapján a  saját termékeire, eszközalapjaira vonatkozó, TKM értékeket tartalmazó tájékoztatás helyén feltünteti, hogy az  összes biztosító termékeire vonatkozó információk elérhetők az MNB honlapján is. 11. § (1) A  biztosító az  e  rendelet szerint kiszámított TKM értékét a  számítás elvégzését követő 15 napon belül, a  4.  mellékletben meghatározott táblaszerkezetben megküldi az  MNB részére. A  jelen bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a TKM érték 1.  § (3)  bekezdése szerinti éves aktualizálása és az  1.  § (4)  bekezdése szerinti módosítása esetén is fennáll. (2) A  biztosító az  1.  § (5)  bekezdése szerinti auditálásról készült jelentést minden év november 30-ig benyújtja az MNB részére. (3) A biztosító az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendeletben meghatározott módon teljesíti. 12. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba. (2) A 10. § (6) bekezdése 2016. április 1-jén lép hatályba. (3) Az 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja 2016. július 1-jén lép hatályba. (4) Az  1.  § (1)  bekezdés b)  pontja és a  3.  melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az  1.  § (1) bekezdés a) pontja, a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pont ba) alpontja, a 4. § (3) bekezdés a) pontja, a 4. § (4) bekezdés a) pontja, valamint az 1. és a 2. melléklet hatályát veszti. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke