26/2003. (V. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indít

26/2003. (V. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Kép viselő-testülete által a helyi építés átmeneti szabályairól alkotott 15/1999. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelet törvénysértő, ezért azt 2003. december 31-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A fővárosi közigazgatási hivatal vezetője — miután a képviselő-testület törvényességi észrevételével nem értett egyet — a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványában a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete által a helyi építés átmeneti szabályairól alkotott 15/1999. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az Ör. az indítványozó álláspontja szerint azért törvénysértő, mert a rendelet megalkotása során nem folytatták le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: É t.) 9. § (2)—(6) bekezdésében szabályozott egyeztetési eljárást, így a képviselő-testület az É t. 9. § (7) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával döntött az Ör. elfogadásáról. Az indítványozó kifejti, hogy — mivel az Ét.-nek az eljárás rendjére vonatkozó szabályai nem tesznek különbséget a helyi építési szabályok megalkotása tekintetében aszerint, hogy a szabályozás átmeneti vagy végleges jellegű — az Ét. 9. §-ában meghatározott eljárási rendelkezések nem csak a végleges helyi építésügyi szabályzat elfogadása során, hanem az építés átmeneti szabályainak megalkotására is irányadók. II. Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével hozta meg döntését: A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletalkotási jogkörét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése és az Ö tv. 16. § (1) bekezdése szabályozza. Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: ,,(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.’’ Az Ö tv. 16. § (1) bekezdése kimondja: ,,(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályo zott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.’’ A helyi önkormányzatoknak az építésügyi szabályok megalkotására irányuló hatásköre az Ét. felhatalmazásán alapul. A fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének e rendelet megalkotására irányuló hatásköre az Ét. 14. § (3) bekezdésén alapul: ,,(3) A fővárosi kerületi önkormányzatnak — a fővárosi építési keretszabályzat keretein belül — a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania.’’ A helyi építési szabályzat által szabályozandó társadalmi viszonyok körét az É t. 13. §-a határozza meg: ,,13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait, d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védő területekkel, valamint g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat. (3) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre vagy részterületenként fokozatosan a (4) bekezdés előírásainak figyelembevételével. (4) Helyi építési szabályzatot kell készíteni — legalább telektömbre kiterjedően — a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.’’ A helyi építésügyi szabályzat elfogadásának rendjéről az É t. 9. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: ,,9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabály ban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. (2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során: a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek; b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket; c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit. (3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt. (4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. (6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt — a (3)—(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt — a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából: a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek, b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek. A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. (7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)—(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.’’ III. Az indítvány megalapozott. Az É t. 6. §-ában foglalt rendelkezések alapján a helyi építési szabályzat a településrendezési tevékenység eszköze. Az É t. 13. § (1) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. Az önkormányzat a helyi építési szabályzatot önkormányzati rendeletben fogadja el. Azonban a helyi építési szabályzat sajátos önkormányzati rendelet, amelynek elfogadásához az É t. 9. §-a — a jog által védett közérdek érvényesítése érdekében és a helyi lakosság jogainak, jogos érdekeinek védelmében — különös eljárási rendet ír elő. Az érdekelt államigazgatási szervekkel való egyeztetés kötelezettsége és a lakosság bevonása az eljárásba olyan garanciális eljárási követelmények, amelyeket a jogi szabályozás nem ír elő más önkormányzati rendelet megalkotása során. Az Ét. ezen rendelkezései alapján a helyi önkormányzat képviselő-testületének nincs szabad döntési lehetősége a tekintetben, hogy a helyi építési előírások megállapításáról az Ét.-ben szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban vagy ezen eljárási kötöttségek nélkül elfogadott önkormányzati rendeletben rendelkezik-e. A helyi építési előírásokat a képviselő-testületnek az É t. 9. §-ában szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban kell megállapítania. Az Ét. hatálybalépését követően a helyi építési szabályok megállapítására az Ét. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a képviselő-testületnek a végleges helyi építési szabályzat elkészültéig hatályos, átmeneti építési szabályokat is — az É t. 13. §-ában foglalt előírásnak megfelelően — az É t. 9. §-ában szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban kellett volna elfogadnia. Az indítvány, valamint a polgármesternek az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válasza alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. előkészí tése során nem folytatták le az É t. 9. §-ában szabályozott egyeztetési eljárást. Így a képviselő-testület az Ör. elfogadásával megsértette az É t. 9. § (7) bekezdésében megfogalmazott törvényi előírást, mely szerint az É t. 9. § (2)—(6) bekezdésében szabályozott véleményeztetési eljárás nélkül építési szabályzat nem fogadható el. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület törvénysértő módon fogadta el az Ör.-t. A képviselő-testület eljárása során olyan garanciális eljárási szabályokat hagyott figyelmen kívül, amelyek — betartásuk esetén — érdemben befolyásolhatták volna a rendeletben foglalt építési előírások tartalmát, ezért az Alkotmánybíróság az Ör.-t megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában a kerület polgármestere jelezte, hogy a helyi építési szabályzat előkészítése folyamatban van, és a törvényes eljárási rendben előkészített kerületi építési szabályzatról szóló rendeletet előreláthatóan 2003. második félévében fogja elfogadni a képviselő-testület. A jogbiztonsághoz fűződő érdek megkívánja, hogy a kerületi építési szabályzat elfogadásáig is szabályozott rendben kerüljön sor az önkormányzat működési területén végzett építési munkák elvégzésére. Ezért az Alkotmánybíróság élve az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésében szabályozott felhatalmazással, úgy rendelkezett, hogy az Ör. 2003. december 31-én veszti hatályát. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 41. §-a alapján elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró