41/2010. (IV. 22.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat az Országos Választási Bizottság (OVB) egy népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és kérdésének hitelesítéséről szóló döntését semmisíti meg, és az OVB-t új eljárásra utasítja. A döntés oka, hogy a népszavazási kérdés nem volt egyértelmű.
Kire vonatkozik: Az Országos Választási Bizottság (OVB); Azok a személyek vagy szervezetek, akik országos népszavazást kezdeményeznek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Országos Választási Bizottság népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos határozatait.
- A népszavazási kérdések egyértelműségének követelményeit.
- Az OVB határozatai elleni kifogások benyújtásának és elbírálásának módját.
- Az Alkotmánybíróság jogkörét az OVB határozatainak felülvizsgálatában.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Azok a személyek vagy szervezetek, akik országos népszavazást kezdeményeznek.
- Az Alkotmánybíróság.
Melyek a főbb pontok?
- Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB 99/2008. (II. 29.) OVB határozatát, amely egy népszavazási kérdést hitelesített.
- Az OVB-t új eljárásra utasították, mert a népszavazási kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének.
- A népszavazási kérdésnek világosnak és kizárólag egyféleképpen értelmezhetőnek kell lennie, hogy a választópolgár egyértelműen tudjon rá válaszolni („igen”-nel vagy „nem”-mel).
- A kérdésnek jogalkotói szempontból is egyértelműnek kell lennie, azaz az Országgyűlésnek tudnia kell, milyen jogalkotási kötelezettsége származik egy esetlegesen sikeres népszavazásból.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
41/2010. (IV. 22.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 99/2008. (II. 29.) OVB határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján négy kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 99/2008. (II. 29.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri.
Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el. A 99/2008. (II. 29.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2008. évi 36. számában 2008. március 4-én jelent meg.
A kifogásokat 2008. március 3-án, 7-én, 16-án és 19-én – a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül és módon – terjesztették elő. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részt ne szerezhessenek?” Az indítványozók álláspontja szerint az OVB-nek meg kellett volna tagadnia a kérdés hitelesítését. Három indítványozó álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében szabályozott egyértelműség követelményének. Az indítványozók szerint nem értelmezhető a kérdés „a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszer” szövegrésze.
Az egyik kifogásban az indítványozó rámutat arra, hogy az egészségbiztosítási rendszer fogalma a hatályos jog alapján nem határozható meg, nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kijelölné az e fogalom alá tartozó jogalanyok körét. A kötelező egészségbiztosítással összefüggő törvényi szabályokat jelenleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény állapítja meg, amelynek hatálya az 1. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiterjed az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra, így a háziorvosi ellátást, a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatókra, de a gyógyszertárakra is. Eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés nem tudja eldönteni, hogy mely jogalanyok esetében (csak az ellátásszervezés körében, vagy az ellátások nyújtása körében is) kell érvényesíteni a magánbefektetők tulajdonszerzésének korlátozását. Az indítványozó szerint ennek különös hangsúlyt ad az, hogy a közelmúltban már volt népszavazás az egészségügyi közszolgáltató intézmények állami, önkormányzati tulajdonban maradásáról.
Egy másik indítványozó szerint az OVB-nek meg kellett volna tagadni a kérdés hitelesítését azért is, mert a hitelesítés időpontjában már kihirdetett jogszabály volt és részben hatályba is lépett az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény, amelynek tükrében nem volt értelmezhető, hogy mire vonatkozik a „jelenlegi (…) egészségbiztosítási rendszer” szövegrész. Az egyik kifogás benyújtója szerint az OVB-nek az Nsztv. 12. §-a alapján kellett volna megtagadnia a kérdés hitelesítését. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának benyújtói 2007 márciusában hitelesítési eljárást kezdeményeztek a következő kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?” Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és a kérdést az OVB 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatával hitelesítette, az OVB határozatát az Alkotmánybíróság 105/2007. (XII. 13.) AB határozatával helybenhagyta. Ennek megfelelően sor került az aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal való ellátására és december 13-án megkezdődött az aláírásgyűjtésre biztosított négy hónapos időszak.
A kifogásban kifejtett álláspont szerint a jelen eljárás tárgyát képező kérdés tartalmát tekintve azonos a már hitelesített kérdéssel, mivel mindkettő az egészségbiztosítási rendszer üzleti alapon történő átszervezésének megakadályozására irányul. Az Nsztv. 12. § szerint, ha az OVB az aláírásgyűjtő ívet, illetőleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyűjtő ívek újabb mintapéldánya a népszavazás megtartásáig, a kezdeményezés elutasításáig, illetőleg az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig.
Az egyik kifogás benyújtója szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését azért is meg kellett volna tagadnia, mert a hitelesítés időpontjában nem volt hatályban jogszabályon alapuló aláírásgyűjtő ív, amelyen a kezdeményezést elő lehetett volna terjeszteni. Ezen indítványozó álláspontja szerint az OVB határozat sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 29/B. § (2) bekezdésének e) pontját is, mert nem jelöli meg azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek alapján az OVB a határozatot hozta.
Ez utóbbi a kifogás utólagos normakontrollra és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt is tartalmaz. Az Alkotmánybíróság ezeket az indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 28. § (2) bekezdése alapján elkülönítette és külön eljárásban bírálja el.
II. Az Alkotmánybíróság a következő jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését:
Az Nsztv.-nek az indítványozók által felhívott szabályai: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásban az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményét sérti. A kérdés arra irányul, hogy az Országgyűlés alkosson olyan törvényt, amely megakadályozza azt, hogy a fennálló egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részesedést szerezzenek.
Az egészségbiztosítási rendszer egy átfogó, eltérő módon is definiálható fogalom. Az egészségbiztosítás rendszere magában foglalja az egészségbiztosítási alapot, az azt kezelő szervezetet, a kötelező egészségbiztosítás alapján a biztosítóval szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltatókat és magukat a biztosítottakat. A kérdés alapján a választópolgárok nem tudják egyértelműen megítélni, hogy milyen jogalkotást támogatnak aláírásukkal. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár olyan átalakításának megakadályozását támogatják-e, amelyben magánbefektetők tulajdoni részesedést szerezhetnek, vagy a kötelező egészségbiztosítás keretében a biztosítóval kötött szerződés alapján ellátást nyújtó szolgáltatók esetében is ki kívánják-e zárni a magánbefektetői tulajdoni részesedést.
Eredményes népszavazás esetén a jogalkotó sem tudja egyértelműen eldönteni, hogy az egészségbiztosítási rendszer mely eleme tekintetében kell érvényesítenie a magánbefektetők tulajdonszerzésének korlátozását.
Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §-ában szabályozott egyértelműség követelményének, ezért a 99/2008. (II. 29.) OVB határozatot megsemmisítette és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Nsztv. 13. §-ába ütközése miatt az OVB határozatát megsemmisítette, a kifogásokban foglalt további indokok megalapozottságát nem vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét az OVB határozat közzétételére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. április 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke