← Magyarország

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozata a vízgazdálkodási tanácsokról.

Röviden

Ez a kormányhatározat a vízgazdálkodási tanácsok létrehozásáról és működtetéséről szól, amelyek a Kormány konzultatív testületei a vízgazdálkodás szakmai megalapozottsága és a társadalmi részvétel biztosítása érdekében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozata a vízgazdálkodási tanácsokról. 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30.  § (1)  bekezdése alapján, figyelemmel a  vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5.  §-ára, a  vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a  társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: TVT), Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: RVT) és Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: OVT) (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanács) hoz létre és működtet. 2. A  vízgazdálkodási tanács a  Kormány véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testülete. A vízgazdálkodási tanács a vízgazdálkodásért felelős miniszter részére feladatkörében véleményező, javaslattevő és tanácsadó tevékenységet is ellát. 3. A vízgazdálkodási tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 4. A TVT és az RVT elnevezését és székhelyét az 1. melléklet tartalmazza, az OVT székhelye Budapest. I. A Területi Vízgazdálkodási Tanács 5. A  TVT működési területe megegyezik a  tervezési alegységre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége működési területével. 6. A TVT legfeljebb 25 tagból áll, tagjai: a) a  környezetvédelemért felelős miniszternek, a  vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszternek, b) a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak, c) a Nemzeti Környezetügyi Intézet működési terület szerinti területi kirendeltségének, d) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, e) a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak, helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület esetén az illetékes jegyzőnek, f ) a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének, valamint földművelésügyi igazgatóságának, g) a működési területén lévő helyi önkormányzatoknak, h) a megyei önkormányzatnak, i) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak, j) az agrár-, az ipar-, valamint a mérnöki kamarának, k) a vízgazdálkodási társulatoknak, valamint a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezeteknek a környezetvédelemért felelős miniszternek, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszternek a felkérésére kijelölt képviselői. 7. Amennyiben a  TVT működési területén világörökségi terület található, a  TVT ülésein a  Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ képviselője állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt. 8. A TVT a) a tevékenységét önállóan, a megyei közgyűléssel összehangoltan végzi; b) elősegíti a  területi szintű vízgazdálkodás szakmai feladatainak egységes végrehajtását, valamint a  vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését; c) a működési területén véleményezi ca) a vízgazdálkodás-fejlesztési terveket, cb) a vízkészlet-megosztási terveket, cc) az ivóvízminőség-javító, a szennyvíztisztítási és szennyvízelvezetési programokat, cd) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ce) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, cf ) a  működési területét érintő vízminőségi kárelhárítási terveket és tevékenységeket (különösen az árvíz, belvíz, aszály), cg) szakmai szempontból a pályázati úton támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait; d) a működési területén javaslatot tesz da) a jogszabályok felülvizsgálatára, módosítására, db) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatok tekintetében prioritások megfogalmazására, dc) a több TVT működési területét érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére, dd) Magyarország települési ivóvízminőség – javító, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján – a programok összehangolására. 9. A TVT alakuló ülését a  Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének vezetője hívja össze. A TVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak. 10. A TVT feladatai teljesítésének elősegítése érdekében állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre. 11. A TVT a  vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a  társadalmi részvétel biztosítása érdekében egy vagy – ha a  helyi területi, társadalmi viszonyok indokolják – több vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottságot hoz létre, amely 17 tagból áll, tagjai: a) a közigazgatás részéről aa) a Nemzeti Környezetügyi Intézet működési terület szerinti kirendeltsége, ab) a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság, ac) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, ad) a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság, ae) a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, af ) a fővárosi és megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, ag) a megyei önkormányzat, valamint ah) a helyi önkormányzatok által kijelölt 1-1 fő; b) a működési területen tevékenységet folytató ba) civil szervezetek, bb) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók, bc) szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3-3 fő. 12. A 10. pont szerinti bizottság az 1. pont szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a TVT működési területére eső tervezési alegységekre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervről. 13. A TVT elnöke a TVT működéséről tájékoztatja a) a vízgazdálkodásért felelős minisztert a tárgyévet követő év március 31-ig, b) a közvéleményt az üléseket követő 30 napon belül. 14. A TVT titkársági feladatait az azt létrehozó Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége látja el. II. A Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács 15. Az RVT működési területe megegyezik a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének működési területével. 16. Az RVT tagja a) a részvízgyűjtő területén működő TVT-k által kijelölt 1-1 fő, b) a 10. pontban meghatározott, az RVT működési területén lévő államigazgatási szervek által kijelölt 6 fő, c) a  működési területen tevékenységet folytató, részvízgyűjtő-gazdálkodással érintett civil szervezetek által kijelölt 3 fő, d) a  működési területen tevékenységet folytató, a  vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók által kijelölt 3 fő, e) a működési területen tevékenységet folytató szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3 fő. 17. Az  RVT tevékenységét önállóan, a  megyei önkormányzattal összehangoltan végzi, melynek keretében az  RVT a működési területén a) véleményezi a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések sorrendjét, b) összehangolja a  részvízgyűjtő területén működő TVT-k között a  társadalmi szereplők részvételének megszervezésével járó feladatok ellátását, c) elősegíti az országos és a területi szintű vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást, d) ellenőrzi a civil szervezetek és egyéb érdekeltek részéről érkezett észrevételek figyelembevételét, e) az  1.  pont szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a  részvízgyűjtő szintű vízgyűjtőgazdálkodási tervről. 18. Az  RVT alakuló ülését a  16.  pont szerinti Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének vezetője hívja össze. Az RVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak. 19. Az RVT titkársági feladatait az azt létrehozó Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége látja el. III. Az Országos Vízgazdálkodási Tanács 20. Az OVT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos feladatait országos szinten látja el. 21. Az OVT tagjai a) a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető, b) a  részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének képviselője, c) a Nemzeti Környezetügyi Intézet képviselője, d) az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselője, e) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség képviselője, f ) a környezetvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, g) a természetvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, h) a vízgazdálkodásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, i) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, j) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, k) a területfejlesztésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, l) a területrendezésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, m) az agrárpolitikáért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, n) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, o) a halgazdálkodásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, p) az egészségügyért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, q) a közlekedésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, r) energiapolitikáért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, s) az államháztartásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, t) a világörökségért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője, u) a  vízgazdálkodásért felelős miniszter által felkért civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek, szakmai tudományos szervezetek által delegált 5-5 fő. 22. Az OVT feladatai a következők: a) a  vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés feladatairól a  nyilvánosság tájékoztatása, és ezen feladatok beépítése a fejlesztési tervezésbe, b) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetének véleményezése, javaslattétel a terv kijavítására, kiegészítésére, c) az  1.  pont szerinti szempontok érvényesítése érdekében állásfoglalás az  országos szintű vízgyűjtő gazdálkodási tervről. 23. Az OVT alakuló ülését a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető hívja össze. 24. Az OVT elnöke a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető. 25. Az OVT titkársági feladatait a vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el. IV. A vízgazdálkodási tanácsok működésének közös szabályai 26. A  vízgazdálkodási tanács e  kormányhatározat, a  környezetvédelemért felelős miniszter, valamint a  vízgazdálkodásért felelős miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat és az  éves munkaterv alapján működik. 27. A  vízgazdálkodási tanács az  üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az  ülést a  vízgazdálkodási tanács elnöke vagy öt tagja hívhatja össze. A  meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a  dokumentumokat, amelyeknek ismerete a  tanácskozáshoz szükséges. A  vízgazdálkodási tanács elnöke meghívhatja az  ülésre az  egyes napirendi pontok tárgyalásában érdekelt szervezetek képviselőit. A  szervezetek meghívott képviselői az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 28. A vízgazdálkodási tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. A szervezeti és működési szabályzat az  egyes ügytípusok tekintetében a  határozatképességhez ennél magasabb részvételi arányt is meghatározhat. A  vízgazdálkodási tanács a  döntéseit a  jelenlévők több mint felének a  szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a  vízgazdálkodási tanács elnökének a  szavazata dönt. Az  ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az állandó tagoknak és a meghívott résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni. 29. A  vízgazdálkodási tanács a  feladatkörébe tartozó ügyekben az  arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnek, szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az  érintett szervek, szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet. 30. A vízgazdálkodási tanács tagja a vízgazdálkodási tanács tevékenységéről az általa képviselt szervnek, szervezetnek évente legalább egy alkalommal beszámol. 31. A  vízgazdálkodási tanács működésének pénzügyi fedezetét a  titkársági feladatokat ellátó szervezet költségvetése biztosítja. 32. A  vízgazdálkodási tanács szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat a  tagok által az  alakuló ülésen elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 33. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.