← Magyarország

225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó f

Röviden

Ez a rendelet az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének feltételeit és eljárását, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket szabályozza. Célja, hogy lehetővé tegye a védelmi és biztonsági célú beszerzések gyors és hatékony lebonyolítását, amennyiben azok Magyarország alapvető biztonsági érdekeit érintik.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről. A Kormány a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 172. § (1) bekezdés b) pontjában, a 11. § vonatkozásában az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontjában, a 12. § a) pontja vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 21. pontjában, a 12. § b) pontja vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 14. pontjában, a 12. § c) pontja vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § Az  e  rendelet szerinti mentesítési eljárás szabályait a  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény (a  továbbiakban: Vbt.) 6.  §-a és 114.  §-a szerinti ajánlatkérőknek a  Vbt. 7.  § (1)  bekezdés 4.  pontja szerinti, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 346. cikke alapján történő azon beszerzéseire kell alkalmazni, amelyek esetében a Vbt. szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes Magyarország biztonságához fűződő alapvető érdekeivel (a továbbiakban: alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés) és amelyek tekintetében az  ajánlatkérő el kíván térni a Vbt.-ben meghatározott eljárási szabályoktól. 2. A mentesítési eljárás 2. § (1) A Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli felmentésre irányuló kezdeményezést (a továbbiakban: mentesítési kérelem) az ajánlatkérőnek a) a honvédelemmel összefüggő beszerzés esetén a honvédelemért felelős miniszterhez, b) az államháztartásról szóló törvény értelmében a Kormány irányítása alatt álló központi költségvetési szervnek minősülő ajánlatkérő esetében a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetőjéhez, c) a Kormány irányítása alatt nem álló szervezetnek minősülő ajánlatkérő esetében ahhoz a miniszterhez, akinek a szakpolitikai vagy ágazati feladatkörébe tartozik a szervezet által ellátott közfeladat vagy d) a c) pont szerinti feladatkörrel rendelkező miniszter hiányában, vagy ha nem állapítható meg, hogy a c) pont szerint melyik miniszter jogosult eljárni, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterhez [az a)–d) pontban felsorolt miniszterek a továbbiakban együtt: előterjesztő miniszter] kell benyújtani. (2) A  mentesítési kérelemben meg kell jelölni a  beszerzéssel összefüggő, mentesíteni kívánt szerződés tárgyát és becsült értékét, valamint javaslatot kell tenni arra, hogy az  Országgyűlés illetékes bizottsága (a  továbbiakban: bizottság) a szerződés megkötése tekintetében adjon felmentést a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól. Az  ajánlatkérő a  mentesítési kérelemben indokolást ad a Vbt. 7.  § (1)  bekezdés 4.  pontja szerinti kivételi esetkör alkalmazásának szükségességéről, a  védendő alapvető biztonsági érdekekről és az  intézkedés arányosságáról, továbbá ismerteti a beszerzés megvalósításának tervezett módját. (3) A  mentesítési kérelemhez csatolni kell a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény 4–8.  §-a alapján illetékes nemzetbiztonsági szolgálat – a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) vagy az Információs Hivatal – szakmai állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy a  beszerzés milyen okból minősül alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzésnek. Illetékességi összeütközés esetén az  érintett nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói egyeztetés útján jelölik ki az állásfoglalás kiadására jogosult nemzetbiztonsági szolgálatot. (4) Az  illetékes nemzetbiztonsági szolgálat szakmai állásfoglalása az  alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés mentesítésének a mentesítési kérelemben a (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt indoka alapján tartalmazza, hogy fennáll-e az országnak olyan alapvető biztonsági érdeke, illetve az állam biztonságához fűződő alapvető érdek, amely a beszerzéssel összefüggő információk megőrzését indokolttá teszi. (5) Az  illetékes nemzetbiztonsági szolgálat szakmai állásfoglalásában az  ajánlatkérő erre irányuló megkeresésének kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozik, hogy a (2) bekezdés szerinti javaslat és az ajánlatkérő által adott részletes indokolás megalapozott-e. (6) Az atomenergia békés célú alkalmazásával összefüggő nukleáris biztonságot, nukleáris védettséget és a nukleáris biztosítéki területet érintő beszerzések esetében a  kérelemhez az  Országos Atomenergia Hivatal szakmai véleményét is csatolni kell, amelyben az Országos Atomenergia Hivatal az ajánlatkérő erre irányuló megkeresésének kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozik arról, hogy a beszerzés érinti-e a nukleáris biztonságot. (7) Ha az  1.  § szerinti, Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól mentesíteni kívánt szerződést nemzetbiztonsági szolgálat – ide nem értve a  Terrorelhárítási és Bűnügyi Elemző Központot – kívánja megvalósítani, akkor külön szakmai állásfoglalást nem kell beszereznie, hanem a  (4) és (5)  bekezdésben meghatározott körülményeket a mentesítési kérelemben ismerteti. 3. § (1) Az  előterjesztő miniszter a  mentesítési kérelmet megvizsgálja, és ha az  hiányos vagy nem egyértelmű, további kiegészítő információkat kérhet. Ha a  beszerzés tárgya vagy az  adott mentesítési kérelemben meghatározott szerződés más minisztert is érint, az  előterjesztő miniszter a  kérelemről tájékoztatja az  érintett minisztert. Az  előterjesztő miniszter – az  érintett miniszterrel együttműködve – a  mentesítési kérelemben foglaltakat megvizsgálja abból a szempontból, hogy a) a szerződés tárgya összefügg-e közvetlenül az ország alapvető biztonsági érdekeivel, b) a  szerződés tárgya alapján helye van-e a  Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesítésnek, továbbá c) a  Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesítés nem befolyásolja-e indokolatlanul és aránytalanul hátrányosan a gazdasági szereplők közötti versenyt. (2) Az  előterjesztő miniszter egyetértése esetén a  mentesítési kérelmet, valamint a  2.  § (3) és (6)  bekezdése szerinti szakmai állásfoglalást, illetve szakmai véleményt az  esetlegesen szükséges kiegészítő információk kézhezvételétől számított legkésőbb 15 napon belül megküldi egyetértő álláspontjának indokolásával együtt a  Nemzetbiztonsági Kabinetnek. A  Nemzetbiztonsági Kabinet e  rendeletben meghatározott hatásköreit a  Nemzetbiztonsági Kabinet Nemzetbiztonsági Munkacsoportja (a továbbiakban: Munkacsoport) útján gyakorolja. (3) A nem a Kormány irányítása alatt álló szervezet által benyújtott mentesítési kérelmet az előterjesztő miniszter egyet nem értése esetén is a Munkacsoport elé terjeszti, ebben az esetben az előterjesztésben egyet nem értő véleményét az előterjesztésben indokolja. (4) Ha az  1.  § szerinti, a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól mentesíteni kívánt szerződést az  előterjesztő miniszter által vezetett minisztérium kívánja megkötni, a  mentesítési kérelmet annak indokolásával együtt az  előterjesztő miniszter közvetlenül a  Munkacsoport elé terjeszti, amelyhez csatolja a  2.  § (3) és (6)  bekezdése szerinti szakmai állásfoglalást, illetve szakmai véleményt. 4. § (1) A Munkacsoport a mentesítési kérelmet és annak mellékleteit, valamint az előterjesztő miniszter által a mentesítés tárgyában készített előterjesztést megvizsgálja. Ha a  mentesítési kérelem vagy az  előterjesztés hiányos vagy nem egyértelmű, a  Munkacsoport további kiegészítő információkat kérhet az  ajánlatkérőtől vagy az  előterjesztő minisztertől. (2) Egyetértése esetén a  Munkacsoport a  mentesítési kérelmet és annak mellékleteit, valamint a  mentesítési kérelemben foglaltakról kialakított véleményét az  előterjesztés kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatásul továbbítja a  bizottságnak. A  Munkacsoport véleményében javaslatot tesz a  2.  § (2)  bekezdése szerinti mentesítés megadása tárgyában. A Kormány irányítása alatt nem álló szervezet által benyújtott mentesítési kérelmet a Munkacsoport egyet nem értése esetén is indokolással ellátva továbbítja a bizottságnak. (3) A Munkacsoport vezetője a (2) bekezdés szerinti döntésről haladéktalanul tájékoztatja a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetőjét és tagjait. 5. § Az  előterjesztő miniszter gondoskodik a  mentesítési kérelmek tárgyában hozott országgyűlési bizottsági határozatok, valamint Munkacsoport-döntések beszerzéséről, továbbá a  beszerzett országgyűlési bizottsági határozatokról, valamint Nemzetbiztonsági Kabinet-döntésekről nyilvántartást vezet. A  nyilvántartásban szerepeltetni kell a) a mentesítési kérelemnek helyt adó és azt elutasító határozatokat, valamint a határozat számát, b) a mentesítési kérelmet benyújtó ajánlatkérő nevét, c) a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól mentesített szerződések tárgyát és becsült értékét. 3. Az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelmények 6. § Az  ajánlatkérő a  beszerzés Vbt. szerinti, beszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő megvalósítására a  beszerzés 2–4. § szerinti eljárás során történő mentesítését követően jogosult. 7. § Az  ajánlatkérő az  alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzést a  mentesítési kérelemben megjelölt módon és a  mentesítési kérelemnek helyt adó határozatban meghatározott követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. 8. § (1) Az  ajánlatkérő az  alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzést – annak előkészítésétől az  eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni. (2) Az  alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot – ide nem értve a  minősített adatot – az  alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés lezárulásától, a  szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a  szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. 4. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet 2016. augusztus 1-jén lép hatályba. 10. § E  rendeletet a  hatálybalépését követően, a  Vbt. 7.  § (1)  bekezdés 4.  pontjára hivatkozással kezdeményezett mentesítési eljárásokra és az  e  rendelet alapján mentesített, alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések lefolytatására kell alkalmazni. 11. § A honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az államháztartás vitele szempontjából központi gazdálkodás és ellátás keretében valósul meg a HM fejezetnél] „a) a  honvédelmi szervezetek egyes pénzügyi és számviteli feladatainak ellátása, amely magában foglalja a  10.  § szerinti költségvetési tervezést, a 17. § (1) bekezdése szerinti beszámolást, a finanszírozást, – a KNBSZ kivételével – a  közbeszerzésekről szóló törvény és az  annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek, valamint a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti eltérő szabályok alapján végrehajtott beszerzések kötelezettségvállalásainak ellenjegyzését, valamint – a  KNBSZ és az  MH Egészségügyi Központ (a  továbbiakban: MH EK) kivételével – a könyvvezetést, a kincstári előirányzat-felhasználási keretforgalom kezelését és bonyolítását;” 12. § Hatályát veszti a) a  tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. §-a, b) a  közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8.  § (6) bekezdésében a „védelmi- és” szövegrész és c) a  minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az  ilyen beszerzések megvalósításakor az  ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § d) pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.