📄 Jogszabály szövege
225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről.
A Kormány a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 172. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 11. § vonatkozásában az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontjában,
a 12. § a) pontja vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 21. pontjában,
a 12. § b) pontja vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 14. pontjában,
a 12. § c) pontja vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 12. pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet alkalmazási köre 1. § Az e rendelet szerinti mentesítési eljárás szabályait a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi
XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 6. §-a és 114. §-a szerinti ajánlatkérőknek a Vbt. 7. § (1) bekezdés 4. pontja
szerinti, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 346. cikke alapján történő azon beszerzéseire kell alkalmazni,
amelyek esetében a Vbt. szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek
felfedése ellentétes Magyarország biztonságához fűződő alapvető érdekeivel (a továbbiakban: alapvető biztonsági
érdeket érintő beszerzés) és amelyek tekintetében az ajánlatkérő el kíván térni a Vbt.-ben meghatározott eljárási
szabályoktól.
2. A mentesítési eljárás 2. § (1) A Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli felmentésre irányuló kezdeményezést (a továbbiakban: mentesítési
kérelem) az ajánlatkérőnek
a) a honvédelemmel összefüggő beszerzés esetén a honvédelemért felelős miniszterhez,
b) az államháztartásról szóló törvény értelmében a Kormány irányítása alatt álló központi költségvetési szervnek
minősülő ajánlatkérő esetében a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetőjéhez,
c) a Kormány irányítása alatt nem álló szervezetnek minősülő ajánlatkérő esetében ahhoz a miniszterhez, akinek
a szakpolitikai vagy ágazati feladatkörébe tartozik a szervezet által ellátott közfeladat vagy
d) a c) pont szerinti feladatkörrel rendelkező miniszter hiányában, vagy ha nem állapítható meg, hogy a c) pont
szerint melyik miniszter jogosult eljárni, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterhez
[az a)–d) pontban felsorolt miniszterek a továbbiakban együtt: előterjesztő miniszter] kell benyújtani.
(2) A mentesítési kérelemben meg kell jelölni a beszerzéssel összefüggő, mentesíteni kívánt szerződés tárgyát és
becsült értékét, valamint javaslatot kell tenni arra, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága (a továbbiakban:
bizottság) a szerződés megkötése tekintetében adjon felmentést a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól.
Az ajánlatkérő a mentesítési kérelemben indokolást ad a Vbt. 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti kivételi esetkör
alkalmazásának szükségességéről, a védendő alapvető biztonsági érdekekről és az intézkedés arányosságáról,
továbbá ismerteti a beszerzés megvalósításának tervezett módját.
(3) A mentesítési kérelemhez csatolni kell a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 4–8. §-a
alapján illetékes nemzetbiztonsági szolgálat – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) vagy az Információs Hivatal – szakmai állásfoglalását
arra vonatkozóan, hogy a beszerzés milyen okból minősül alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzésnek.
Illetékességi összeütközés esetén az érintett nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói egyeztetés útján jelölik ki
az állásfoglalás kiadására jogosult nemzetbiztonsági szolgálatot.
(4) Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat szakmai állásfoglalása az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés
mentesítésének a mentesítési kérelemben a (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt indoka alapján tartalmazza,
hogy fennáll-e az országnak olyan alapvető biztonsági érdeke, illetve az állam biztonságához fűződő alapvető érdek,
amely a beszerzéssel összefüggő információk megőrzését indokolttá teszi.
(5) Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat szakmai állásfoglalásában az ajánlatkérő erre irányuló megkeresésének
kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozik, hogy a (2) bekezdés szerinti javaslat és az ajánlatkérő által adott
részletes indokolás megalapozott-e.
(6) Az atomenergia békés célú alkalmazásával összefüggő nukleáris biztonságot, nukleáris védettséget és a nukleáris
biztosítéki területet érintő beszerzések esetében a kérelemhez az Országos Atomenergia Hivatal szakmai
véleményét is csatolni kell, amelyben az Országos Atomenergia Hivatal az ajánlatkérő erre irányuló megkeresésének
kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozik arról, hogy a beszerzés érinti-e a nukleáris biztonságot.
(7) Ha az 1. § szerinti, Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól mentesíteni kívánt szerződést nemzetbiztonsági
szolgálat – ide nem értve a Terrorelhárítási és Bűnügyi Elemző Központot – kívánja megvalósítani, akkor külön
szakmai állásfoglalást nem kell beszereznie, hanem a (4) és (5) bekezdésben meghatározott körülményeket
a mentesítési kérelemben ismerteti.
3. § (1) Az előterjesztő miniszter a mentesítési kérelmet megvizsgálja, és ha az hiányos vagy nem egyértelmű, további
kiegészítő információkat kérhet. Ha a beszerzés tárgya vagy az adott mentesítési kérelemben meghatározott
szerződés más minisztert is érint, az előterjesztő miniszter a kérelemről tájékoztatja az érintett minisztert.
Az előterjesztő miniszter – az érintett miniszterrel együttműködve – a mentesítési kérelemben foglaltakat
megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a szerződés tárgya összefügg-e közvetlenül az ország alapvető biztonsági érdekeivel,
b) a szerződés tárgya alapján helye van-e a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesítésnek,
továbbá
c) a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesítés nem befolyásolja-e indokolatlanul és
aránytalanul hátrányosan a gazdasági szereplők közötti versenyt.
(2) Az előterjesztő miniszter egyetértése esetén a mentesítési kérelmet, valamint a 2. § (3) és (6) bekezdése szerinti
szakmai állásfoglalást, illetve szakmai véleményt az esetlegesen szükséges kiegészítő információk kézhezvételétől
számított legkésőbb 15 napon belül megküldi egyetértő álláspontjának indokolásával együtt a Nemzetbiztonsági
Kabinetnek. A Nemzetbiztonsági Kabinet e rendeletben meghatározott hatásköreit a Nemzetbiztonsági Kabinet
Nemzetbiztonsági Munkacsoportja (a továbbiakban: Munkacsoport) útján gyakorolja.
(3) A nem a Kormány irányítása alatt álló szervezet által benyújtott mentesítési kérelmet az előterjesztő miniszter egyet
nem értése esetén is a Munkacsoport elé terjeszti, ebben az esetben az előterjesztésben egyet nem értő véleményét
az előterjesztésben indokolja.
(4) Ha az 1. § szerinti, a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól mentesíteni kívánt szerződést az előterjesztő
miniszter által vezetett minisztérium kívánja megkötni, a mentesítési kérelmet annak indokolásával együtt
az előterjesztő miniszter közvetlenül a Munkacsoport elé terjeszti, amelyhez csatolja a 2. § (3) és (6) bekezdése
szerinti szakmai állásfoglalást, illetve szakmai véleményt.
4. § (1) A Munkacsoport a mentesítési kérelmet és annak mellékleteit, valamint az előterjesztő miniszter által a mentesítés
tárgyában készített előterjesztést megvizsgálja. Ha a mentesítési kérelem vagy az előterjesztés hiányos vagy
nem egyértelmű, a Munkacsoport további kiegészítő információkat kérhet az ajánlatkérőtől vagy az előterjesztő
minisztertől.
(2) Egyetértése esetén a Munkacsoport a mentesítési kérelmet és annak mellékleteit, valamint a mentesítési
kérelemben foglaltakról kialakított véleményét az előterjesztés kézhezvételétől számított 8 napon belül
tájékoztatásul továbbítja a bizottságnak. A Munkacsoport véleményében javaslatot tesz a 2. § (2) bekezdése
szerinti mentesítés megadása tárgyában. A Kormány irányítása alatt nem álló szervezet által benyújtott mentesítési
kérelmet a Munkacsoport egyet nem értése esetén is indokolással ellátva továbbítja a bizottságnak.
(3) A Munkacsoport vezetője a (2) bekezdés szerinti döntésről haladéktalanul tájékoztatja a Nemzetbiztonsági Kabinet
vezetőjét és tagjait.
5. § Az előterjesztő miniszter gondoskodik a mentesítési kérelmek tárgyában hozott országgyűlési bizottsági
határozatok, valamint Munkacsoport-döntések beszerzéséről, továbbá a beszerzett országgyűlési bizottsági
határozatokról, valamint Nemzetbiztonsági Kabinet-döntésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban
szerepeltetni kell
a) a mentesítési kérelemnek helyt adó és azt elutasító határozatokat, valamint a határozat számát,
b) a mentesítési kérelmet benyújtó ajánlatkérő nevét,
c) a Vbt. szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól mentesített szerződések tárgyát és becsült értékét.
3. Az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés megvalósításakor az ajánlatkérő által
érvényesítendő követelmények
6. § Az ajánlatkérő a beszerzés Vbt. szerinti, beszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő megvalósítására a beszerzés
2–4. § szerinti eljárás során történő mentesítését követően jogosult.
7. § Az ajánlatkérő az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzést a mentesítési kérelemben megjelölt módon
és a mentesítési kérelemnek helyt adó határozatban meghatározott követelményeknek megfelelően köteles
megvalósítani.
8. § (1) Az ajánlatkérő az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzést – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött
szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.
(2) Az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes
iratot – ide nem értve a minősített adatot – az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés lezárulásától,
a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha
az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős
befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
4. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
10. § E rendeletet a hatálybalépését követően, a Vbt. 7. § (1) bekezdés 4. pontjára hivatkozással kezdeményezett
mentesítési eljárásokra és az e rendelet alapján mentesített, alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések
lefolytatására kell alkalmazni.
11. § A honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009.
(XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államháztartás vitele szempontjából központi gazdálkodás és ellátás keretében valósul meg a HM fejezetnél]
„a) a honvédelmi szervezetek egyes pénzügyi és számviteli feladatainak ellátása, amely magában foglalja a 10. §
szerinti költségvetési tervezést, a 17. § (1) bekezdése szerinti beszámolást, a finanszírozást, – a KNBSZ kivételével –
a közbeszerzésekről szóló törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek, valamint
a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti eltérő szabályok alapján végrehajtott beszerzések
kötelezettségvállalásainak ellenjegyzését, valamint – a KNBSZ és az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban:
MH EK) kivételével – a könyvvezetést, a kincstári előirányzat-felhasználási keretforgalom kezelését és bonyolítását;”
12. § Hatályát veszti
a) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről
szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. §-a,
b) a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. §
(6) bekezdésében a „védelmi- és” szövegrész és
c) a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről
és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő
követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § d) pontja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.