551/B/2003. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

551/B/2003. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06. 29.) számú rendelete 5. § (4) és (5) bekezdései, valamint a 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06. 29.) számú rendelete 5. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. I. Az indítványozó Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06. 29.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (3)–(5) bekezdései, valamint a 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó kifogásolta, hogy a szemétszállítási díj meghatározása nem a ténylegesen elvégzett közszolgáltatás alapján történik. A minimálisan előírt 70 literes tárolóedény alapján történő szabályozási norma nem eredményezi minden esetben és pontosan kiszámíthatóan a kibocsátott és elszállított szemét mennyiségét tükröző reális szolgáltatási díjat. Álláspontja szerint megfosztja a lakókat attól, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodva fizessék az elvégzett szolgáltatás díját. Ez pedig az indítványozó szerint a Ptk. 201. §-ába foglalt szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértéküségének elvét, ezáltal közvetetten az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti. Az indítványozó sérelmezte azt is, hogy az. Ör. kifogásolt rendelkezései kedvezményt csak az egyedülállóknak biztosítanak, a nyugdíjas, valamint hulladékot csak kis mértékben termelő házaspároknak nem. Az indítványozó szerint ezek a rendelkezések az Alkotmány – hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó – 70/A. § (1) bekezdésébe ütköznek. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. Az Ör. kifogásolt rendelkezései: „5. § (3) A választható szabványos tárolóedények felso rolását a 2. számú melléklet tartalmazza. A begyűjtés gyakoriságának figyelembe vételével a tá rolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de minimum 70 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon ingatlanonként. (4) Közösen használt tárolóedény esetén tárolókapacitás kedvezmény illeti meg az egyedülálló ingatlantulajdonost a 70 liter tárolókapacitás 50%-ának mértékéig. (5) Családi házas övezetben két szomszédos ingatlantulajdonos – akik közül legalább az egyik egyedülálló – a közszolgáltatóval kötött írásbeli külön megállapodás alapján – közös tárolóedényt használhat.” Az Ör. 5. § (4) bekezdésének hatályos szövege az indítvány elbírálásakor: „5. § (4) Közösen használt tárolóedény esetén tárolókapacitás kedvezmény illeti meg az igazoltan egyedülálló ingatlantulajdonost a 70 l tárolókapacitás 50 %-ának mértékéig. Az egyedülálló ingatlantulajdonos kedvezményének igazolásához a közös képviselő köteles a közszolgáltató rendelkezésére bocsátani az ingatlantulajdonos nevét, címét és az azonosító adatait.” „13. § (3) Engedményes díj illeti meg a 70 literes tárolóedényt egyedül használó 5. § (4) bekezdés szerint igazoltan egyszemélyes háztartásban élő ingatlantulajdonost (egyedülálló ingatlantulajdonos), aki Pécs közigazgatási területén belül közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. Az engedmény mértékét a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az engedményre való jogosultság igazolásához szükséges adatokat és dokumentumokat a közszolgáltatónál rendelkezésre állók kivételével – felhívásra az engedményt igénylő köteles a közszolgáltatónál igazolni, illetve hozzá benyújtani.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság több alkalommal vizsgálta az Ör. egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát, ezért elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az indítvány tárgya nem minősül-e „ítélt dolognak”. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja szerint az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor „ítélt dolog”, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő, mint egy korábban elbírált ügyben. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.] Az Alkotmánybíróság az 1164/B/2004. AB határozatában (ABH 2005, 1517.) az Ör. több rendelkezésének vizsgálata mellett az Ör. 5. § (3) bekezdésének az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésébe ütközését vizsgálta és az indítványt elutasította. A 723/B/2002. AB határozatában (ABH 2008, 2934.) szintén az Ör. 5. § (3) bekezdését az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére alapított indítvány alapján vizsgálta. E határozatában – korábbi határozatai megállapításait irányadónak tekintve – megállapította, hogy a választható tárolóedények közül a legalább 70 literes gyűjtőedénynek a kötelezővé tétele a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének a követelményét nem sérti, ezért az Ör. 5. § (3) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével nem ellentétes. A jelen indítvány a fenti határozatban érdemben már elbírált jogszabályi rendelkezéssel azonos jogszabályhely alkotmányossági vizsgálatára irányult, és az indítványozó az Alkotmány ugyanazon rendelkezésére, azonos összefüggésre hivatkozva kérte az eljárás lefolytatását. Mindezekre figyelemmel az Ör. 5. § (3) bekezdésének az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére alapított alkotmányellenessége tekintetében az indítvány „ítélt dolognak” minősül, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást ebben a vonatkozásban az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette. 2. Az indítványozó azt is állította, hogy az Ör. kedvezményt megállapító 5. § (4) és (5) bekezdései, valamint a 13. § (3) bekezdése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sérti, mert a nyugdíjas, valamint kevés hulladékot termelő házaspároknak nem biztosítja azokat a kedvezményeket, amelyeket az egyedülállóknak biztosít. Az 5. § (4) bekezdése az indítvány benyújtását követően módosult, kiegészült azzal, hogy az egyedülálló ingatlantulajdonos kedvezményének igazolásához a közös képviselő köteles a közszolgáltató rendelkezésére bocsátani az ingatlantulajdonos nevét, címét és az azonosító adatait. Tekintettel arra, hogy a kifogásolt rendelkezés lényegében nem változott, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos rendelkezés tekintetében lefolytatta. 3. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között tett a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül különbséget. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203–204.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342–344.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691, 696.] A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § f) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét. E felhatalmazás alapján állapította meg a képviselő-testület az indítványozó által kifogásolt kedvezményeket. Az Ör. 5. § (4) bekezdése alapján a közösen használt tárolóedény esetén tárolókapacitás kedvezmény illeti meg az egyedülálló ingatlantulajdonost. Az Ör. 5. § (5) bekezdése a családiházas övezetben teszi lehetővé a közös táro lóedény használatot két szomszédos ingatlantulajdonosnak, ha legalább az egyik egyedülálló. Az Ör. 13. § (3) bekezdése szerint engedményes díj illeti meg a 70 literes tárolóedényt egyedül használó 5. § (4) bekezdés szerint igazoltan egyszemélyes háztartásban élő ingatlantulajdonost, aki érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. Az Alkotmánybíróság több határozatában, elvi jelleggel a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a „mentességek és kedvezmények meghatározásánál” a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg. A jogalkotó a mérlegelési jog gyakorlása során tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmányban is nevesített jogokra (például az egészséges környezethez, vagy a szociális biztonsághoz való jogra), de ezen túlmenően érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövid távra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonalpolitikai, szociálpolitikai és egyéb célkitűzéseket. (ABH 1992, 280, 281.) A kedvezményekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság hatáskörébe kizárólag annak ellenőrzése tartozik, hogy a jogalkotó a mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság az Ör. kifogásolt rendelkezéseit vizsgálva megállapította, hogy azok alapján az igazoltan egyedülélő ingatlantulajdonosok kapnak kedvezményeket. A képviselő-testület e rendelkezésekkel az azonos csoportba tartozó közszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek között valóban különbséget tett azzal, hogy őket kedvezményben részesítette. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. által meghatározott igénybevevői körre vonatkozó megkülönböztetés azonban – figyelemmel az érintetti kör személyi körülményeire – alkotmányosan elfogadható. A kedvezmények biztosításában jelentkező megkülönböztetés nem tekinthető önkényesnek, ésszerű indok nélkülinek, ezért az Ör. 5. § (4) és (5) bekezdései, valamint a 13. § (3) bekezdése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének rendelkezését nem sérti. Az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (4) és (5) bekezdése, valamint 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Budapest, 2011. március 28. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró