21/2015. (IX. 2.) IM rendelete a természetes személy adósságrendezési eljárásában az adósra, adóstársra vonatkozó környezettanulmány elvégzésével össz

21/2015. (IX. 2.) IM rendelete a természetes személy adósságrendezési eljárásában az adósra, adóstársra vonatkozó környezettanulmány elvégzésével összefüggő szabályokról. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106.  § (2)  bekezdés c)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 4. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm.  rendelet 90.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A  természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a  továbbiakban: Are. tv.) kezdeményezett adósságrendezési eljárásban a) környezettanulmány: az  Are. tv. 22.  § (3)  bekezdése alapján és az  Are. tv. 24.  §-ában meghatározott szempontok szerint készítendő olyan dokumentum, amelynek célja az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelemben és mellékleteiben foglalt egyes adatok és nyilatkozatok valóságtartalmának és teljességének megvizsgálása, az adós lakóingatlanának helyszíni megtekintésével, b) egyszerűsített környezettanulmány: az  Are. tv. 71.  § (2)  bekezdése szerint készítendő olyan dokumentum, amelynek célja az  adósságtörlesztési terv előkészítéséhez az  a)  pont szerint korábban készített környezettanulmány adataihoz képest a változások rögzítése. (2) Ha az  adósságrendezés kezdeményezésekor a  hitelezők nem kérték a  környezettanulmány elkészítését, az  adósságtörlesztési terv előkészítéséhez a  környezettanulmányt az  Are. tv. és az  e  rendelet szerinti teljes tartalommal kell elkészíteni. (3) A  Családi Csődvédelmi Szolgálat az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti környezettanulmány elvégzésére vonatkozóan beszerzi az  ismert hitelezők írásbeli nyilatkozatát, ha ezek a  hitelezők erre vonatkozóan korábban még nem nyilatkoztak. A nyilatkozatot a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell megtenni. A nyilatkozattételre vonatkozó felhívás és a  nyilatkozat faxon vagy elektronikus levélben is megküldhető. Az  Are. tv. 5.  § 24.  pontja szerinti főhitelező a környezettanulmány elvégzésére vonatkozó megkeresését az Are. tv. 20. § (5) bekezdése, illetve 21.  § (3)  bekezdése szerinti iratokkal együtt küldi meg az  adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervéhez. (4) A környezettanulmány elkészítésére a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve az Are. tv. 24. §-ában megjelölt jegyzőt, illetve jegyzőket kéri fel. A jegyző kijelöli a környezettanulmány előkészítéséért felelős személyt. (5) A  Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve által az  e  rendeletben meghatározott feladatra kijelölt személy – az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti esetekben a  családi vagyonfelügyelő – közreműködik a  környezettanulmány elvégzésében, részt vesz a  helyszíni megtekintésen, előkészíti a  környezettanulmány megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet. (6) A környezettanulmány elkészítésében nem vehet részt olyan személy, a) aki az adós, adóstárs hozzátartozója, b) aki az adóssal, adóstárssal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban van, c) aki olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik névre szóló tagsági részesedéssel, amely gazdasági társaságban az adós, adóstárs vagy a hitelező 5%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezik, d) aki az adós, adóstárs hitelezője vagy annak hozzátartozója, e) akitől a pártatlan feladatellátás egyéb okból nem várható el. (7) A  környezettanulmány jegyzőkönyvére a  Családi Csődvédelmi Szolgálat formanyomtatványt alakít ki, amelyet közzétesz a honlapján. (8) A környezettanulmány elkészítéséhez az adós, adóstárs lakóhelyéül szolgáló ingatlant, – ha az adós vagy az adóstárs lakóhelye nem a  jelzálogjoggal terhelt vagy a  pénzügyi lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban van, akkor ez  utóbbi ingatlanra vonatkozó adatokat is – a  helyszíni megtekintés alapján kell a  környezettanulmányban rögzíteni. 2. A környezettanulmány kötelező tartalma 2. § (1) A környezettanulmány elkészítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a) az  adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az  adósságrendezési nyilvántartási ügyszámot, b) a környezettanulmány elvégzésének helyét, időpontját, a jegyzőkönyvet készítő és hitelesítő személy nevét, beosztását, a megbízására vonatkozó okirat iktatási számát, c) a  környezettanulmánnyal érintett adós, adóstárs és a  vele közös háztartásban élő, jelenlévő nagykorú személyek tájékoztatását a környezettanulmány Are. tv. szerinti céljáról. (2) A  környezettanulmány készítésekor az  adós, adóstárs és a  velük közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülményekre vonatkozóan a  lakóingatlanban életvitelszerűen együtt élő személyek adatainak a lakcímadatokkal történő összehasonlítását is el kell végezni. (3) A  jegyzőkönyvben rögzíteni kell a  lakóingatlanban életvitelszerűen együtt élő személyek lakáshasználatának jogcímét, a lakáshasználók hozzátartozói minőségét, továbbá azt, hogy a) a lakáshasználat ellenérték fejében történik-e, b) az adós vagy a hozzátartozó eltartásra jogosult-e, és ennek ki a kötelezettje, c) az Are. tv. 5. § 7. pontja szerinti aktív korúak, továbbá a nem aktív korúak nevét, ez utóbbiak közül a kiskorúak nevét, életkorát, d) van-e az együtt élő személyek között az Are. tv. 5. § 22. pontja szerinti fogyatékkal élő vagy az Are. tv. 5. § 52. pontja szerinti súlyosan beteg, e) van-e az együtt élő személyek között az Are. tv. 5. § 18. pontja szerinti egyéb kötelezett. (4) A  környezettanulmányban fel kell sorolni az  adós, adóstárs és a  velük közös háztartásban élő személyek közül azokat, akik tanulás, munkavállalás vagy egyéb célból ideiglenesen más településen vagy külföldön tartózkodnak, de a  lakcímadatok alapján az  adós, adóstárs által tulajdonolt vagy lízingelt lakóingatlanban rendelkeznek lakóhellyel. Ha a  körülmények nem utalnak ennek az  ellenkezőjére, ezeket a  személyeket – az  Are tv. 1.  melléklet 3. pont e) és i) alpont szerinti adatok vizsgálatakor – az adós, adóstárs lakóingatlanában együtt élő személyek között kell számításba venni. 3. § (1) Az Are. tv. 1. melléklet 4. pont szerinti vagyonleltár vizsgálatakor az adóst és az adóstársat nyilatkoztatni kell arról, hogy a  vagyontárgyak az  adós lakóhelyéül szolgáló ingatlanban, az  adós vagy adóstárs tulajdonában lévő másik ingatlanban vagy egyéb helyen találhatók, vannak-e külföldön fellelhető lakóingatlanok vagy más vagyontárgyak, a  vagyontárgyak kinek a  birtokában vagy használatában vannak, és az  említettek a  használat fejében fizetnek-e ellenértéket. (2) Az  adós a  környezettanulmány elkészítéséhez vagyontípusonként összesítetten köteles bemutatni, hogy mely vagyontárgyakat tüntetett fel a  természetes személyek adósságrendezési eljárásában az  adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendeletben (a  továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint. A  környezettanulmány tartalmazza ezeknek a  vagyontárgyaknak a  típusát, számát, minőségi, avultsági jellemzőit. Ha ezeknek a  vagyontárgyaknak összetétele vagy értéke vélhetően meghaladja a  Korm.  rendeletben megengedett mértéket, a  Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a  családi vagyonfelügyelő az adóst, illetve az adóstársat tájékoztatja arról, hogy ezekre vonatkozóan külön adategyeztetésre kerül sor a Családi Csővédelmi Szolgálat által megjelölt módon. A tájékoztatás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és fel kell hívni az adós, adóstárs figyelmét az adósságrendezésbe tartozó vagyon jogellenes elvonásának jogkövetkezményeire. (3) A környezettanulmányban – a lakóingatlanra és annak használatára vonatkozó – alábbi adatokat kell ismertetni: a) a  lakóingatlan jellege (lakóház, lakás céljára használt üdülőépület, zártkerti épület, tanya), hasznos alapterülete, b) a lakóingatlan komfortfokozata, c) lakóingatlan műszaki állapota, d) a lakószobák száma, alapterülete, burkolatának típusa, e) a lakószobákat használó személyek neve, életkora, f ) a lakóingatlan általános jellemzői (fekvés, építés éve, felújítás éve, közművekkel ellátottság), g) a  lakóingatlan felszereltségének, berendezésének rövid ismertetése, ide értve azok műszaki állapotának, avultságának meghatározását is, h) a lakóingatlan fűtési módja, i) a közműdíjak, fűtési és melegvíz előállítási költségek fűtési szezonban és fűtési szezonon kívül, j) a  lakóingatlanhoz tartozó egyéb, nem lakás célú épületek, épületrészek (erkély, garázs, műhely, egyéb gazdasági épület, pince, szerszámos kamra, tároló, padlás), k) az adós egyéni vállalkozásához használt épületrészek, helyiségek, l) díszállatok, kedvtelésből tartott állatok, haszonállatok, m) telek, udvar mérete, megművelésére vonatkozó adatok. (4) Az  adós – az  Are. tv. 5.  § 19.  pontja szerinti feltételek fennállása esetén – a  környezettanulmány elkészítéséhez köteles bemutatni, hogy mely vagyontárgyakat (gépjárművek, eszközök, felszerelések, készletek) használ rendszeresen az Are. tv. 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához. (5) A  környezettanulmány készítésekor az  adós és az  adóstárs köteles nyilatkozni arról, hogy öt éven belül kötött-e olyan jogügyletet, amelynek eredményeképpen 500 000 Ft-nál magasabb értékű vagyona elidegenítésére került sor, és ennek során a  bevételt hogyan használta fel. Nyilatkozni köteles továbbá az  öt éven belüli olyan jogügyletekről, amelynek során más személy 500 000 Ft-ot meghaladó kötelezettségéért kezességet, óvadékot vagy zálogkötelezettséget vállalt. 3. A környezettanulmány elkészítése, helyszíni megtekintés 4. § (1) A  környezettanulmány elkészítéséhez az  adóssal és az  adóstárssal egyeztetett időpontban, hétköznap 8  és  19  óra között kell a  helyszíni megtekintést lefolytatni és a  jegyzőkönyvet felvenni. Az  időpont egyeztetést a környezettanulmány előkészítésért felelős személy végzi el az adóssal, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve, illetve a  családi vagyonfelügyelő bevonásával. A  helyszíni megtekintésen a  Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél foglalkoztatott személy, illetve a családi vagyonfelügyelő is részt vesz. (2) Az  adós és az  adóstárs köteles a  személyazonosító okmányát bemutatni, a  környezettanulmány elkészítéséhez a  szükséges felvilágosítást megadni, annak elkészítésében az  adatok, nyilatkozatok és egyéb tájékoztatás megadásával együttműködni. Ha ezt a kötelezettségét megszegi, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és fel kell hívni az Are. tv. 2. § (3) bekezdés szerinti kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire. (3) A helyszíni megtekintés lefolytatását követően a jegyzőkönyvet a jelenlévőknek be kell mutatni, észrevételeiket fel kell tüntetni. A  jegyzőkönyvben rögzíteni kell az  adós nyilatkozatát, amely szerint az  általa megadott információk teljes körűek és megfelelnek a valóságnak. A jegyzőkönyvet a jelenlévőkkel alá kell íratni. A jegyzőkönyvet a jegyző által a  környezettanulmány előkészítésével megbízott személy és a  Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve által megbízott személy, illetve a családi vagyonfelügyelő hitelesíti. (4) A  jegyzőkönyvet a  Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve, illetve a  családi vagyonfelügyelő a  bíróságnak, az ismert hitelezőknek és a jegyzőnek megküldi. 4. A környezettanulmány díja 5. § A környezettanulmány elkészítésének díja 5400 Ft, az  1.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti egyszerűsített környezettanulmány díja pedig 2700 Ft. Ezen összegek kétharmada a  Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervét illeti meg. A díjat az adósnak a települési önkormányzat által megadott számlára kell befizetnie, legkésőbb a  környezettanulmány elkészítését követő nyolc munkanapon belül. A  települési önkormányzat negyedévente, a  negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül utalja át a  díjbevételeknek a  Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervét megillető hányadát a fővárosi, megyei kormányhivatal kincstári számlájára. 5. Záró rendelkezések 6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. alcím e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter