2011. CXCX. törvény a nemzeti mobil fizetési rendszerről.

2011. CXCX. törvény a nemzeti mobil fizetési rendszerről. Az Országgyűlés a központosított mobil értékesítésű szolgáltatások mobil fizetési rendszeren keresztül történő értékesítésével kapcsolatosan a következő törvényt alkotja: 1. § E törvény alkalmazásában a) fordulónap: a 2. §-ban meghatározott szolgáltatások vonatkozásában az a nap, amelyen a szolgáltatást központosított mobil értékesítésű szolgáltatásnak minősítő törvényi rendelkezés hatályba lép, b) igénybe vevő: az ügyfél vagy az a személy, akinek a részére az ügyfél a szolgáltatás igénybevételének jogát megvásárolta, c) mobil értékesítő vállalkozás: az a vállalkozás, amely a fordulónapot megelőzően a szolgáltatás mobil fizetési rendszeren keresztül történő értékesítését végzi, d) mobil fizetési rendszer: olyan rendszer, amelyben az ügyfél a szolgáltatást helyhez nem kötött módon, távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével elért elektronikus értékesítő rendszeren keresztül vásárolja meg, e) regisztrált ügyfél: olyan személy, aki vagy amely mobil értékesítő vállalkozással a 10. § (1) bekezdése szerinti átadás időpontjában központosított mobil értékesítésű szolgáltatás megvásárlására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik, vagy más olyan írásba foglalt szerződéses jogviszonyban áll, ami alapján már vásárolt központosított mobil értékesítésű szolgáltatást mobil fizetési rendszeren keresztül, f) szolgáltató: a központosított mobil értékesítésű szolgáltatást nyújtó vagy annak értékesítését végző szervezet, g) többségi befolyás: a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott forgalom, h) ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a nemzeti mobil fizetési szervezettel központosított mobil értékesítésű szolgáltatások megvásárlására irányuló szerződéses jogviszonyban áll. 2. § Központosított mobil értékesítésű szolgáltatás a) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozási (parkolási) közszolgáltatás, b) a használati díj, valamint az útdíj ellenében igénybe vehető közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása, c) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló szolgáltató által, valamint a közszolgáltatásként nyújtott ca) helyi közúti, cb) helyközi (távolsági) közúti, cc) vízi, cd) helyi, elővárosi és országos vasúti, ce) a cd) alpontban meg nem határozott vasúti személyszállítási szolgáltatás, d) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló szervezet által közszolgáltatásként nyújtott, az a)–c) pontba nem tartozó szolgáltatás. 3. § (1) A szolgáltató – a 2. § d) pontja szerinti szolgáltatást kivéve – köteles biztosítani a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás értékesítését mobil fizetési rendszer útján. (2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét az állam 100%-os tulajdonában álló, a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: nemzeti mobil fizetési szervezet) által működtetett országosan egységes rendszer (a továbbiakban: nemzeti mobil fizetési rendszer) igénybevétele útján biztosítja. (3) Ha a szolgáltató a 2. § d) pontja szerinti szolgáltatást mobil fizetési rendszeren keresztül értékesíti, az értékesítést kizárólag a nemzeti mobil fizetési rendszer igénybevételével végezheti. (4) A nemzeti mobil fizetési rendszer működtetése közszolgáltatás, amelyre vonatkozóan az informatikáért felelős miniszter és a nemzeti mobil fizetési szervezet egymással közszolgáltatási szerződést köt. (5) A nemzeti mobil fizetési rendszer működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége, amelyet a nemzeti mobil fizetési szervezet koncessziós szerződés megkötése nélkül végez. A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el. (6) A 2. § c) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól valamely szolgáltató esetében a szolgáltató tevékenységének ágazati irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter javaslatára az informatikáért felelős miniszter a korlátozás alól egyedi felmentést adhat, ha az adott szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a rendelkezésre álló erőforrások mellett nem képes teljesíteni. (7) A 2. § c) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében a (2) bekezdésben, valamint a 2. § d) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség alól valamely szolgáltató esetében a szolgáltató tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszter javaslatára az informatikáért felelős miniszter a korlátozás alól egyedi felmentést adhat, ha a szolgáltatás mobil fizetési rendszer útján történő értékesítése az igénybe vevők számára más módon költséghatékonyabban vagy egyébként lényegesen kedvezőbb feltételekkel biztosítható. (8) Az egyedi felmentés határozott időre adható. Az egyedi felmentés megadását megelőzően az informatikáért felelős miniszter a tervezett egyedi felmentés indokáról, tartalmáról és időtartamáról a Kormányt tájékoztatja. 4. § (1) A nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfél által a mobil fizetési rendszerben közölt rendelkezése szerint megvásárolja a központosított mobil értékesítésű szolgáltatást a szolgáltatótól, és azt továbbértékesíti az ügyfél számára. A szolgáltatás igénybevételére irányuló jogviszony az igénybe vevő és a szolgáltató között jön létre. (2) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a szolgáltatás nemzeti mobil fizetési rendszeren keresztül történő megvásárlása esetén az ügyfél a szolgáltatás díján felül – a Kormány által rendeletben meghatározott mértékű – kényelmi díjat fizet a nemzeti mobil fizetési szervezet részére. (3) Az ügyfél és a nemzeti mobil fizetési szervezet között a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás nemzeti mobil fizetési rendszeren keresztül történő megvásárlására vonatkozó jogviszony tartalmát és az ügyféltől átvett pénzeszköz védelmét szolgáló szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 5. § (1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a) az ügyfelek hozzáférési jogosultságának ellenőrzésével, b) a szolgáltatás igénybevétele ellenőrzésének informatikai támogatásával, c) az időalapú szolgáltatás mérésével, d) az egyes ügyfeleket megillető kedvezmények és mentességek feltételeinek ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat nyújt a szolgáltató részére. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet és a szolgáltató között a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás továbbértékesítésére irányuló jogviszony tartalmát a Kormány rendeletben állapítja meg. 6. § (1) A nemzeti mobil fizetési szervezet jogosult az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében az ügyfél azonosíthatósága, a szolgáltatás díjának megfizetése ellenőrzésének, valamint a központosított mobil értékesítésű szolgáltatással kapcsolatos mentességek és kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet adatkezelési jogosultsága a következő adatokra terjed ki: a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai közül családi és utóneve, születési helye és ideje, b) az ügyfél telefon hívószáma és az érintett szolgáltatással kapcsolatos vagy annak igénybevétele során létrejövő azonosítója, c) a 2. § a) és b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtás esetén a gépjármű rendszáma, d) a központosított mobil értékesítésű szolgáltatással kapcsolatos mentesség vagy kedvezmény esetén a mentesség vagy kedvezmény jogcímére, a jogcímet megalapozó okmány azonosítójára, típusára, érvényességére, e) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az utazási viszonylatra, a meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényességi időszakra vagy időpontra, továbbá a jogosult lakóhelyére vagy tartózkodási helyére. (3) A nemzeti mobil fizetési szervezet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában –az ügyféllel kötött szerződés megszűnését követő három évig kezelheti. 7. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzeti mobil fizetési szervezetet rendeletben kijelölje. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a nemzeti mobil fizetési szervezet működésének szabályait, b) a nemzeti mobil fizetési szervezet és az ügyfél közötti jogviszony tartalmát és az ügyféltől átvett pénzeszközök védelmét szolgáló szabályokat, c) a nemzeti mobil fizetési szervezetet megillető kényelmi díj mértékét és alkalmazásának feltételeit, d) a nemzeti mobil fizetési szervezet és a szolgáltató közötti jogviszony tartalmát, ehhez kapcsolódóan a felek jogait és kötelezettségeit, a nemzeti mobil fizetési szervezet által a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás továbbértékesítése során alkalmazandó árrés mértékét, valamint az 5. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatások körét és alkalmazásának feltételeit, e) a 10. § szerinti adatátadás-átvétel részletes feltételeit, a regisztrált ügyfél és a nemzeti mobil fizetési szervezet közötti jogviszony létrejöttének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 8. § (1) A nemzeti mobil fizetési szervezet köteles az ügyfél bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az ügyfelek és az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni telefonhálózaton történő eléréssel, lehetőség szerint internetes eléréssel, – amennyiben az ügyfelek száma az ezret meghaladja – az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet köteles az ügyfelét az ügyfélszolgálatán közzétéve, internetes honlapján, valamint a szerződésben tájékoztatni arról, hogy a) a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat milyen feltételek szerint teheti meg a nemzeti mobil fizetési szervezetnél, az egyes fogyasztóvédelmi szerveknél, illetve az illetékes hatóságoknál, b) a nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfélszolgálathoz érkező egyes panaszokat mennyi időn belül vizsgálja ki, és a vizsgálat eredményéről mennyi időn belül és milyen módon értesíti az ügyfelet, c) a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos viták rendezése végett az előfizető mely fogyasztóvédelmi szervekhez, szervezetekhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat. 9. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –2012. május 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § a), b) és d) pontja, a 3–5. §, a 8. § és a 11. § (1) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba. (3) A 2. § c) pontja és a 11. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba. 10. § (1) A mobil értékesítő vállalkozásnál regisztrált ügyfelek e regisztrációjuk alapján jogosultak a fordulónapot követően a nemzeti mobil fizetési szervezet szolgáltatásainak igénybevételére. Ennek érdekében a mobil értékesítő vállalkozás a fordulónapot megelőző harmincadik napig átadja a nemzeti mobil fizetési szervezet részére a vele szerződésben álló regisztrált ügyfelek általa kezelt, a 6. § (2) bekezdésében meghatározott adatait. Az adatok átvételéről a nemzeti mobil fizetési szervezet a Kormány rendeletében meghatározott módon értesíti a regisztrált ügyfelet. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet a regisztrált ügyfél vonatkozásában átvett adatokat a határidő lejártát követő két napon belül törli, ha a regisztrált ügyfél a fordulónapot követő hat hónapon belül nem veszi igénybe a nemzeti mobil fizetési szervezet szolgáltatását. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a regisztrált ügyfél és a mobil értékesítő vállalkozás közötti jogviszony hatályát. 11. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A törvény hatálya nem terjed ki:) „k) a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényben meghatározott kényelmi díjra, és a nemzeti mobil fizetési szervezet által a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás továbbértékesítése során alkalmazandó árrésre.” (2) A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A nemzeti mobil fizetési szervezet általi továbbértékesítés esetén a (3) bekezdés alkalmazásában a jegy vagy bérlet megvásárlójának az a személy minősül, aki azt a nemzeti mobil fizetési szervezettől megvásárolja.” 12. § E törvény 3. §-a az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke