32/2017. (XI. 28.) MvM rendelete az Információs Hivatal hivatásos állományával összefüggő szociális és kegyeleti gondoskodás rendjéről.

32/2017. (XI. 28.) MvM rendelete az Információs Hivatal hivatásos állományával összefüggő szociális és kegyeleti gondoskodás rendjéről. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341.  § (1)  bekezdés 25.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) gazdasági vezető: az  Információs Hivatal (a  továbbiakban: Hivatal) gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységének a vezetője, b) igényjogosult: a  Hivatal szempontjából – a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a  továbbiakban: Hszt.) 259.  §-a szerint – szociális gondoskodás körébe tartozó személyek, c) közeli hozzátartozó: a Hszt. 2. § 13. pontjában meghatározott hozzátartozó, d) pénzügyi szerv: a Hivatal pénzügyi és gazdasági feladatokat ellátó szervezeti eleme, e) személyügyi szerv: a Hivatal személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme, f ) Szociális Bizottság: a  szociális és kegyeleti feladatok ellátása és a  Hivatal hivatásos állománya szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése céljából működő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testület. 2. A szociális és kegyeleti gondoskodásra vonatkozó általános szabályok 2. § (1) A  Hivatal éves költségvetésében a  szociális és kegyeleti gondoskodás nyújtásának pénzügyi fedezetére külön előirányzatot képez. (2) A pénzügyi szerv vezetője a Hivatal éves költségvetésének elfogadását követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a  Szociális Bizottság elnökét a  szociális és kegyeleti gondoskodásból eredő feladatok végrehajtására elkülönített keret összegéről. (3) Szociális és kegyeleti gondoskodás körében nyújtható pénzbeli ellátás a  Hivatal főigazgatója (a  továbbiakban: főigazgató) által a Hivatal éves költségvetésben e célra jóváhagyott előirányzat mértékéig engedélyezhető. Indokolt esetben az előirányzat a személyi juttatások előirányzaton belüli előirányzat-átcsoportosítással emelhető. 3. § A Hivatal a Hszt. 260. §-a alapján, szociális gondoskodás keretében a következő jogcímeken biztosít ellátást, illetve szolgáltatásokat: a) jogsegélyszolgálat, b) találkozó, ünnepség szervezése, c) pénzbeli ellátásként ca) szociális segély, cb) temetési segély, cc) beiskolázási hozzájárulás. 4. § A Hszt. 263. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozók esetében – a Hszt. 264. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján – a temetés költségeihez való hozzájárulásról és annak mértékéről a főigazgató dönt. 5. § (1) A pénzbeli ellátás nyújtását kezdeményezheti a) az igényjogosult, b) a Szociális Bizottság, c) az igényjogosult közvetlen szolgálati elöljárója. (2) A  pénzbeli ellátás iránti, indokolással ellátott kérelmet a  szolgálati út betartásával a  Szociális Bizottsághoz kell benyújtani. Ha az igényjogosult nem a Hivatal hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: a hivatásos állomány tagja), akkor kérelmét közvetlenül a Szociális Bizottsághoz nyújthatja be. (3) A kérelem tartalmazza a) az igényjogosult nyilatkozatát saját és közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak vagyoni helyzetéről, b) a közvetlen szolgálati elöljáró állásfoglalását a kérelemben foglaltak megalapozottságáról és indokoltságáról. (4) A  kérelemhez csatolni kell az  igényjogosult és a  vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, illetve tanulói jogviszony igazolását vagy az álláskeresési támogatás igénybevételéről kiállított igazolást. Csatolni kell továbbá az  igény indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, nyilatkozatokat, ha azok a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre állnak. (5) Pénzbeli ellátásban csak az  az igényjogosult részesíthető, aki a  szociális helyzetének, rászorultságának megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, azok hitelességét igazolja, és hozzájárul személyes adatai kezeléséhez. (6) A  pénzbeli ellátásokra való jogosultságról és annak mértékéről a  Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a főigazgató dönt. 6. § A pénzbeli ellátások mértékének megállapításánál – azonos körülmények fennállása esetén – az  alábbi sorrendet kell figyelembe venni: a) a három vagy több gyermeket nevelő igényjogosultat, b) a gyermekét egyedül nevelő igényjogosultat, c) a hősi halott, a szolgálat vagy a Hivatal halottjának özvegyét, árváját, d) a Hszt. 259. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyeket. 3. Szociális Bizottság 7. § (1) A Szociális Bizottságnak legalább öt, legfeljebb tizenöt tagja van. (2) A Szociális Bizottság tagjait a Hivatal hivatásos állományú tagjai közül a főigazgató választja ki. (3) A Szociális Bizottság elnökét és titkárát a tagok közül a főigazgató jelöli ki. (4) A Szociális Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a főigazgató hagyja jóvá. (5) A  Szociális Bizottság ügyrendje rendelkezik az  ülések előkészítéséről, lefolytatásáról, a  javaslattételt és véleményezést érintő működési rendről. 4. Pénzbeli ellátások 8. § (1) Az igényjogosult szociális segélyben részesíthető, ha a) saját vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója létfenntartása önhibáján kívül olyan mértékben került ideiglenesen veszélybe, hogy a közös háztartásban élő egy közeli hozzátartozóra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, b) balesettel vagy betegséggel összefüggő munkaképesség-csökkenés vagy váratlan, indokolt kiadás következtében nem képes önmaga vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója létfenntartását biztosítani, c) gyermeke az  általános iskolai vagy középfokú tanulmányait nappali tagozaton folytatja, és a  közös háztartásban élő egy közeli hozzátartozóra jutó nettó jövedelem nem éri el a  mindenkori minimálbér összegének kétszeresét, d) gyermeke született, és a közös háztartásban élő egy közeli hozzátartozóra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegének kétszeresét. (2) A  szociális segély bruttó összege nem haladhatja meg a  mindenkori minimálbér kétszeresét, és az  egy igényjogosultnak juttatott szociális segély éves bruttó összege nem lehet több a minimálbér hatszoros összegénél. (3) Nem kaphat szociális segélyt, a) aki lakhatási támogatásban részesült, és az  ezzel kapcsolatos kötelezettség megszegését bíróság jogerős ítéletben megállapította, vagy b) akinek (1) bekezdés szerinti szociális rászorultsága saját szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásának (a továbbiakban: közrehatás) következményeképpen alakult ki. (4) Az  igényjogosult közrehatására utaló adatot felmerülése esetén a  Szociális Bizottság megvizsgálja, és a  vizsgálat eredményétől függően javaslatot tesz a főigazgatónak a kérelem e jogcímen történő elutasítására. 9. § (1) Szociális helyzetének figyelembevételével temetési segélyben részesíthető az igényjogosult, ha a) egyeneságbeli rokona vagy vele közös háztartásban élő házastársa hunyt el, vagy b) olyan hozzátartozója hunyt el, akinek eltartására kötelezett volt, és a temetésre fordított kiadások rá hárultak. (2) A temetési segély bruttó összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeres összegét. (3) Nem adható temetési segély, ha az igényjogosult a Hszt. 264. §-a szerinti kegyeleti gondoskodásban részesült. (4) Nem részesíthető temetési segélyben, aki ugyanazon elhunyt személy tekintetében más állami vagy önkormányzati szervtől temetkezési célú segélyben részesült. Erre vonatkozóan a  temetési segélyt igénylő igényjogosult a kérelemben nyilatkozik. 10. § (1) Szociális helyzetének figyelembevételével az  igényjogosult az  általános vagy középfokú tanulmányait folytató gyermekére és a tanév kezdetére tekintettel évenkénti egyszeri beiskolázási hozzájárulásban részesíthető. (2) A kérelmet minden év augusztus 1-je és október 31-e között lehet benyújtani. (3) A beiskolázási hozzájárulás bruttó mértéke gyermekenként a rendvédelmi illetményalap összegéig terjedhet. 5. Jogsegélyszolgálat 11. § (1) A Hivatal jogi és képviseleti feladatot ellátó szervezeti eleme keretében jogsegélyszolgálatot működtet, amelynek célja a  hivatásos állomány tagja érdekeinek jogi védelme, a  jogi tájékoztatás és tanácsadás, valamint a  szükséges mértékű segítségnyújtás. (2) A jogsegélyszolgálat keretében nyújtott szolgáltatás nem terjed ki a bíróság és hatóságok előtti képviseletre. (3) A jogsegélyszolgálat tevékenysége a jogi segítségnyújtást kérő részére ingyenes. (4) A  jogsegélyszolgálat rendjét a  jogi és képviseleti feladatot ellátó szervezeti elem vezetője a  Hivatal alaptevékenységéből eredő feladatok elsődleges ellátása mellett szervezi meg. 6. Találkozók, ünnepségek szervezése 12. § Az igényjogosultak részére szociális gondoskodás keretében a Hivatal a) igény szerint évente találkozókat szervezhet, b) ünnepi eseményeken az alkalomhoz illő köszöntésről gondoskodhat. 7. Kegyeleti gondoskodás 13. § (1) A hivatásos állomány elhunyt tagja, illetve szolgálati nyugdíjasa halálának körülményei, életútja és érdemei alapján a következők szerint minősíthető: a) hősi halottá minősíthető, ha a  nemzetbiztonság, Magyarország alkotmányos rendjének védelme, valamint különleges jogrend idején emberélet vagy jelentős anyagi érték mentése közben kimagaslóan bátor magatartást tanúsított, és eközben vagy az ekkor elszenvedett sérülés következtében vesztette életét, b) a  szolgálat halottjává minősíthető, ha szolgálati kötelezettségének teljesítése közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset vagy megbetegedés miatt vesztette életét, c) a  Hivatal halottjává minősíthető, ha az  elhalálozásakor rendelkezett 5 év folyamatos hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel, amelyből legalább 3 évet ténylegesen a Hivatalnál töltött, és szolgálati feladatát kiemelkedő eredményességgel, valamint hivatástudattal látta el. (2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a főigazgató – az (1) bekezdés c) pontjától eltérően – rövidebb hivatásos szolgálati jogviszony, illetve a Hivatalnál eltöltött rövidebb idő esetében is a Hivatal halottjává minősítheti az elhunytat. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pont hatálya nem terjed ki a hivatásos állomány azon elhunyt tagjára, a) akit szolgálati nyugdíjasként rendfokozatától megfosztottak, b) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt a bíróság, vagy c) aki szolgálati jogviszonyáról lemondott. (4) A  hősi halott és a  szolgálat halottja emlékének megőrzése, ápolása érdekében a  Hivatal központi épületében emléktáblát kell felállítani, amelyre az elhunyt nevét, születésének és halálának dátumát rögzíteni kell. (5) A  hősi halott, a  szolgálat és a  Hivatal halottja esetében az  elhunyt érdemeit és életútját méltató parancsot kell megjelentetni. (6) A  katonai tiszteletadással történő temetéshez a  Hszt. 263.  § (1)  bekezdése szerinti hozzájárulás beszerzése a személyügyi szerv feladata. 14. § (1) A Hszt. 264. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó elhunyt esetében a temetési költségek legfeljebb 50%-a az alábbi kiadásokra számolhatók el: a) a halott szállításának, tárolásának, hűtésének és felkészítésének költségei, b) a sírhelyköltség, ideértve az urnafülke költségeit is, c) a síremlékállítás költsége, d) a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások és kellékek költségei. (2) Kettős sírhelyváltás vagy kettős síremlékállítás esetén csak az elhunytra eső arányos költségek számolhatók el. (3) A családi koszorú költségei és a gyászhirdetések költségei nem számolhatók el. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott költségeket az igényjogosult nevére kiállított, eredeti számlával kell igazolni. (5) A  Hivatal hozzájárulásának mértékére a  személyügyi szerv tesz javaslatot, és arról a  gazdasági vezető fedezetigazolása mellett a főigazgató dönt. (6) A Hivatal hozzájárulása összességében nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát. 8. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 16. § Hatályát veszti a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szociális és kegyeleti gondoskodásának rendjéről szóló 3/1997. (II. 26.) TNM rendelet. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter