32/
- (XI. 28.) MvM rendelete az Információs Hivatal hivatásos állományával összefüggő szociális és kegyeleti gondoskodás rendjéről. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény
- §
(1)bekezdés 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában
- a)gazdasági vezető: az Információs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységének a vezetője,
- b)igényjogosult: a Hivatal szempontjából – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 259. §-a szerint – szociális gondoskodás körébe tartozó személyek,
- c)közeli hozzátartozó: a Hszt. 2. § 13. pontjában meghatározott hozzátartozó,
- d)pénzügyi szerv: a Hivatal pénzügyi és gazdasági feladatokat ellátó szervezeti eleme,
- e)személyügyi szerv: a Hivatal személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme, f ) Szociális Bizottság: a szociális és kegyeleti feladatok ellátása és a Hivatal hivatásos állománya szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése céljából működő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testület. 2. A szociális és kegyeleti gondoskodásra vonatkozó általános szabályok 2. §
(1)A Hivatal éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás nyújtásának pénzügyi fedezetére külön előirányzatot képez.
(2)A pénzügyi szerv vezetője a Hivatal éves költségvetésének elfogadását követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a Szociális Bizottság elnökét a szociális és kegyeleti gondoskodásból eredő feladatok végrehajtására elkülönített keret összegéről.
(3)Szociális és kegyeleti gondoskodás körében nyújtható pénzbeli ellátás a Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) által a Hivatal éves költségvetésben e célra jóváhagyott előirányzat mértékéig engedélyezhető. Indokolt esetben az előirányzat a személyi juttatások előirányzaton belüli előirányzat-átcsoportosítással emelhető.
- § A Hivatal a Hszt.
- §-a alapján, szociális gondoskodás keretében a következő jogcímeken biztosít ellátást, illetve szolgáltatásokat: a) jogsegélyszolgálat, b) találkozó, ünnepség szervezése, c) pénzbeli ellátásként ca) szociális segély, cb) temetési segély, cc) beiskolázási hozzájárulás.
- § A Hszt.
- §
(2)bekezdésének hatálya alá tartozók esetében – a Hszt. 264. §
(2)bekezdésében meghatározottak alapján – a temetés költségeihez való hozzájárulásról és annak mértékéről a főigazgató dönt. 5. §
(1)A pénzbeli ellátás nyújtását kezdeményezheti
- a)az igényjogosult,
- b)a Szociális Bizottság,
- c)az igényjogosult közvetlen szolgálati elöljárója.
(2)A pénzbeli ellátás iránti, indokolással ellátott kérelmet a szolgálati út betartásával a Szociális Bizottsághoz kell benyújtani. Ha az igényjogosult nem a Hivatal hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: a hivatásos állomány tagja), akkor kérelmét közvetlenül a Szociális Bizottsághoz nyújthatja be.
(3)A kérelem tartalmazza
- a)az igényjogosult nyilatkozatát saját és közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak vagyoni helyzetéről,
- b)a közvetlen szolgálati elöljáró állásfoglalását a kérelemben foglaltak megalapozottságáról és indokoltságáról.
(4)A kérelemhez csatolni kell az igényjogosult és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, illetve tanulói jogviszony igazolását vagy az álláskeresési támogatás igénybevételéről kiállított igazolást. Csatolni kell továbbá az igény indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, nyilatkozatokat, ha azok a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre állnak.
(5)Pénzbeli ellátásban csak az az igényjogosult részesíthető, aki a szociális helyzetének, rászorultságának megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, azok hitelességét igazolja, és hozzájárul személyes adatai kezeléséhez.
(6)A pénzbeli ellátásokra való jogosultságról és annak mértékéről a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a főigazgató dönt. 6. § A pénzbeli ellátások mértékének megállapításánál – azonos körülmények fennállása esetén – az alábbi sorrendet kell figyelembe venni:
- a)a három vagy több gyermeket nevelő igényjogosultat,
- b)a gyermekét egyedül nevelő igényjogosultat,
- c)a hősi halott, a szolgálat vagy a Hivatal halottjának özvegyét, árváját,
- d)a Hszt. 259. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott személyeket. 3. Szociális Bizottság 7. §
(1)A Szociális Bizottságnak legalább öt, legfeljebb tizenöt tagja van.
(2)A Szociális Bizottság tagjait a Hivatal hivatásos állományú tagjai közül a főigazgató választja ki.
(3)A Szociális Bizottság elnökét és titkárát a tagok közül a főigazgató jelöli ki.
(4)A Szociális Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a főigazgató hagyja jóvá.
(5)A Szociális Bizottság ügyrendje rendelkezik az ülések előkészítéséről, lefolytatásáról, a javaslattételt és véleményezést érintő működési rendről. 4. Pénzbeli ellátások 8. §
(1)Az igényjogosult szociális segélyben részesíthető, ha
- a)saját vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója létfenntartása önhibáján kívül olyan mértékben került ideiglenesen veszélybe, hogy a közös háztartásban élő egy közeli hozzátartozóra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegét,
- b)balesettel vagy betegséggel összefüggő munkaképesség-csökkenés vagy váratlan, indokolt kiadás következtében nem képes önmaga vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója létfenntartását biztosítani,
- c)gyermeke az általános iskolai vagy középfokú tanulmányait nappali tagozaton folytatja, és a közös háztartásban élő egy közeli hozzátartozóra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegének kétszeresét,
- d)gyermeke született, és a közös háztartásban élő egy közeli hozzátartozóra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegének kétszeresét.
(2)A szociális segély bruttó összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresét, és az egy igényjogosultnak juttatott szociális segély éves bruttó összege nem lehet több a minimálbér hatszoros összegénél.
(3)Nem kaphat szociális segélyt,
- a)aki lakhatási támogatásban részesült, és az ezzel kapcsolatos kötelezettség megszegését bíróság jogerős ítéletben megállapította, vagy
- b)akinek
(1)bekezdés szerinti szociális rászorultsága saját szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásának (a továbbiakban: közrehatás) következményeképpen alakult ki.
(4)Az igényjogosult közrehatására utaló adatot felmerülése esetén a Szociális Bizottság megvizsgálja, és a vizsgálat eredményétől függően javaslatot tesz a főigazgatónak a kérelem e jogcímen történő elutasítására. 9. §
(1)Szociális helyzetének figyelembevételével temetési segélyben részesíthető az igényjogosult, ha
- a)egyeneságbeli rokona vagy vele közös háztartásban élő házastársa hunyt el, vagy
- b)olyan hozzátartozója hunyt el, akinek eltartására kötelezett volt, és a temetésre fordított kiadások rá hárultak.
(2)A temetési segély bruttó összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeres összegét.
(3)Nem adható temetési segély, ha az igényjogosult a Hszt. 264. §-a szerinti kegyeleti gondoskodásban részesült.
(4)Nem részesíthető temetési segélyben, aki ugyanazon elhunyt személy tekintetében más állami vagy önkormányzati szervtől temetkezési célú segélyben részesült. Erre vonatkozóan a temetési segélyt igénylő igényjogosult a kérelemben nyilatkozik. 10. §
(1)Szociális helyzetének figyelembevételével az igényjogosult az általános vagy középfokú tanulmányait folytató gyermekére és a tanév kezdetére tekintettel évenkénti egyszeri beiskolázási hozzájárulásban részesíthető.
(2)A kérelmet minden év augusztus 1-je és október 31-e között lehet benyújtani.
(3)A beiskolázási hozzájárulás bruttó mértéke gyermekenként a rendvédelmi illetményalap összegéig terjedhet. 5. Jogsegélyszolgálat 11. §
(1)A Hivatal jogi és képviseleti feladatot ellátó szervezeti eleme keretében jogsegélyszolgálatot működtet, amelynek célja a hivatásos állomány tagja érdekeinek jogi védelme, a jogi tájékoztatás és tanácsadás, valamint a szükséges mértékű segítségnyújtás.
(2)A jogsegélyszolgálat keretében nyújtott szolgáltatás nem terjed ki a bíróság és hatóságok előtti képviseletre.
(3)A jogsegélyszolgálat tevékenysége a jogi segítségnyújtást kérő részére ingyenes.
(4)A jogsegélyszolgálat rendjét a jogi és képviseleti feladatot ellátó szervezeti elem vezetője a Hivatal alaptevékenységéből eredő feladatok elsődleges ellátása mellett szervezi meg.
- Találkozók, ünnepségek szervezése
- § Az igényjogosultak részére szociális gondoskodás keretében a Hivatal a) igény szerint évente találkozókat szervezhet, b) ünnepi eseményeken az alkalomhoz illő köszöntésről gondoskodhat.
- Kegyeleti gondoskodás
- §
(1)A hivatásos állomány elhunyt tagja, illetve szolgálati nyugdíjasa halálának körülményei, életútja és érdemei alapján a következők szerint minősíthető:
- a)hősi halottá minősíthető, ha a nemzetbiztonság, Magyarország alkotmányos rendjének védelme, valamint különleges jogrend idején emberélet vagy jelentős anyagi érték mentése közben kimagaslóan bátor magatartást tanúsított, és eközben vagy az ekkor elszenvedett sérülés következtében vesztette életét,
- b)a szolgálat halottjává minősíthető, ha szolgálati kötelezettségének teljesítése közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset vagy megbetegedés miatt vesztette életét,
- c)a Hivatal halottjává minősíthető, ha az elhalálozásakor rendelkezett 5 év folyamatos hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel, amelyből legalább 3 évet ténylegesen a Hivatalnál töltött, és szolgálati feladatát kiemelkedő eredményességgel, valamint hivatástudattal látta el.
(2)Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a főigazgató – az
(1)bekezdés c) pontjától eltérően – rövidebb hivatásos szolgálati jogviszony, illetve a Hivatalnál eltöltött rövidebb idő esetében is a Hivatal halottjává minősítheti az elhunytat.
(3)Az
(1)bekezdés
- b)és
- c)pont hatálya nem terjed ki a hivatásos állomány azon elhunyt tagjára,
- a)akit szolgálati nyugdíjasként rendfokozatától megfosztottak,
- b)akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt a bíróság, vagy
- c)aki szolgálati jogviszonyáról lemondott.
(4)A hősi halott és a szolgálat halottja emlékének megőrzése, ápolása érdekében a Hivatal központi épületében emléktáblát kell felállítani, amelyre az elhunyt nevét, születésének és halálának dátumát rögzíteni kell.
(5)A hősi halott, a szolgálat és a Hivatal halottja esetében az elhunyt érdemeit és életútját méltató parancsot kell megjelentetni.
(6)A katonai tiszteletadással történő temetéshez a Hszt. 263. §
(1)bekezdése szerinti hozzájárulás beszerzése a személyügyi szerv feladata. 14. §
(1)A Hszt. 264. §
(2)bekezdésének hatálya alá tartozó elhunyt esetében a temetési költségek legfeljebb 50%-a az alábbi kiadásokra számolhatók el:
- a)a halott szállításának, tárolásának, hűtésének és felkészítésének költségei,
- b)a sírhelyköltség, ideértve az urnafülke költségeit is,
- c)a síremlékállítás költsége,
- d)a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások és kellékek költségei.
(2)Kettős sírhelyváltás vagy kettős síremlékállítás esetén csak az elhunytra eső arányos költségek számolhatók el.
(3)A családi koszorú költségei és a gyászhirdetések költségei nem számolhatók el.
(4)Az
(1)bekezdésben meghatározott költségeket az igényjogosult nevére kiállított, eredeti számlával kell igazolni.
(5)A Hivatal hozzájárulásának mértékére a személyügyi szerv tesz javaslatot, és arról a gazdasági vezető fedezetigazolása mellett a főigazgató dönt.
(6)A Hivatal hozzájárulása összességében nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
- § Hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szociális és kegyeleti gondoskodásának rendjéről szóló 3/
- (II. 26.) TNM rendelet. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter