362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelete az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről.

362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelete az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az 1. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. § és a 11. § tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 1. §, a 4. § (2) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 10. § és a 12. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az 1. §, a 4. § (3) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 10. § és a 13. § tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 2. § tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 3. §, az 5. § és a 8. § tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7.  § és a  14.  § tekintetében az  életüktől és a  szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a  kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5.  §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 9.  § tekintetében a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21.  § c) és d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az igazságügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó miniszteri szintű feladatok 1. § A Kormány a) – a  büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – pártfogó felügyelői szolgálatként, b) jogi segítségnyújtó szolgálatként, c) áldozatsegítő szolgálatként – az  e  rendeletben meghatározott feladatok ellátására – az  igazságügyi minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki. 2. § (1) A Kormány az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként a minisztert jelöli ki. (2) A  miniszter az  Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként ellátja az  áldozatsegítési, a  jogi segítségnyújtási, a pártfogó felügyelői és a  természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó személyek, az  önálló bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők, közvetítők, valamint a  felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek részére jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzések, továbbképzések és vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatokat. 3. § (1) A Kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerveként a minisztert jelöli ki. (2) A  miniszter ellátja a  Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének a  természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatait, valamint az ezzel összefüggő koordinációs és tájékoztatási feladatokat. 4. § (1) A miniszter pártfogó felügyelői szolgálatként eljárva a) a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3.  § (1)  bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázatot ír ki, és szerződést köt a közvetítővel, b) közösségi foglalkoztatót működtet. (2) A  miniszter jogi segítségnyújtó szolgálatként eljárva ellátja a  jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, és a jogi szolgáltatások nyújtására szolgáltatási szerződést köt a jogi segítőkkel és a tolmácsokkal. (3) A miniszter áldozatsegítő szolgálatként eljárva a) az  áldozatsegítési eljárásban érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretében személyre szabott tájékoztatást nyújt, és ennek érdekében megszakítás nélkül, folyamatosan működteti az  erre a  célra fenntartott, díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonalat, b) az állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként másodfokon eljár, c) az állami kárenyhítéssel kapcsolatban a visszatérítésre kötelezés tekintetében másodfokú hatóságként eljár, d) figyelemmel kíséri az  áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az  áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől, és tapasztalatairól évente összefoglaló elemzést készít, e) elkészíti a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a  2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikke szerinti beszámolót. 5. § A miniszter a) képzések és továbbképzések szervezésével segíti a pártfogó felügyelői, a  jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, valamint a  természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) egységes jogalkalmazását, b) e  rendeletben meghatározott feladatok és tevékenységek, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányításával összefüggő jogköreinek gyakorlása érdekében, továbbá a pártfogó felügyelettel, a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, valamint a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos állami feladatok ellátásának biztosítására országosan egységes informatikai rendszert működtet. 2. A fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatal igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai 6. § A Kormány a) – a  büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – pártfogó felügyelői szolgálatként, b) jogi segítségnyújtó szolgálatként, c) áldozatsegítő szolgálatként – ha e rendelet 1. alcíme másként nem rendelkezik – a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. 7. § A Kormány kárpótlási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. 8. § A Kormány a  Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveiként megyénként, megyei illetékességgel a  megyeszékhely szerinti járási hivatalt, Pest megyében – az  egész megyére kiterjedő illetékességgel – az  Érdi Járási Hivatalt, a fővárosban – a fővárosra kiterjedő illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalát jelöli ki. 9. § (1) A  miniszter a  feladat- és hatáskörében a  fővárosi és megyei kormányhivatal és a  járási hivatal e  rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9.  § f )–i)  pontjában meghatározott, valamint a  törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket. (2) A  miniszter a  feladat- és hatáskörében a  fővárosi és megyei kormányhivatal 6.  § b) és c)  pontja szerinti, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala 7.  § szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben gyakorolja a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény 116.  §-ában meghatározott felügyeleti szervet megillető hatásköröket. 10. § (1) Az  áldozatsegítéssel és a  jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben a  (2)–(6)  bekezdésben foglalt kivételekkel első fokon áldozatsegítő szolgálatként, illetve jogi segítségnyújtó szolgálatként a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. (2) A  fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja az  áldozatsegítési eljárásban, valamint a  jogi segítségnyújtási eljárásban a visszatérítendő tartozás elengedésével vagy mérséklésével összefüggő méltányossági jogkört. (3) Az  állami kárenyhítéssel kapcsolatban támogató hatóságként a  járási hivatal jár el. A  támogató hatósági eljárásra az a járási hivatal illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat először benyújtotta, illetve – az áldozat kérése esetén – amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes. (4) Az  állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként első fokon a  fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. Ha az  áldozatnak a  támogatást vissza kell térítenie, erre az  a  fővárosi és megyei kormányhivatal kötelezi, amelyik a támogatást engedélyezte. (5) Az  Európai Unió más tagállamából érkező kárenyhítési kérelmek esetén döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes. (6) Ha az áldozat az Áldozatsegítő Vonalon keresztül igényel tájékoztatást, akkor a tájékoztatást a miniszter biztosítja, függetlenül attól, hogy az áldozat korábban nyújtott-e be kérelmet valamely fővárosi és megyei kormányhivatalhoz vagy járási hivatalhoz. 11. § (1) A pártfogó felügyelői feladatot előíró megkeresés, illetve a határozat meghozatalának időpontjában magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár vagy külföldi személy esetében – a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – a pártfogó felügyelői feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes. (2) A  pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok közösségi foglalkoztatókat működtethetnek. 12. § (1) A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével és az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás lefolytatására az  ügyfél munkavégzésének helye szerinti járási hivatal is illetékes. (2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével összefüggő kérelem elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala az illetékes. 13. § (1) Az  áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az  a  járási hivatal bírálja el, amelynél a  kérelmet az  áldozat először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell áttenni. Ha az  áldozatnak a  támogatást vissza kell térítenie, erre az  a  járási hivatal kötelezi, amelyik a  támogatást engedélyezte. (2) A  járadékra való jogosultságot a  járadékra jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatal ellenőrzi. Ha a  járadék felülvizsgálata során a  járási hivatal arról szerez tudomást, hogy a  bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az  állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti megszüntető ok áll fenn, akkor a  járadék megszüntetését kezdeményezi a döntő hatóságnál. 14. § Budapest Főváros Kormányhivatala kárpótlási hatóságként a) eljár a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben, b) ellátja a személyi kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat, c) ellátja a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvényben foglalt feladatokat, d) ellátja a  jogszabályban meghatározott személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket. 3. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. 16. § Hatályát veszti az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet. 17. § (1) A  2017. január 1-jén folyamatban lévő, áldozatsegítéssel és jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási ügyeket és a  kérelemre induló hatósági eljárásokat a  2016. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell lefolytatni. (2) E  rendelet rendelkezéseit a  2017. január 1-jét megelőzően indult és folyamatban lévő, valamint a  megismételt vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 18. § A 4.  § (3)  bekezdése a  bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8.  cikk (1)  bekezdésének és 28.  cikkének való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök