3/2004. (III. 23.) GYISM rendelete az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. LXV. törvény szerinti méltányossági ho

3/2004. (III. 23.) GYISM rendelete az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. LXV. törvény szerinti méltányossági hozzájárulás eljárási szabályairól. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. §-ának (4)—(5) bekezdései szerinti méltányossági hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) során az e rendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. 2. § (1) A hozzájárulás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnál (a továbbiakban: minisztérium) három példányban kell benyújtani. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező azonosító adatait, valamint azt, hogy a kérelem milyen hozzájárulásra irányul. (3) A kérelmező azonosító adatai: a) a sportszervezet neve, székhelye, képviselőjének neve, címe; b) a helyi önkormányzat neve, székhelye, képviselőjé nek neve, címe. 3. § (1) Ingatlan építése esetén a kérelemben meg kell jelölni: a) a beruházási program célját, megnevezését, a meg valósítás helyét; b) a beruházási programnak az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét (kiadását); c) a beruházási programhoz a kérelmező által biztosí tott — a hitelintézet által igazolt — saját forrás összegét, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre; d) a beruházási programhoz igényelt, kapott állami és egyéb támogatások (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében megítélt támogatásokat is), valamint az államközi, kormányközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét; e) az Országgyűlés, a Kormány, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter), illetve költségvetési szerv által alapított illetőleg támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól a beruházási programhoz igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, e szervezetenként felsorolva; f) a beruházás megvalósításának és finanszírozásának ütemezését [az egyes időszakokban felhasználásra tervezett forrásoknak a c)—e) pontok szerinti megjelölésével]. (2) A kérelmező — a kérelem mellékleteként — írásbeli nyilatkozatot köteles tenni: a) a kérelemben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről; b) beleegyezéséről, hogy köztartozásainak figyelemmel kísérése céljából adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a hozzájárulást megadó szerv felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve az adósság keletkezése tényének és összegének megismeréséhez; c) annak tudomásulvételéről, hogy a hozzájárulás kérelmezőjének megnevezése, a beruházási program tárgya, a beruházás összege és megvalósítási helye a miniszter által meghatározott módon nyilvánosságra hozhatók; d) arról, hogy a kérelmezőnek az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból származó lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs; e) beleegyezéséről, hogy a hozzájárulás alapján történő eljárásának szabályszerűségét a külön jogszabályban meghatározott szervek és a miniszter ellenőrizze; f) arról, hogy a beruházási program előrehaladtáról a minisztériumnak negyedévente beszámol; g) arról, hogy a beruházási program befejezéséig terjedő időszakban bejelenti, ha ellene csőd-, felszámolási eljárás indult vagy lejárt köztartozása keletkezett, illetve — amennyiben a kérelmező helyi önkormányzat — ha ellene a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás indult. (3) A kérelmező a kérelem mellékleteként a beruházás biztosítékairól szóló okirat másolatát, valamint — a biztosítékok típusától függően — azok értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokat köteles csatolni. (4) A kérelmező a kérelem mellékleteként — az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott módon — igazolást nyújt be arról, hogy nincs lejárt köztartozása. (5) A kérelmező a kérelem mellékletéhez köteles csatolni: a) a beruházás helye szerinti települési önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy a megjelölt cél, feladat megfelel a települési önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti, valamint szabályozási tervnek és helyi építési szabályozásnak, vagy rendezési terv hiányában arról, hogy a beruházás illeszkedik a települési környezethez; b) a kérelem tartalmától függően jogerős hatósági engedélyt, illetve hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a jogerős kulturális örökségvédelmi, környezet-, és természetvédelmi hatósági engedélyt; c) ingatlan-beruházásoknál a területileg illetékes területfejlesztési tanácsok nyilatkozatát arról, hogy a program a megye, illetve a térség jóváhagyott fejlesztési programjaival összhangban van, valamint arról, hogy azt a területfejlesztési tanács támogatja-e, részesíti-e pénzügyi támogatásban, és mekkora annak mértéke; d) a nyilatkozatát arról, hogy a létrejövő létesítmény működtetésének fedezetét milyen forrásból biztosítja; szükség esetén a fenntartó, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilatkozatát a létesítmény működési többletköltség-igényének befogadásáról; e) repülőtér esetén a Tv. 5. § (7) bekezdésében meghatározott egyetértő nyilatkozatot. 4. § Ha a kérelmező helyi önkormányzat, a kérelemhez csatolni kell: a) a képviselő-testület határozatát a megterhelésről, az adásvételről, az építésről, illetve a beruházásról és az ahhoz szükséges saját forrás biztosításáról; b) a beruházási program megvalósításának pénzügyi fedezetét megalapozó egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket; c) a külön jogszabály szerinti egyéb dokumentációt. 5. § A Tv. 5. § (5) bekezdésének a) pontja esetében a kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell: a) a hitelkérelmi dokumentációt; b) a hitelintézet szándéknyilatkozatát a hitelfolyósítás ról; c) a megterhelendő ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát. 6. § A Tv. 5. § (5) bekezdésének b) pontja esetében, ha az elidegenítést másik ingatlan szerzése érdekében kérik, a kérelemhez csatolni kell: a) az eladásról szóló adásvételi szerződést; b) a vételről szóló adásvételi (elő)szerződést; c) az ingatlanok értékbecsléséről, illetve vagyonértéke léséről szóló dokumentációt; d) az elidegenítendő ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát; e) a megszerzendő ingatlan 15 napnál nem régebbi tu lajdonilap-másolatát. 7. § A Tv. 5. § (5) bekezdésének b) pontja esetében, ha az elidegenítést másik ingatlan építése érdekében kérik, a kérelemhez csatolni kell: a) az építés helyszínéül szolgáló ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát; b) a beruházási programot; c) a beruházási programhoz szükséges szakhatósági en gedélyeket; d) a beruházáshoz szükséges saját források hitelintézeti igazolását; e) a kérelmező egyoldalú és visszavonhatatlan nyilatko zatát arról, hogy kötelezettséget vállal a beruházásnak a hozzájárulásban meghatározott határidőn belül történő megkezdésére és befejezésére; f) a beruházáshoz szükséges jogerős hatósági engedélyeket; g) a 6. § d) pontjában meghatározott mellékletet. 8. § (1) A Tv. 5. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti megterhelés esetében a kérelemhez csatolni kell: a) a megvalósítandó egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladat részletes leírását; b) az 5. §-ban meghatározott mellékleteket; c) annak a csereingatlannak a megjelölését, amely a megterhelendő ingatlan helyébe lép. (2) A Tv. 5. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti elidegenítés esetében, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mellékleten kívül a kérelemben meg kell jelölni azt a csereingatlant, amely az elidegenítendő ingatlan helyébe lép. (3) A megterhelés és az elidegenítés esetében a kérelemhez csatolni kell a megterhelendő és az elidegenítendő, valamint a csereingatlan értékbecsléséről, illetve vagyonértékeléséről szóló dokumentációt, valamint a csereingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatát is. 9. § A Tv. 5. § (5) bekezdésének d) pontja esetében a kérelemhez csatolni kell: a) a sportszervezet legfelsőbb szervének a szétválást kimondó és az ingatlanvagyon megosztásáról szóló határozatát; b) a tulajdonjog ingyenes átruházásáról szóló szerződést; c) a szétválás miatt önálló sportszervezetként továbbműködő volt szakosztály legfelsőbb szervének a kötelezettségvállalását arra, hogy a részére ingyenesen átruházott ingatlant az átruházáskori, eredeti sportcélra használja; d) az elidegenítendő ingatlan értékbecsléséről szóló dokumentációt; e) a 6. § d) pontjában meghatározott mellékletet. 10. § (1) A miniszter a kérelmet a kézhezvételtől számított 30 napon belül határozattal bírálja el (a továbbiakban: döntés). (2) A döntés előkészítése során a kérelmezőt és az egyéb érintetteket szükség szerint kell meghallgatni. (3) Ha a döntés előkészítéséhez a rendelkezésre álló iratanyag nem elegendő, a kérelmezőt és az egyéb érintetteket meg kell hallgatni. (4) Ha a kérelem hiányos, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni. A hiánypótlásra való felhívás eredménytelensége esetén az eljárást meg kell szüntetni. (5) A kérelmező a kérelemben, illetve annak mellékleteiben az eljárás ideje alatt történő változásokat a változástól számított öt napon belül köteles a miniszternek bejelenteni. 11. § (1) Az eladásról szóló szerződés és a vételről szóló (elő)szerződés, valamint az értékbecslésről, illetve vagyonértékelésről szóló dokumentáció vizsgálatakor az elidegenítendő és a megszerzendő vagy csereingatlan, illetve a megterhelendő és a csereingatlan értékarányosságáról kell meggyőződni. (2) A hozzájárulási eljárás során vizsgálni kell a megszerzendő, építendő, illetve csereingatlannak az elidegenítendő, illetve megterhelendő ingatlanéval azonos vagy ahhoz hasonló sportcélú használhatóságát. Kétség esetén az országos sportági szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség állásfoglalása az irányadó. (3) A lakóterületi, illetve nem versenyszerű (szabadidős) sportolási igényeket szolgáló sportlétesítményeknél a különböző sportágak gyakorlását lehetővé tevő létesítményeket is hasonló sportcélúnak kell tekinteni. (4) Az 5. § c) pontja, a 6. § d) pontja, illetve a 7. § a) pontja, továbbá a 8. § (3) bekezdése szerinti tulajdonilap-másolat vizsgálatakor meg kell győződni arról, hogy az eladó (megterhelő), illetve építő tulajdonában van-e az ingatlan, valamint, hogy az per-, teher- és igénymentes-e. 12. § (1) A kérelmet el kell utasítani, ha azt csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló sportszervezet, vagy lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozás sal rendelkező kérelmező nyújtja be, továbbá amennyiben a kérelmező helyi önkormányzat és ellene a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás indult. (2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti helyzetbe a hozzájárulás iránti eljárás során kerül. 13. § (1) A miniszter a hozzájárulást köteles — az általa meghatározott egyéb esetek mellett — visszavonni, ha a) a hozzájárulásban rögzített ütemezés első határidejétől számított három hónapon belül a beruházási program a kérelmező érdekkörében felmerült ok miatt nem kezdődik meg; b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kérelmező a kérelem szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a kérelem benyújtásakor; c) a beruházási program meghiúsulását vagy megvalósításának tartós akadályozását előidéző körülmény a kérelmező érdekkörében merült fel; d) a kérelmező a rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének egy hónapon túl nem tett eleget; e) a kérelmező bármely nyilatkozatát visszavonja. (2) A beruházási program megkezdése időpontjának a kivitelezői szerződéskötés vagy a megrendelés időpontját kell tekinteni. 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény szerinti méltányossági hozzájárulás eljárási szabályairól szóló 2/2001. (III. 14.) ISM rendelet. Gyurcsány Ferenc s. k., gyermek-, ifjúsági és sportminiszter