📄 Jogszabály szövege
18/2004. (IV. 29.) IHM rendelete az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszába fizetendő hozzájárulás, valamint a teljesíthető támogatás mértékéről, illetőleg meghatározásuk módjáról.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
(a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (4) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továb
biakban: szolgáltatók),
b) az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási
Kasszára (a továbbiakban: Kassza),
c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban:
hatóság). A Kasszába fizetésre kötelezett szolgáltatók, a befizetési
kötelezettség alapja
2. § (1) A szolgáltatók kötelesek a Kassza javára az e rendeletben meghatározottak szerint megállapított mértékű befizetést teljesíteni, kivéve
a) azok a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok,
amelyek alapításának időpontjától az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokról szóló Korm. rendelet
(a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. §-ának (7) bekezdése
alapján meghatározott időpontig két év nem telt el,
b) azok a szolgáltatók, amelyeknek — az alkalmazott
technológiától függetlenül — a telefonszolgáltatás, az
egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott telefonszolgáltatás igénybevételével nyújtott internetszolgáltatás és az
ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtásából
származó éves értékesítési nettó árbevétele együttesen
nem éri el a 100 millió forintot.
(2) Az (1) bekezdés szerint befizetés teljesítésére köteles szolgáltatók (a továbbiakban: kötelezett szolgáltatók) befizetési kötelezettsége mértékének alapja — az alkalmazott technológiától függetlenül —
a) a telefonszolgáltatás, b) az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott telefonszolgáltatás igénybevételével nyújtott internetszolgáltatás,
c) az a) és b) pont szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtásából származó tárgyévi
értékesítési nettó árbevétel.
(3) E rendelet alkalmazásában a (2) bekezdés b) pontja
szerinti szolgáltatásnak minősül az Internet szolgáltatás
helyhez kötött telefonhálózaton keresztül történő nyújtása, kivéve, ha az internetszolgáltatást nyújtó szolgáltató az
internetszolgáltatás előfizetőjének írásbeli nyilatkozatával
vagy más, ezzel egyenértékű módon bizonyítja, hogy az
előfizető nem egyetemes szolgáltatás előfizetője.
(4) E rendelet alkalmazásában a (2) bekezdés c) pontja
szerinti kiegészítő szolgáltatásnak minősül minden olyan
előfizetői vagy hálózati szolgáltatás, amelyet az előfizető
kizárólag a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatással együtt vehet igénybe, vagy amelyet valamely szolgáltató a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához vehet igénybe.
(5) A (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség mértékének alapja csökkenthető az igénybe vett összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatások igazolt költségeivel és
ráfordításaival.
(6) Az egyetemes szolgáltatók (2) vagy (5) bekezdés
szerinti befizetési kötelezettsége mértékének alapja az
egyetemes szolgáltatási szerződésben meghatározott — a
kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetére becsült
kiadásokhoz és bevételekhez képest a 3. § (2) bekezdés
szerinti szempontok szerint méltánytalan többletterhet jelentő, ellenőrzött nettó elkerülhető költségeket meg nem
haladó — mértékkel csökkenthető, amennyiben az egyetemes szolgáltató az Eht. 117. § a), illetve b) pontja szerinti
szolgáltatás nyújtásához nem igényel támogatást.
A Kasszából teljesíthető támogatások mértékének
megállapítása 3. §
(1) A Kassza igazgatója az Eht. 121. §-ának (1) bekezdése szerinti támogatás iránti kérelmeket és az Eht.
121. §-ának (2) bekezdése szerinti auditált kimutatást legkésőbb a tárgyévet követő év június 15-ig benyújtó egyetemes szolgáltatók — a hatóság által ellenőrzött és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nettó elkerülhető költségei számításának alapelveiről szóló jogszabályban
foglaltak alapján megfelelőnek elfogadott, az egyetemes
szolgáltatási szerződésekben meghatározott támogatási
mértéket meg nem haladó — támogatási igényei alapján, a
(2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével teszi meg az Eht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti méltánytalan többletteherre vonatkozó javaslatát az informatikai
és hírközlési miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(2) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó többletteher méltánytalanságát az egyetemes szolgáltatás nyújtásának összes körülményét, de különösen az alábbi szempontokat figyelembe véve kell mérlegelni:
a) az egyetemes szolgáltató tárgyévi nettó értékesítési
árbevétele,
b) az egyetemes szolgáltató piaci viszonyokat befolyásoló képessége,
c) az egyetemes szolgáltató pénzügyi erőforrásokhoz
való hozzájutási lehetősége,
d) az egyetemes szolgáltató piaci tapasztalata,
e) az egyetemes szolgáltató tárgyévi adózás előtti audi
tált eredménye,
f) az egyetemes szolgáltatás nyújtásából az egyetemes
szolgáltatónál jelentkező közvetlen, illetve közvetett előnyök. (3) Az egyetemes szolgáltatási szerződések a méltánytalanság mérlegelése során figyelembe veendő egyéb, a támogatási igény mértékét nem növelő szempontokat is meghatározhatnak.
(4) A Kassza igazgatója a miniszter által az egyes egyetemes szolgáltatók (1)—(3) bekezdésekben meghatározottak szerint méltánytalan többletterheként előzetesen
elismert támogatási igényeit összegzi (összes támogatás
felső határa).
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összes támogatás felső
határa nem haladja meg a 4. § (2), illetve (7) bekezdése
szerinti összes befizetés felső határát, a hatóság az egyes
egyetemes szolgáltatók részére a Kasszából teljesíthető
támogatás mértékét az egyetemes szolgáltatóknak az
(1)—(3) bekezdésekben meghatározottak szerint méltánytalan többletterheként előzetesen elismert támogatási
igényében határozza meg.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti összes támogatás felső
határa meghaladja a 4. § (2), illetve (7) bekezdése szerinti
összes befizetés felső határát, a hatóság az egyes egyetemes
szolgáltatók részére a Kasszából teljesíthető támogatás
mértékét határozatában oly módon határozza meg, hogy az
oly módon legyen arányos az egyetemes szolgáltató méltánytalan többletterheként előzetesen elismert támogatási
igényével, mint ahogy az összes befizetés felső határa arányos az összes támogatás felső határával.
(7) A (6) bekezdés szerinti határozat indokolásában
meg kell jelölni a miniszter által méltánytalan többletteherként előzetesen elismert támogatási igény mértékét,
valamint utalni kell az Eht. 122. § (6) bekezdés szerinti
befizetési korlátra.
A Kasszába fizetendő hozzájárulás mértékének
megállapítása 4. §
(1) A szolgáltatók a tárgyévi teljes éves értékesítési nettó
árbevételükre, valamint a 2. § (2)—(6) bekezdései szerinti
tárgyévi bevételeikre, illetve költségeikre vonatkozó auditált kimutatásaikat, valamint az ezeket alátámasztó adatokat kötelesek az e rendelet 1. számú vagy 2. számú melléklete szerinti bontásban, a Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése szerinti időpontig benyújtani a miniszternek, és
ezzel egyidejűleg a hatóságnak.
(2) Az igazgató a Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján ellenőrzött és elfogadott adatok alapján a
kötelezett szolgáltatók 2. § szerint megállapított befizetési
kötelezettség alapjait összegzi (összes befizetés felső határa).
(3) A kötelezett szolgáltatók a 2. § szerinti befizetési
kötelezettségük alapjának 0,05%-át kötelesek a piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt
felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza működéséhez
szükséges költségek fedezetéül a Kasszába befizetni, illetőleg a Kassza részére a tárgyévben befizetett összegnek az
e célra fordított kifizetések után fennmaradó részét az
adott naptári évre ilyen mértékig kiegészíteni.
(4) A hatóság az egyes kötelezett szolgáltatókat terhelő
befizetési kötelezettség mértékét úgy állapítja meg, hogy
az a (3) bekezdés szerinti összeggel együtt oly módon legyen arányos a 3. § (5), illetve (6) bekezdése szerint az
egyes egyetemes szolgáltatók részére meghatározott támogatások összegével, mint ahogyan az egyes kötelezett szolgáltatók befizetési kötelezettségének alapja arányos az
összes kötelezett szolgáltató befizetési alapjának összegével.
(5) Ha valamely kötelezett szolgáltató (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége meghaladná a befizetési kötelezettség Eht. 122. §-ának (6) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét, a hatóság a kötelezett szolgáltató befizetési
kötelezettségét az Eht. szerinti legmagasabb mértékben
állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben — kizárólag a többi
kötelezett szolgáltató befizetési kötelezettsége megállapításához — az összes befizetés felső határát az (5) bekezdés
szerinti kötelezett szolgáltató befizetési kötelezettségével
csökkenteni kell, és az így csökkentett összes befizetés felső
határát alapul véve a többi kötelezett szolgáltató befizetési
kötelezettségét — az (5) bekezdés szerinti kötelezett szolgáltató figyelmen kívül hagyásával — az e § (4) bekezdése
szerint kell meghatározni. Az e bekezdés szerinti számítást
valamennyi olyan kötelezett szolgáltató vonatkozásában el
kell végezni, amelynek a (4) bekezdés szerinti befizetési
kötelezettsége meghaladná a befizetési kötelezettség Eht.
szerinti legmagasabb mértékét.
(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az összes befizetés
felső határának megállapításakor az ilyen szolgáltatók esetében a befizetési kötelezettség alapjaként az (5) bekezdés
szerinti összeget kell figyelembe venni.
A támogatásra jogosult kötelezett szolgáltató befizetési
kötelezettsége, illetve a részére kifizethető támogatás
5. § (1) Ha egy kötelezett szolgáltató a hatóság 3. § (5),
illetve (6) bekezdése szerinti határozata alapján támogatásra is jogosult, a ténylegesen teljesítendő befizetési kötelezettsége a 4. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti befizetési
kötelezettsége és a határozatban megállapított támogatás
különbözete. Ha ez a különbözet pozitív, részére a Kaszszából támogatás nem fizethető ki.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti különbözet negatív, a
szolgáltató befizetés teljesítésére nem köteles, a részére a
Kasszából teljesíthető támogatás mértéke 3. § (5), illetve
(6) bekezdése szerinti határozatban megállapított támogatás és a 4. § (4) vagy (5) bekezdése szerint meghatározott
befizetési kötelezettség különbözete.
Záró és átmeneti rendelkezések 6. § (1) Ez a rendelet április 30-án lép hatályba.
(2) Az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba fizetendő hozzájárulás és a teljesíthető támogatás mértékéről,
illetőleg meghatározásának módjáról szóló 4/2002. (I. 26.)
MeHVM rendelet (a továbbiakban: MeHVM rendelet), és
az azt módosító 10/2003. (VI. 27.) IHM rendelet 2—5. §-a,
valamint e rendelet 1. számú melléklete 2004. október
1-jén hatályát veszti.
(3) A 2003. tárgyévben nyújtott egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségek és nyújtható
támogatások mértékét a MeHVM rendelet rendelkezései
alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy a tárgyév
meghatározására, az adatszolgáltatási, a ki- és befizetési
határidőkre, valamint a Kassza eljárásaira az Eht.-ban és a
Korm. rendeletben meghatározott szabályok, illetve határidők az irányadóak. Ahol a MeHVM rendelet Egyetemes
Távközlési Támogatási Alapot említ, ott Kasszát kell
érteni.
(4) A Kasszába fizetendő hozzájárulás megállapítása
során a szolgáltatók a 2003. tárgyévre vonatkozó auditált
kimutatásokat e rendelet 1. számú melléklete szerinti bontásban, a 2004. és azt követő tárgyévre vonatkozó auditált
kimutatásokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti bontásban kötelesek benyújtani.
(5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való
megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelve (egyetemes
szolgáltatási irányelv),
b) az Európai Bizottság elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről szóló 2002/77/EK irányelve (verseny irányelv).
Kovács Kálmán s. k.,
informatikai és hírközlési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.