📄 Jogszabály szövege
313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelete a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól.
A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában
1. csökkenő súlyosságú kockázati kategóriák:
a) I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások betartásának olyan elmulasztása,
amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú
kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések
történnek, így többek között a szállítmány feltartóztatása, a továbbszállításának megakadályozása;
b) II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások betartásának olyan elmulasztása,
amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen
mulasztásoknál a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között
a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű – az ellenőrzés helyén, de legkésőbb
a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor;
c) III. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások betartásának olyan elmulasztása,
amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de
ahol nem szükséges a hiányosságokat az ellenőrzés helyén kijavítani, elegendő azokat később,
a vállalkozásnál megszüntetni;
2. kiszolgáló szervezet: az a gazdálkodó szervezet, amely a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének
rendjéről szóló rendeletben meghatározott hatósági engedély alapján egy vagy több földi kiszolgálásnak
minősülő tevékenységet végez, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója;
3. ideiglenes tárolás: a veszélyes áru tárolása a feladási eljárás előtt a csomagoló-, szállítóeszközbe
történő csomagolást, töltést, berakást követően, valamint a szállítási művelet utáni kirakást követően
a kiszolgáltatásig;
4. POS-terminál: olyan mobil készülék, melynek segítségével a bankkártyás fizetés a helyszínen lebonyolítható;
5. repülőtér: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott nyilvános repülőtér, valamint polgári célú nem
nyilvános repülőtér;
6. Technológiai Utasítás: A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján aláírt
Egyezmény 18. Függelékének (a továbbiakban: 18. Függelék) részletszabályait tartalmazó dokumentum,
a „Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi Szállításának Technológiai Utasítása” (Doc. 9284);
7. veszélyes áru: a 18. Függelék 1. fejezetében lévő, „Meghatározások” címszó alatt szereplő veszélyes anyagok;
8. veszélyes áru légi szállítása: a veszélyes áru légi úton történő továbbítása, a veszélyes áru légi szállításra
történő előkészítése;
9. veszélyes áru légi szállításra történő előkészítése: a légi szállításra engedélyezett áru becsomagolása,
dokumentálása, jelölése, tárolása, légijármű kivételével járműre történő be- és kirakodása, átrakása, beleértve
a töltést és ürítést is, telephelyen való mozgatása;
10. veszélyes áru továbbítása: a veszélyes áru járművel történő tényleges mozgatása.
2. Hatáskör és illetékesség 2. § (1) A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben
meghatározott feladatkörében az ellenőrzés lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban:
katasztrófavédelmi hatóság) helyi és területi szerve önállóan jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi és
területi szerve önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet más katasztrófavédelmi hatóság illetékességi területén is
a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének jóváhagyása alapján.
(2) A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és egyéb hatósági
intézkedés megtételére első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve,
másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.
(3) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte, úgy első fokon a katasztrófavédelmi hatóság
központi szerve által kijelölt – más területi szerv irányítása alá tartozó – helyi szerv, másodfokon az első fokon eljárt
helyi szervet irányító területi szerv jogosult a bírság kiszabására és egyéb hatósági intézkedés megtételére.
(4) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte és az ellenőrzés során azonnali intézkedés
meghozatalára van szükség, akkor első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó területi
szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve jár el.
3. Veszélyes áru légi szállításának bejelentése 3. § (1) A kiszolgáló szervezet a veszélyes áru légi szállítása során a külföldről érkező veszélyes áru repülőtérre érkezésének
tényét köteles a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének honlapján keresztül, vagy a katasztrófavédelmi hatóság
illetékes területi szervének ügyeletére az érkezést követő három órán belül írásban, magyar vagy angol nyelven,
elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában – az 1. melléklet szerinti adattartalommal – bejelenteni.
(2) A veszélyes áru légi úton történő továbbítását a kiszolgáló szervezet vagy a feladó a továbbítás megkezdésének
tervezett időpontját legalább három órával megelőzően, amennyiben a veszélyes áru életmentést szolgál, egy
órával megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles bejelenteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettnek a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást a továbbítás megkezdésének
bejelentett időpontjától számított legkésőbb egy órán belül, az (1) bekezdés szerinti módon jeleznie kell
a katasztrófavédelmi hatóság részére.
(4) Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik
a) azon veszélyesáru-továbbításra, amelyet a Technológiai Utasításban szereplő korlátozott vagy engedményes
mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség alapján végeznek,
b) a nukleáris anyagok légi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció minősített
adatokat tartalmaz, valamint
c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására.
4. Ellenőrzés végrehajtása 4. § (1) Veszélyes áru nemzetközi és belföldi légi szállításával kapcsolatos ellenőrzés során a katasztrófavédelmi hatóság
a 18. Függelék, valamint a Technológiai Utasítás rendelkezéseinek betartását ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzés indokolatlanul nem gátolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén
a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság
megszüntetésére.
(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó hatósági ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági
ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
5. § A kiszolgáló szervezet, valamint az ellenőrzött köteles biztosítani az ellenőrök részére a repülőtér létesítményeibe,
valamint a veszélyes áru légi szállításával összefüggő valamely tevékenység végzésével érintett telephelyre, és a légi
jármű kivételével a szállító járműbe történő belépést és ott tartózkodást.
5. Jogkövetkezmények 6. § A katasztrófavédelmi hatóság helyi vagy területi szerve a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos szabályok
megsértése esetén
a) elrendeli a szállított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, visszatartását, vagy a feladóhoz
történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vizsgálat vagy javítás
elvégzésére kötelezi,
b) kötelezi a szabálytalanságért, mulasztásért felelőst a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása,
illetve a veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint
c) bírságot szab ki. 7. § (1) A bírságot, a bírság fizetésére kötelezhetőek közül a szabálytalanságért, mulasztásért felelős köteles megfizetni.
Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság
összegét a szabálytalanság, mulasztás elkövetésében való felelősségük közrehatásának arányában fizetik meg.
(2) Az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot a 2. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell
egyenként besorolni. A 2. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolása a bírság kiszabása során nem
módosítható. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kell
besorolni az 1. § 1. pontjában meghatározott három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriának megfelelően.
(3) A (2) bekezdés szerint besorolt szabálytalanságok tekintetében kiszabásra kerülő tényleges bírság összegét,
az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi arány figyelembevételével a 2. mellékletben meghatározott
bírság-alapösszegeket alapul véve, a 3. melléklet szerinti számítással kell megállapítani. A tényleges bírság összegét
1000 forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.
(4) Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében, ugyanazon ügyfél esetében több szabálytalanságot
állapít meg, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki,
melynek összege legfeljebb 20 000 000 forint lehet.
(5) A 6. § a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk az intézkedést
kiváltó szabálytalanságért felelős résztvevőket terhelik. Több felelős esetén a többletköltségek és a kárviselés
megosztására, az (1) bekezdés bírságmegosztásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A 6. § c) pontja szerinti hatósági eljárás ügyintézési határideje az első fokú eljárásban és a másodfokú eljárásban
45 nap.
8. § (1) A bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a bírságot a katasztrófavédelmi
hatóság központi szervének 10023002-00283494-20000002 számú bírság fizetési számlájára kell befizetni.
A számlaszámot a kiszabott bírságról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell.
(2) A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – ha annak lebonyolításához a katasztrófavédelmi
hatóság részéről a technikai feltételek fennállnak – bankkártyával is meg lehet fizetni.
(3) Ha a helyszínen a bírságnak bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a katasztrófavédelmi hatóság
eljáró tagja az (1) bekezdés szerinti bírság fizetési számlára történő készpénzbefizetést szolgáló készpénzátutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt adja át a bírságot kiszabó határozat egy példányát
a szabályszegőnek, vagy a jelen lévő képviselőjének. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót,
a számlatulajdonos megnevezését, nemzetközi fizetési számlaszámát, nemzetközi banki azonosító kódját, valamint
a kiszabott bírság összegét.
(4) Ha a bírság, vagy a pénzkövetelés-biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor,
a katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát átadja
az ügyfélnek, vagy az ügyfél képviselőjének.
6. Tájékoztatás rendje 9. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot
a 2. melléklet I. kockázati kategória 3. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó
szabálytalanság esetében.
(2) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a Terrorelhárítási Központot a 2. melléklet I. kockázati kategória
1–4. és 11. pontjában foglalt, valamint minden terrorveszélyeztetett járatra vonatkozó szabálytalanság esetében.
(3) A katasztrófavédelmi hatóság központi szerve a szabálytalanságokról és a kiszabott bírságokról minden tárgyévet
követő év március 31-ig tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot.
7. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.