15/
- (HK 12.) HM VGHÁT szakutasítása a Magyar Honvédség szervezeteinél használt ásványolajtermékek elszámolható veszteségeiről. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
- évi CXIII. törvény
- §
(2)bekezdése, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
- évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/
- (XII. 22.) Korm. rendelet
- §
(3)bekezdése alapján – figyelemmel a jövedéki adóról szóló
- évi LXVIII. törvényben, és a jövedéki adóról szóló
- évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/
- (XI. 29.) NGM rendeletben foglaltakra – a következő szakutasítást adom ki:
- Általános rendelkezések
- A szakutasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) önálló üzemanyag gazdálkodást folytató katonai szervezeteire – ideértve az MH Anyagellátó Raktárbázis Bázisparancsnokság (Hetényegyháza) Üzemanyag Ellátó Raktárat – (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki.
- A szakutasítás alkalmazásában: a) adómentes ásványolajtermék: olyan ásványolajter mék, mely a jövedéki adóról szóló
- évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint jövedéki terméknek minősül, és beszerzésekor a Jöt.
- §
(1)bekezdésében meghatározott jövedéki adó nem került megfizetésre, b) adózott ásványolajtermék: olyan ásványolajtermék, mely a jövedéki adóról szóló
- évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint jövedéki terméknek minősül, és beszerzésekor a Jöt.
- §
(1)bekezdésében meghatározott jövedéki adó megfizetésre került,
- c)ásványolajtermék: a Jöt. szerinti energiatermékek közül az MH-ban alkalmazott autóbenzinek, gázolajok, repülő petróleumok – beleértve a repülésre alkalmatlan repülő petróleumot (RJ-FG) is – és repülőbenzinek, továbbá a 80/110 speciális benzin és a világító petróleum,
- d)föld alatti tartály: ásványolajtermék tárolására épített olyan tartály, mely a beépítés után teljes mértékben földdel takart, függetlenül attól, hogy az a talajszint alatt, vagy a talajszint felett került elhelyezésre,
- e)föld feletti tartály: olyan tartály, mely a talajszint felett került elhelyezésre, és egyáltalán nem, vagy csak részlegesen takarták földdel, ideértve az olyan beépített tartályokat is, melyek a palást oldalán rendelkeznek földtámasszal, de a tartály fedele nem földdel takart,
- f)hitelesítetlen tartály: olyan zárható tárolóeszköz, mely rendelkezik az éghető folyadékok és olvadékok tárolására vonatkozó hatósági engedéllyel de nem rendelkezik hitelesítési bizonyítvánnyal,
- g)hitelesített tartály: olyan zárható tárolóeszköz, mely rendelkezik az éghető folyadékok és olvadékok tárolására vonatkozó hatósági engedéllyel és hitelesítési bizonyítvánnyal,
- h)kiszerelés: az a tevékenység, mely során a nagy mennyiségben, tartályban tárolt ásványolajtermék a szállításhoz, felhasználáshoz maximum 210 liter névleges űrtartalmú tárolóeszközbe áttöltésre kerül,
- i)kiszerelt ásványolajtermék: olyan ásványolajtermék, amely maximum 210 literes névleges űrtartalmú edényekbe töltve kerül szállításra, tárolásra,
- j)kiszerelt mennyiség: az ásványolajtermék töltése során a kiadóberendezés hitelesített átfolyásmérője számlálóján a töltés megkezdésekor és befejezésekor leolvasott érték különbözete által meghatározott mennyiség,
- k)ömlesztett szállítás: ásványolajtermék szállítása közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben,
- l)tartály: valamennyi olyan zárható tárolóeszköz, mely rendelkezik az éghető folyadékok és olvadékok tárolására vonatkozó hatósági engedéllyel függetlenül annak elhelyezkedésétől és hitelesítésétől,
- m)szállított mennyiség: a szállítóeszköz ásványolajjal történő töltése során a töltőberendezés hitelesített átfolyásmérője számlálóján a töltés megkezdésekor és befejezésekor leolvasott érték különbözete által meghatározott mennyiség,
- n)veszteség: a Jöt. szerinti elismert mennyiségű hiány, az ásványolajtermék fizikai tulajdonságaiból eredő természetes mennyiségi csökkenés, mely az ásványolajtermék raktározása, szállítása, töltése során a nem befolyásolható környezeti hatások miatt következik be. 2. A kiszerelési veszteségnorma számítása és elszámolása 3. Kiszerelési veszteségnorma a jövedéki adózott repülőbenzin, a 80/110 speciális benzin és a világító petróleum kiszerelésénél számolható el. Mértéke a tényleges veszteség mennyisége, de legfeljebb a kiszerelt mennyiség 1%-a. 3. A raktározási veszteség számítása és elszámolása 4. A raktározás veszteségnormája
- a)adómentes ásványolajtermékek esetén a hitelesített tartályban tárolt (nem kiszerelt),
- b)adózott ásványolajtermékek esetén a hitelesített, vagy hitelesítetlen tartályban tárolt (nem kiszerelt) ásványolajtermékek átlagmennyiségének az 1. mellékletben meghatározott százaléka. 5. Az ásványolajtermékek raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma alkalmazásakor
- a)a nyári időszak május 1-jétől szeptember 30-áig,
- b)a téli időszak október 1-jétől április 30-áig tart. 6. A raktározási veszteség elszámolása tekintetében elszámolási időszak a naptári negyedév. 7. A raktározási veszteség számításakor a honvédelmi szervezet a nyilvántartás és a raktározási okmányok alapján meghatározza az elszámolási időszakba tartozó hónapok napjainak zárókészleteit, a tárolóeszközben vagy eszközökben tárolt ásványolajtermék mennyiségét. A honvédelmi szervezet a napi zárókészleteket összeadja és elosztja a hónap napjainak számával. Az így meghatározott mennyiség az 1. mellékletben meghatározott mértékű % értékkel számolt szorzata adja az adott hónapra, az adott tárolóeszközben vagy eszközökben tárolt ásványolajtermék esetében a raktározási veszteséget. Az elszámolási időszakra vetített teljes raktározási veszteség a különböző tárolóeszközökben tárolt, adott ásványolajtermékre elszámolható havi veszteségek összege. 8. A raktározási veszteség elszámolásakor a honvédelmi szervezet az üzemanyagraktárban az elszámolási időszak utolsó napján megállapítja a készleten lévő, tartályban tárolt ásványolajtermék mennyiségét és annak a nyilvántartás szerinti készlethez viszonyított eltérését. Amennyiben a mért készlet kevesebb a nyilvántartás szerinti készlethez viszonyítva (a továbbiakban: negatív eltérés), a ténylegesen keletkezett veszteséggel – de legfeljebb a szakutasítás szerinti veszteségnorma alapján a 7. pontban leírtak szerint meghatározott mértékig – a nyilvántartás szerinti készletet csökkenteni kell. A készleten lévő mennyiség megállapítása
- a)hitelesített tartály esetén hiteles méréssel,
- b)hitelesítetlen tartály esetén kalibrált mérőléccel történt méréssel, ennek hiányában hitelesített átfolyásmérőn keresztül tartályba töltött és abból kiadott mennyiség különbsége alapján, vagy a tartályban lévő mennyiség hitelesített átfolyásmérőn történő átfolyatással határozható meg. 9. A 8. pont alapján csökkentett készlet esetében továbbra is fennálló negatív eltérésnek
- a)hitelesített tartály esetében a tartály hitelesítési bizonyítványában rögzített mérési bizonytalanságot meghaladó része,
- b)hitelesítetlen tartály esetén az egésze hiánynak tekintendő. 10. Az adómentes ásványolajtermék esetében, hiány előfordulásakor a Jöt. 110. §
(1)bekezdése alapján számított jövedéki adót meg kell fizetni a vámhatóság részére. Az adómentes ásványolajterméket érintő hiány keletkezése esetén a honvédelmi szervezetnek haladéktalanul jelentést kell felterjesztenie a HM Védelemgazdasági Hivatal részére, melyet tájékoztatásul szolgálati úton megküld az MH Logisztikai Központnak a jövedéki adó megfizetése érdekében. 11. Amennyiben a mért készlet több a nyilvántartás szerinti készlethez viszonyítva (a továbbiakban: pozitív eltérés), raktározási veszteséget elszámolni nem lehet, és a pozitív eltérés
- a)hitelesített tartály esetében a tartály hitelesítési bizonyítványában rögzített mérési bizonytalanságot meghaladó része,
- b)hitelesítetlen tartály esetén az egésze többletnek tekintendő. 4. A szállítási veszteség számítása és elszámolása 12. Az ásványolajtermék szállításánál figyelembe vehető veszteségnormákat a 2. melléklet tartalmazza. 13. A szállítási veszteség számítása a szállított mennyiségre vetített, a 2. mellékletben szereplő százalékos értékek alapján történik. 14. Szállítási veszteség ömlesztett szállítás esetén számolható el akkor, ha a szállított mennyiséghez képest az átadott mennyiség – a szállítóeszköz hitelesített átfolyásmérője számlálóján a leeresztés megkezdésekor és befejezésekor leolvasott érték különbözete által meghatározott mennyiség – kevesebb (a továbbiakban: tényleges veszteség). 15. Szállítási veszteséget csak a 14. pontban meghatározott esetben, a tényleges veszteség mértékén belül, de legfeljebb a 2. melléklet alapján meghatározottak szerint számított mérték erejéig lehet elszámolni. 16. A szállítási veszteséget az a szervezet számolja el, amely a szállítást végrehajtja. Ennek megfelelően, ha:
- a)az átadó honvédelmi szervezet hajtja végre az ásványolajtermék szállítását – függetlenül attól, hogy a szállítóeszköz saját, más honvédelmi szervezettől vezényelt, vagy bérelt eszköz –, akkor a szállítás során keletkező veszteség elszámolását az átadó honvédelmi szervezet hajtja végre; ebben az esetben az átvevő honvédelmi szervezet a ténylegesen átvett mennyiséget vételezi be,
- b)az átvevő honvédelmi szervezet hajtja végre az ásványolajtermék szállítását – függetlenül attól, hogy a szállítóeszköz saját, más honvédelmi szervezettől vezényelt, vagy bérelt eszköz –, akkor a szállítás során keletkező veszteség elszámolását az átvevő honvédelmi szervezet hajtja végre; ebben az esetben az átvevő honvédelmi szervezet az átadó honvédelmi szervezet által kiállított bizonylaton szereplő mennyiséget vételezi be,
- c)a polgári szállítótól közvetlenül a honvédelmi szervezethez történik az ásványolaj termékek kiszállítása, akkor a szállítási veszteség és a szállítás során keletkezett hiányok elszámolása és rendezése a szállító joga és kötelessége; ebben az esetben a honvédelmi szervezet a ténylegesen átvett mennyiséget vételezi be. 17. Amennyiben a szállítás során feladott mennyiséghez képest a 13. pont alapján meghatározott elszámolható szállítási veszteséget meghaladó mértékű negatív eltérés mutatkozik, akkor azt hiánynak kell tekinteni, melynek kivizsgálását az a szervezet kezdeményezi, amely a szállítást végrehajtja. 18. A polgári vállalattól bérelt eszközzel, illetve vasúton végrehajtott szállítás esetén előforduló hiányokkal kapcsolatosan a szállítás végrehajtására létrejött szerződés, a polgári szállítótól közvetlenül a honvédelmi szervezethez végrehajtott szállításnál a beszerzési eljárás ered ményeként létrejött szállítási szerződés, valamint a hajtóanyagok kiszállításáról és átvételi rendjéről szóló hatályos belső rendelkezés előírásai szerint kell eljárni. 19. Adómentes ásványolajtermék szállításánál az elszámolható szállítási veszteséget meghaladó hiány esetében a 10. pontban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. 5. A veszteségek okmányolása 20. A honvédelmi szervezet az elszámolt veszteségeket eszköz utalványon, normalizált hiányként, 342 mozgásnemkódon helyezi kiadásba. 21. A veszteségek elszámolásáról jegyzőkönyv készül, amely a veszteséget kiadásba helyező eszköz utalvány mellékletét képezi. A jegyzőkönyvet a honvédelmi szervezet üzemanyag szakfeladatok végrehajtásával megbízott szolgálati személye és az üzemanyagraktár vezetője készíti, a honvédelmi szervezet logisztikai főnöke hagyja jóvá. A jegyzőkönyv tartalmazza a veszteség kiszámításának levezetését, olyan részletességgel, hogy azt a megőrzendő dokumentumok alapján utólag ellenőrizni lehessen. 6. Záró rendelkezések 22. Ez a szakutasítás az aláírása napján lép hatályba. 23. Hatályát veszti a Magyar Honvédség szervezeteinél használt ásványolajtermékek elszámolható veszteségeiről szóló 120/2007. (HK 19.) HM VTI SZÁT intézkedés. Sulyok János s. k., HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár