26/
- (IV. 8.) EMMI rendelete a várandósgondozásról. A magzati élet védelméről szóló
- évi LXXIX. törvény 16/A. §
(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/
- (VII. 1.) Korm. rendelet
- § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
- Általános rendelkezések
- §
(1)A várandósgondozás célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.
(2)A várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos a méhen belüli várandósságot megállapítja, a rizikó-besorolást elvégzi és erről a várandós részére igazolást ad.
(3)Alacsony rizikójú a várandósság akkor, ha a várandós családi, egyéni, fertilitási és – nem első várandósság esetén – előző várandósságra vonatkozó anamnézisében nincs olyan tényező, amely szakorvosi megítélés szerint az anya vagy a magzat egészségét hátrányosan befolyásolhatja.
(4)A várandósgondozás a szülés megindulásáig vagy a várandósság megszakadásáig tart. 2. §
(1)A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely
- a)a védőnő,
- b)a háziorvos,
- c)a szülész-nőgyógyász szakorvos,
- d)a várandós választása esetén a szülésznő, valamint
- e)a várandós együttműködésén alapul.
(2)A várandósgondozást a szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított
- a)alacsony rizikójú várandósság esetén a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő,
- b)magas rizikójú várandósság esetén kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi a szakellátás keretében. 2. A szülésznő közreműködése 3. §
(1)Szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén, a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén végezhet várandósgondozást:
- a)Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett, vagy külföldön szerzett és Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint honosított vagy elismert, felsőoktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szerzett szülésznő szakképesítéssel vagy emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítéssel rendelkezik,
- b)egészségügyi szolgáltatónál szülésznőként foglalkoztatott vagy rendelkezik a szülésznői tevékenység végzésére jogosító, érvényes működési engedéllyel és felelősségbiztosítással és
- c)a várandós a gondozásához a szülésznői gondozást választja.
(2)A szülésznő az
(1)bekezdés szerinti feltételekkel végzett várandósgondozás során a
- melléklet
- pontjában foglalt vizsgálatokat végezheti a vonatkozó szakmai irányelvnek megfelelően.
- Felelős személy
- §
(1)Az a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, aki az 1. §
(2)bekezdésében előírt besorolást követően a várandós gondozását a szakellátás keretében végzi, felelős személynek minősül.
(2)A felelős személy a várandós anya
- melléklet szerinti gondozási könyvében (a továbbiakban: várandósgondozási könyv) az
- melléklet
- pont 1.
- alpontjában szereplő adatokat feltünteti és aláírásával ellátja.
(3)Ha a felelős személy személyében változás áll be, az új felelős személy ezt a tényt a várandósgondozási könyvben rögzíti és a
(2)bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.
(4)A felelős személy a várandósgondozás során a szakterülete alapján e rendelet szerint elvégzendő feladatokon kívül a következő tevékenységeket végzi:
- a)figyelemmel kíséri, hogy
- aa)részesül-e a várandós védőnői gondozásban,
- ab)a várandós számára kötelező szűrővizsgálatokat elvégezték-e, és
- ac)az elvégzett vizsgálatokat a várandósgondozási könyvben dokumentálták-e;
- b)szükség szerint konzultál a várandósgondozásban közreműködő, a 2. §
(1)bekezdés a)–
- d)pontja szerinti szakemberekkel;
- c)a várandóst szükség szerint további szakellátásra irányítja, és
- d)intézkedéseiről dokumentáltan tájékoztatja az 5. §
(1)bekezdése szerinti védőnőt.
- A várandósgondozás folyamata
- §
(1)Az 1. §
(2)bekezdése szerinti igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnő gondozásba veszi. Ennek keretében:
- a)kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet,
- b)nyilvántartásba veszi a várandóst a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Ter.véd.r.) 7. számú melléklete szerinti Várandós nyilvántartó és Várandós anya törzslapja dokumentumok vezetésével,
- c)elvégzi a 2. melléklet 1. pontja alapján a szükséges vizsgálatokat és azokat a várandósgondozási könyvben dokumentálja,
- d)tájékoztatást nyújt a várandós részére a várandósgondozás folyamatáról, a kötelező és a szakmai irányelvben foglalt választható vizsgálatokról, az őt a várandóssága okán megillető szociális kedvezményekről, a kedvezményeket biztosító intézményekről, szervezetekről, szükség szerint a munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól,
- e)tájékoztatja a várandóst a várandósság alatt követendő egészséges életmódról, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás várandósságra gyakorolt káros következményeiről, f ) szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról történő leszokást támogató programokról és alkalmazza a minimális intervenció szakmai irányelvben foglalt módszerét, valamint
- g)tájékozódik a várandós szociális, családi és munkakörülményeiről.
(2)A védőnő a várandósgondozási könyvben és az általa vezetett dokumentumokban rögzíti, hogy az
(1)bekezdés
- d)pontjában előírt, kötelező és választható vizsgálatokról szóló tájékoztatást a várandósnak megadta. A várandós aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást megkapta. 6. § A háziorvos a gondozásba vételt követően
- a)kiemelt figyelmet fordít a várandós anamnézisére, ami alapján a feladatkörébe tartozó, indokolt vizsgálatokat elvégzi,
- b)a várandósgondozási könyvben kitölti a vonatkozó szakmai irányelvben foglaltak szerint a rizikó megítéléséhez szükséges, rá vonatkozó részt,
- c)szükség esetén a várandóst a rizikó-besorolás felülvizsgálatának javaslatával a szülész-nőgyógyász szakorvoshoz irányítja és a javaslatot a várandósgondozási könyvben rögzíti,
- d)az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, a várandósgondozási könyv részét képező beutaló kitöltésével a várandóst az ott meghatározott vizsgálatokra beutalja,
- e)a várandóst az egészségi állapotának megfelelően további szakorvosi vizsgálatokra utalja, és f ) az általa végzett vizsgálatok eredményeit és az elrendelt vizsgálatokat rögzíti a várandósgondozási könyvben. 7. §
(1)A szülész-nőgyógyász szakorvos a várandósgondozási könyvben rögzíti
- a)azt a tényt, hogy a várandós a 6. §
- c)pontja szerinti rizikó-besoroláson részt vett, és
- b)az
- a)pont szerinti felülvizsgálat eredményét.
(2)Ha a háziorvos a 6. § c) pontja szerinti rizikó-besorolás felülvizsgálatot javasolja, szülésznő csak akkor végezheti a várandós gondozását, ha a várandósgondozási könyv adataiból megállapítható, hogy a várandós a javasolt felülvizsgálaton részt vett és a felülvizsgálat alkalmával a szülész-nőgyógyász szakorvos a várandósságát alacsony rizikócsoportba sorolta be.
(3)Ha a várandóst már választott szülésznő gondozza és a szülész-nőgyógyász szakorvos a 6. §
- c)pontja szerinti rizikó-besorolás felülvizsgálat során az addig alacsony rizikójú várandósságot magas rizikócsoportba sorolja be, a szülész-nőgyógyász szakorvos
- a)erről a tényről a szülésznő felelős személyt haladéktalanul tájékoztatja,
- b)közli a várandóssal, hogy a várandósság magas rizikócsoportba történő besorolása miatt a várandóst szülésznő nem gondozhatja, és
- c)javasolja a várandósnak, hogy haladéktalanul forduljon szülész-nőgyógyász szakorvoshoz, aki a továbbiakban a gondozását végzi. 8. §
(1)A várandósgondozás során a várandós jogosult arra, hogy
- a)a háziorvos legalább egy alkalommal,
- b)a védőnő az 5. §
(1)bekezdésében foglalt gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egy alkalommal, és c) a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő trimeszterenként legalább egy alkalommal gondozásban részesítse.
(2)Ha a várandós állapota alapján szakmailag indokolt, a várandóst az
(1)bekezdésben foglalt előírásnál nagyobb gyakorisággal kell gondozásban részesíteni.
- A várandósgondozásban közreműködők további feladatai
- §
(1)A védőnő a várandósgondozás keretében az 5. §-ban foglaltakon kívül:
- a)vezeti a várandósok nyilvántartását, egészségügyi dokumentációját és gondozási tervet készít,
- b)a Ter.véd.r. szerint családlátogatást végez,
- c)saját megállapításait rögzíti a várandósgondozási könyv megfelelő rovataiban,
- d)szükség esetén járóbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg-szakellátás igénybevételét kezdeményezi,
- e)igény és lehetőség szerint szervezi a várandós szülésre felkészítő tanfolyamon való részvételét és szülésre felkészítő tanfolyamot tart, f ) kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására és tájékoztatja a várandóst arról, hogy ha a szoptatással kapcsolatban nehézségek lépnének fel, kitől kaphat segítséget,
- g)felkészíti a várandóst a szülésre, az újszülött fogadására,
- h)felhívja a várandós figyelmét az újszülött kori kötelező szűrővizsgálatokra és a szülők ezzel kapcsolatos felelősségére, valamint
- i)kiadja az anyasági támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást.
(2)A védőnő a gondozás során tudomására jutott mindazon körülményekről tájékoztatja a felelős személyt, amelyek befolyásolhatják a magzat egészséges fejlődését. 10. § A felelős személy a 4. §
(2)–
(4)bekezdésében foglaltakon kívül:
- a)tájékoztatja a várandóst a szakmai irányelvben szereplő egyéb, térítés ellenében igénybe vehető vizsgálatok lehetőségéről,
- b)a várandósgondozási könyvben rögzíti, hogy az
- a)pont szerinti tájékoztatást megadta, a várandós pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást megkapta,
- c)elvégzi a szükséges vizsgálatokat és azok eredményét a várandósgondozási könyvben dokumentálja,
- d)kiemelt figyelmet fordít a várandós folsav- és D-vitamin bevitelére, valamint tájékoztatja a várandóst a folsav hiányának a magzatra gyakorolt káros hatásairól,
- e)tájékoztatja a várandóst a várandósság alatt követendő egészséges életmódról, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás várandósságra gyakorolt káros következményeire, f ) szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról történő leszokást támogató programokról, valamint
- g)felkészíti a várandóst a szülésre, az újszülött fogadására. 6. Magas rizikójú várandósság 11. §
(1)A várandósgondozásban közreműködő valamennyi szakember kiemelt figyelmet fordít a magas rizikójú, illetve szövődményes esetek szűrésére és gondozására.
(2)Ha a szülésznő által végzett várandósgondozás során, annak bármely szakaszában a várandósság magas rizikójának gyanúja merül fel, a szülésznő a várandóst haladéktalanul szülész-nőgyógyász szakorvoshoz irányítja. Ha a várandósság magas rizikója megállapítást nyer, a várandósgondozást szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell átvennie.
(3)Ha a várandósság során a felmerült rizikó megszűnik, az alacsony rizikó megállapítását követően a várandós gondozását a szülésznő is folytathatja.
(4)Ha a
(2)bekezdésben foglaltak szerint a magas rizikó megállapítását követően a várandós gondozását szülésznőgyógyász szakorvos veszi át, a szülésznő közreműködőként továbbra is végezheti a
- § g) pontjában meghatározott feladatokat.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet
- július 1-jén lép hatályba.
- § Az e rendeletben foglaltakat azon várandósok esetében kell alkalmazni, akik számára az
- §
(2)bekezdése szerinti igazolást e rendelet hatálybalépését követően adták ki.
- § Hatályát veszti a terhesgondozásról szóló 33/
- (XII. 23.) NM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere