20/2016. (VII. 4.) MvM rendelete az Információs Hivatalban működő Becsületbíróságról.

20/2016. (VII. 4.) MvM rendelete az Információs Hivatalban működő Becsületbíróságról. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII.  törvény 341.  § (1) bekezdés 23. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) Az  Információs Hivatalban (a  továbbiakban: Hivatal) a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII.  törvény (a  továbbiakban: Hszt.) 227.  § (1)  bekezdése szerinti névjegyzékre (a továbbiakban: névjegyzék) vételre a hivatásos állomány tagjának a) önkéntes jelentkezése vagy b) az állományilletékes parancsnok általi jelölése alapján kerülhet sor. (2) A  névjegyzékre történő felvételre az  állományilletékes parancsnoknál lehet jelentkezni. Az  állományilletékes parancsnok − a  véleményét is tartalmazó szolgálati jellemzéssel kiegészítve – a  jelentkezést továbbítja a  Hivatal személyi állománya tekintetében humánpolitikai tevékenységet végző szervezeti elem (a  továbbiakban: személyügyi szerv) részére. (3) Ha az  állományilletékes parancsnok tesz javaslatot a  jelölésre, a  javasolt személynek a  jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatát is csatolni kell. (4) A névjegyzékre az vehető fel, aki a Hszt.-ben meghatározott feltételeknek megfelel és a) legalább öt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, b) nem áll büntető- vagy méltatlansági eljárás hatálya alatt, valamint c) hivatásos szolgálati viszonyának fennállása alatt a Hszt. 179. § (1) bekezdése szerinti elismerésben részesült vagy a minősítése legalább két alkalommal elérte a kivételes teljesítményfokozatot. 2. § (1) Az  e  rendelet szabályai szerinti jelentkezéseket és jelöléseket a  személyügyi szerv összesíti és javaslatot tesz a névjegyzék összeállítására. A névjegyzékre kerülést a főigazgató hagyja jóvá. (2) A névjegyzékre felvett tagok megbízatása öt évre szól. A megbízatás lejártakor az adott év december 31. napjáig végre kell hajtani az új tagok kiválasztását. (3) A hivatásos állomány tagját a névjegyzékből törölni kell abban az esetben, ha a) azt kéri, b) a megbízatásának időtartama lejárt, c) vele szemben a Hszt. 227. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, d) már nem felel meg az 1. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek vagy e) hivatásos szolgálati viszonya megszűnt. 3. § (1) A  főigazgató által jóváhagyott névjegyzéket a  személyügyi szerv folyamatosan figyelemmel kíséri és a névjegyzékből törölt tag helyett – ha az a Hszt. 227. § (1) bekezdése szerinti legalacsonyabb létszám eléréséhez szükséges – újabb tag felvételét kezdeményezi a törléstől számított harminc napon belül. (2) A  személyügyi szerv gondoskodik a  névjegyzék vezetéséről és az  állományilletékes parancsnokok részére a megfelelő módon elérhetővé tételről. 4. § (1) A  Becsületbíróság összehívását annak kezdeményezője (a  továbbiakban: kérelmező) a  szolgálati út betartásával előterjesztett írásbeli kérelmével kezdeményezheti. Szabályszerű kezdeményezés esetén a  sérelmezett elsőfokú döntést hozó elöljáró összehívja a  Becsületbíróságot. Ha a  kezdeményezés nem szabályszerű, erről a  sérelmezett döntést hozó elöljáró nyolc napon belül tájékoztatja a kérelmezőt. (2) A  sérelmezett döntést hozó elöljáró a  kérelem megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a  névjegyzékről a  Becsületbíróság tagjait. A  sérelmes döntést hozó elöljáró közvetlen alárendeltje nem jelölhető ki. A  Becsületbíróság összeállítása során a  Hszt. 227.  § (4)  bekezdése alkalmazása szempontjából a  címzetes rendfokozatot viselő esetén a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni. (3) A  sérelmezett döntést hozó elöljáró a  Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából a  kérelem megérkezését követő három munkanapon belül megkeresi a  Magyar Rendvédelmi Kar (a  továbbiakban: MRK) Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a Becsületbíróság kijelölt tagjainak nevét és rendfokozatát, a kérelmező nevét és rendfokozatát, valamint azt, hogy milyen ügyben kérte a Becsületbíróság összehívását. (4) Az  MRK Elnöksége a  megkeresés megérkezését követő tíz napon belül kijelöli a  Becsületbíróság elnökét és erről tájékoztatja a  megkeresőt, aki haladéktalanul felterjeszti a  főigazgatóhoz a  Becsületbíróság kijelölt elnökének és tagjainak nevét. A felterjesztés alapján a főigazgató az adott ügyre szóló megbízólevelet ad ki. (5) Ha a  főigazgató a  megbízólevél kiadásának jogszabályi akadályát észleli, erre felhívja a  jelölő figyelmét, egyéb esetben kiállítja a  megbízólevelet. A  főigazgató a  Becsületbíróság elnökével és tagjaival, valamint a  kérelmezővel közli a  döntését. Ha kifogás előterjesztésére kerül sor és ennek következtében a  Becsületbíróság feladatának ellátására új személyt jelölnek, a  főigazgató a  korábbi megbízólevelet visszavonja, valamint helyette újat állít ki. A megbízatásról a megbízottat, valamint azokat kell értesíteni, akik a megbízatás ellen kifogással élhetnek. (6) A Becsületbíróság elnöke, illetve tagja elleni kifogást – a megbízásról szóló értesítést követő két munkanapon beül – a jelölő személynél kell előterjeszteni. 5. § (1) A főigazgató a Becsületbíróság működési feltételeit a kérelmező állományilletékes parancsnokán keresztül biztosítja. (2) A  Becsületbíróság elnöke és tagjai egyéb szolgálati feladatainak meghatározásakor a  Becsületbíróság munkájából adódó feladatok elsődleges ellátását figyelembe kell venni. (3) A Becsületbíróság elnöke és tagjai az alakuló ülés, illetve a Becsületbíróság által lefolytatott meghallgatások és más eljárási cselekmények időtartamára mentesülnek egyéb irányú szolgálati kötelezettségük teljesítése alól. 6. § (1) A  Becsületbíróság munkáját a  Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Ennek keretében a  megbízásról szóló értesítést és a  kifogástételre nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul beszerzi az  ügy iratait és a  döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az  alakuló ülésen ismertet a  Becsületbíróság tagjaival. (2) Az alakuló ülést a kifogástételre nyitva álló határidő leteltét követő öt munkanapon belül össze kell hívni, amelyen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (3) Az ügy Hszt. 226. § (1) bekezdése szerinti átvétele az iratok alakuló ülésen történő megismerésével teljesül. 7. § (1) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mindhárom tagnak együttesen jelen kell lennie, a tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az  alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A  Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon a  meghallgatott személy, a  kérelmező és képviselője, valamint a  jegyzőkönyvvezető lehet jelen. A  kérelmező képviselőjeként az  érdek-képviseleti szerv vagy jogi képviselő járhat el. A jogi képviselő munkadíját és költségeit a kérelmező viseli. (3) A  Becsületbíróság a  meghallgatott személyt, a  kérelmezőt és képviselőjét a  meghallgatás időpontjáról és helyéről értesíti, egyidejűleg a  kérelmező és képviselője figyelmét felhívja, hogy távollétük az  eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. (4) A  hivatásos állomány tagjának értesítése közvetlen szolgálati elöljárója útján történik. Az  értesítést úgy kell kézbesíteni az  érintett személynek, hogy az  az eljárási cselekményről legalább három munkanappal megelőzően tudomást szerezzen. (5) A  meghallgatáson jelenlétre jogosultak beleegyezésével a  szóban elhangzó és jegyzőkönyvbe foglalt értesítés kézbesítettnek minősül, a tudomásszerzés idejét nem kell vizsgálni. 8. § (1) A  Becsületbíróság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. A  Becsületbíróság mindhárom tagja azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. Az  ügyintézési határidőbe nem számít bele az  az időtartam, amikor a  Becsületbíróság elnöke vagy tagja betegsége, vagy a  kijelölésének időpontjában előre nem látható egyéb ok folytán nem tudja ellátni a  megbízatását. A  Becsületbíróság elnökének vagy tagjának tizenöt napot meghaladó tartamú akadályoztatása esetén az  általános szabályok szerint új elnököt, illetve tagot kell kijelölni, amelynek időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (2) A  Becsületbíróság a  döntését határozatba foglalja. A  határozatnak tartalmaznia kell az  eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a  Becsületbíróság ügyben hozott döntését, a  jogorvoslati lehetőségre való felhívást, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mindhárom tagja aláírja. 9. § (1) A  határozatot annak keltétől számított öt munkanapon belül a  Becsületbíróság elnöke vagy − akadályoztatása esetén − a  Becsületbíróság általa kijelölt tagja ismerteti a  kérelmezővel. A  határozat ismertetését követően a kérelmező részére a határozat egy példányát át kell adni. A kézbesítés megtörténtét a határozat irattári példányára rá kell vezetni és az átvevővel alá kell íratni. (2) Ha a  kérelmező a  határozat átvételét annak ismertetésekor megtagadja, erről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az iratokhoz kell csatolni. (3) Ha a  kérelmező távolléte miatt a  határozat ismertetésére nem kerülhet sor, azt postai küldeményben, hivatalos iratként kell részére megküldeni. (4) A  hivatalos iratként megküldött határozatot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a  címzett az  átvételt megtagadta, vagy ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, ennek következtében az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. (5) Ha a  hivatalos iratként megküldött határozat átvétel nélkül érkezik vissza, a  kézbesítést a  lakcím, illetve a tartózkodási hely pontosítását követően újra hivatalos iratként feladott postai küldeményben kell megkísérelni. (6) Ha a  határozat minősített adatot tartalmaz, annak megismerését a  minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, különösen minősített adatot nem tartalmazó kivonat készítése útján kell biztosítani. (7) Az érdemi határozatot azon a napon kell közöltnek tekinteni, amikor a) ismertették a kérelmezővel, aki a határozatot átvette és arról jegyzőkönyv készült, b) a hivatalos irat átvételét a címzett megtagadta, c) a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett hivatalos irat postai kézbesítése második megkísérlésének napját követő ötödik munkanap eltelt vagy d) az (5) bekezdés szerinti, újra feladott hivatalos irat visszaérkezett. (8) A határozat egy példánya a sérelmezett döntést hozó elöljárót illeti. 10. § (1) A keletkező iratokat az alapeljárás ügyszámára kell iktatni és az eljárás befejezését követően az alapügy irataihoz kell csatolni. (2) A  kérelmező és képviselője a  Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokba előzetes egyeztetést követően betekinthet. Ha a  sérelmezett döntés alapjául szolgáló ügyben képviselő nem járt el, a  Becsületbíróság előtti eljárásban a  képviselő csak akkor ismerheti meg az  ügyiratot, ha az  alapul szolgáló ügy eljárásrendjében meghatározott feltételeknek megfelel. (3) A  kérelmező és a  képviseletében eljáró személy a  Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokról feljegyzést készíthet és jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában azokról − térítésmentesen − másolatot kérhet. 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 12. § (1) Az  e  rendelet szerint kialakított névjegyzékre történő jelentkezés, illetve jelölés határideje első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő tizenötödik nap. (2) A  főigazgató a  névjegyzéket az  (1)  bekezdés szerinti határidőt követő nyolcadik napig összeállítja és a  3.  § (2) bekezdésében meghatározott módon elérhetővé teszi. (3) A  4–10.  §-t a  (2)  bekezdés szerinti határidőt megelőző nyolc napon belül benyújtott kérelmen alapuló eljárásra is alkalmazni kell. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter