64/2008. (III. 28.) Korm. rendelete a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól.

64/2008. (III. 28.) Korm. rendelete a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a Kormány a következőket rendeli el: A RENDELET HATÁLYA 1. § A rendelet előírásait a települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás díjának (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) meghatározásakor kell alkalmazni. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2. § (1) A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra kell meghatározni. (2) A települési szilárd, illetve folyékony hulladék (a továbbiakban együtt: települési hulladék) kezelésére irányuló közszolgáltatás díját külön-külön kell meghatározni. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként határozható meg. (3) A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet, továbbá a díjszámítás módszertanát és a díjképlet elemeit is részletesen meg kell határozni és közzé kell tenni. 3. § (1) A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy a) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, és b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségnek és ráfordításnak minősül különösen a) a hulladékbegyűjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, -hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelő létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költsége és ráfordítása, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is; b) a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és a harminc évig történő monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége; c) a számlázás és díjbeszedés költsége; d) a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költsége; e) az a) pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások. (3) Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek, így különösen a hulladéklerakó gáz, komposzt, valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – hivatalos fogyasztói árindex-alakulás alapján korrigált bevételt. (5) Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat az (1)–(4) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt, mentességet, vagy ingyenességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat köteles megtéríteni. 4. § (1) A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni. (2) Az egységnyi díjtételek – elkülönítve – tartalmazzák: a) a települési szilárd hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának, b) a települési folyékony hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának, illetve nem szennyvíztisztítóban történő elhelyezés esetében az utógondozásra és a monitorozásra is kiterjedő költségeit. 5. § A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 6. § (1) A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett, kivéve, ha a Hgt. 23. § f) pontja alapján az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes. (2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató a) a közszolgáltatást felajánlja, illetve b) a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. (3) A közszolgáltatási díjat az (1) bekezdés szerint közszolgáltatási díj fizetésre kötelezett számla ellenében, meghatározott időszakonként, utólag köteles megfizetni. A számlának tartalmaznia kell a 7. § (3) bekezdésében, illetve a 8. § (2) bekezdésében meghatározott díjképzési elemeket is. (4) A települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása egyidejűleg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is. (5) A szelektív gyűjtésben részt vevőnek – a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért – díj nem számítható fel. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKRA VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ Az egytényezős közszolgáltatási díj 7. § (1) A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló egytényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtételt a 3. § (2) bekezdésében meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása az 5. § szerinti díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. (3) A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. (4) Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. A kéttényezős közszolgáltatási díj 8. § (1) A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló kéttényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtételt a 3. § (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott költségek és ráfordítások, és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. (2) A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtételek alapján számított ürítési díj és alapdíj (rendelkezésre állási díj) összege. (3) Az ürítési díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. Az ürített hulladékmennyiséget a 7. § (4) bekezdése szerint kell meghatározni. (4) Az alapdíj (rendelkezésre állási díj) a 3. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti költségek éves összegének az ingatlanra számított része. (5) Az alapdíj (rendelkezésre állási díj) legfeljebb a közszolgáltatási díjnak 40%-a lehet. Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó közszolgáltatási díj 9. § (1) Üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében hónapokban vagy negyedévekben meghatározott mértékű használati szezont kell megállapítani. (2) Az időlegesen használt ingatlan esetében a fizetendő közszolgáltatási díj megállapításánál a díjfizetési időszak helyett a használati szezon időtartamát kell alapul venni. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKRA VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ 10. § (1) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén az egységnyi díjtétel – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a) az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja, vagy b) az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében szükséges az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni az egységnyi díjtétel megállapításához. (3) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálya alá tartozó településeken a folyékony hulladék kezelésének díját az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak alapján kell meghatározni a Kr. 2. §-ában meghatározott időpontoktól kezdődően. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti folyékony hulladék mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe: a) az a hulladékmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést; b) az a hulladékmennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta; c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott; d) az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a; e) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a -fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetőleg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. (5) A fizetendő közszolgáltatási díj: a) az egységnyi díjtételnek, a szolgáltatási mennyiség nek, és a szolgáltatás gyakoriságának a szorzata, vagy b) az egységnyi díjtételnek és az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének a szorzata. (6) A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője mentesül az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott díjfizetési kötelezettség alól. 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 169/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök