18/
- (VIII. 9.) ÖTM rendelete az építésügyi célelőirányzatról. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §-a
(2)bekezdés
- r)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §
- g)pontjában megállapított feladatkörben eljárva – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. §
(1)Az építésügyi célelőirányzat (a továbbiakban: ÉC) bevételei az Étv. 50. §
(2)bekezdésében meghatározott feladatok támogatására szolgálnak.
(2)Az ÉC bevételei és kiadásai a költségvetési törvény Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében a fejezeti kezelésű előirányzatok között kerülnek megtervezésre. Az ÉC bevételeinek fogadására, a pénzforgalom elkülönített kezelésére a Magyar Államkincstár a 10023002-0100934950002007 számú célelszámolási számlát vezeti.
(3)Az ÉC felhasználásával, kezelésével, működtetésével, ellenőrzésével, továbbá a terhére meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak az irányadók. 2. § Az ÉC-vel a miniszter rendelkezik, ennek keretében gondoskodik a kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről. 3. § Az ÉC forrásait
- a)az építésügyi bírság,
- b)az építésfelügyeleti bírság,
- c)a visszatérítendő támogatások,
- d)a minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárási bírság,
- e)a késedelmi kamatok teszik ki. 4. § E rendelet alkalmazásában
- a)társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött jogi személy (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint egyházat);
- b)gazdálkodó szervezet: a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának
- c)pontjában meghatározott szervezet;
- c)egyedi döntés: az ÉC éves felhasználási tervében meghatározott jogcímekre vonatkozó, a kötelezettségvállaló döntése alapján, nem pályázati úton nyújtott támogatás (pl. rendezvények, oktatás, képzés, továbbképzés, kommunikáció);
- d)pályázatkezelő: az Építésügyi és Építészeti Főosztály, amely meghirdeti és befogadja a pályázatokat, valamint ellenőrzi a pályázati programok céljainak megvalósulását;
- e)befogadott pályázat: a pályázati felhívásnak megfelelő hiánytalan pályázat, melyet a pályázatkezelő által a pályázónak megküldött befogadó nyilatkozat igazol;
- f)kötelezettségvállaló: a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár vagy felhatalmazásával az általa írásban megbízott vezető állású munkakört betöltő személy;
- g)szakmai teljesítést igazoló: területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, Építésügyi és Építészeti Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, Területrendezési és Településügyi Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, vagy azon vezető állású munkakört ellátó személy, akit a támogatási szerződésben a kötelezettségvállalásra jogosult megjelöl;
- h)támogatott: aki pályázati úton vagy egyedi kérelemre támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló feladatot ellátó társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet;
- i)pályázatért kötelezettséget vállaló szervezet: a pályázó által a pályázatban megjelölt, a pályázati program végrehajtására, a támogatás pályázó általi felhasználására és elszámolására a támogatási szerződés aláírásával kötelezettséget vállaló. A célelőirányzat felhasználása 5. §
(1)A 3. §
- a)pontja szerinti befizetett építésügyi bírságnak a
- a)20%-a az építésügyi bírságot kiszabó első fokon eljáró építésügyi hatóságot,
- b)15%-a az érintett építmény helye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzatot illeti meg. Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy a másodfokon eljáró közigazgatási hivatal szervezeti egységét a bírság bevétel 15%-a illeti meg.
(2)A 3. § b) pontja szerinti befizetett építésfelügyeleti bírságnak a 30%-a az első fokon eljáró építésfelügyeleti hatóságot illeti meg. Ha az építésfelügyeleti bírságot megállapító határozat elleni fellebbezés elbírálására kerül sor, a befizetett építésfelügyeleti bírság további 20%-a a másodfokon eljáró hatóságot illeti meg.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdésben említett szerveknek az e bekezdések szerinti összeget évente két alkalommal, június 30-ig, illetve december 30-ig kell átutalni.
(4)Az
(1)–
(2)bekezdésben említett szervek az őket megillető bevételt a következő feladatokra használhatják fel: a) az
(1)bekezdés a) pontja szerinti összeget az Étv. 50. §
(2)bekezdés a)–b),
- j)és
- m)pontjaiban meghatározott feladatokra,
- b)az
(1)bekezdés b) pontja szerinti összeget az Étv. 50. §
(2)bekezdés a), c), e)–
- f)és
- m)pontjaiban meghatározott feladatokra,
- c)a
(2)bekezdés szerinti összeget az Étv. 50. §
(2)bekezdés a)–b),
- j)és
- m)pontjaiban meghatározott feladatokra.
(5)A
(4)bekezdés szerinti felhasználásról az
(1)–
(2)bekezdésben említett szervek külön jogszabály szerinti tartalmú szakmai és pénzügyi beszámolót kötelesek készíteni a tárgyévet követő év január 31-ig az Építésügyi és Építészeti Főosztály számára. 6. §
(1)Az ÉC-nek az 5. §
(1)–
(2)bekezdésében foglaltak szerint csökkentett bevételét, vagyis az ÉC éves fejezeti kezelésű előirányzatát (a továbbiakban: Előirányzat) az Étv. 50. §
(2)bekezdésében meghatározott feladatok támogatására kell használni úgy, hogy legalább 40%-át közigazgatási feladatokra kell tervezni, amelyet kötelezettségvállalás során kell érvényesíteni.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában közigazgatási feladat különösen:
- a)az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági feladatok,
- b)a szakmai kamarák közigazgatási feladatai (szakma gyakorlási jogosultság megállapítása, megújítása, névjegyzék vezetése, tervtanácsi feladatok),
- c)a tervtanácsi feladatok, valamint
- d)a településrendezési feladatok a központi kormány zati intézkedések által érintett településen. 7. §
(1)A felhasználás jogcímeit, prioritási sorrendben – 6. §
(1)bekezdése szerinti arányok figyelembevétele mellett – az Előirányzat éves felhasználási feladatterve állapítja meg, amely meghatározza a támogatás formáját és alapját. Az Előirányzat éves feladattervét (a továbbiakban: Feladatterv) az Építésügyi és Építészeti Főosztály főosztályvezetőjének előterjesztésére, az építésügyért felelős szakállamtitkár javaslatára, a miniszter hagyja jóvá évente február 28-ig.
(2)Az Előirányzat felhasználása
- a)vissza nem térítendő támogatás,
- b)kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás, (a továbbiakban együtt: támogatás) formájában történhet.
(3)Támogatás az e rendeletben meghatározottak szerint
- a)általános pályázati eljárás,
- b)egyedi döntés, legfeljebb az Előirányzat 20%-ának erejéig. A pályázati rendszer szabályai 8. §
(1)Az Előirányzat felhasználására vonatkozó pályázatokat a Feladatterv alapján az Építésügyi és Építészeti Főosztály írja ki és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a honlapján. A pályázatok kiírására folyamatosan a rendelkezésre álló bevételi forrástól függően kerül sor.
(2)A beérkezett pályázatokra az Építésügyi és Építészeti Főosztály által felkért személyekből álló döntés-előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) tesz javaslatot.
(3)A pályázatokról a Feladatterv és a bizottság véleményének figyelembevételével a kötelezettségvállaló dönt. 9. §
(1)A pályázati felhívás – az Ámr. 83. §
(1)bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmazza:
- a)a támogatási célt,
- b)a támogatás igénybevételének feltételeit,
- c)az elbírálás szempontrendszerét,
- d)a pályázatban közlendő adatokat, köztük az Ámr. 83. §-ában felsorolt – a támogatási cél szempontjából jelentős – adatokat, továbbá
- e)figyelmeztetést arról, hogy az elbírálás során a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás is megítélhető.
(2)A felhívásban meghatározható a pályázattal elnyerhető támogatási összeg felső határa, valamint – ha a támogatási cél vagy a felhasználás jellege azt szükségessé teszi – előírható, hogy a pályázónak az igényelt támogatás arányában meghatározott saját forrással kell rendelkeznie. 10. §
(1)A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázati felhívásban előírt adatokat és dokumentumokat, továbbá a pályázati felhívásban közölt elbírálási szempontok szerint értékelhetőnek kell lennie.
(2)A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetén a pályázót a pályázat benyújtását követő 10 napon belül a pályázatkezelő hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség. A pályázatbefogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat – hiánypótlási felhívás esetén a teljeskörű hiánypótlás – beérkezésének időpontját kell tekinteni. 11. §
(1)A pályázat elbírálását követően az Építésügyi és Építészeti Főosztály 15 napon belül tájékoztatja a pályázót a döntésről. A támogatási szerződést a döntésről szóló értesítés átvételét követő 120 napon belül meg kell kötni. Ha a szerződés megkötésére – a kedvezményezett mulasztásából – nem kerül sor a támogatási döntés érvényét veszti.
(2)Ha a pályázat a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzés megvalósítására irányul, a támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás eredményes lezárása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után folyósítható.
(3)A támogatási döntéseket a minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. A szerződéskötés, támogatás folyósítása, ellenőrzés 12. §
(1)A kötelezettségvállaló akkor köt támogatási szerződést a támogatottal, ha az teljesítette az Ámr. 87. §-ának a szerződéskötésre előírt feltételeit, és – ha a pályázati felhívás saját forrás biztosítását írta elő – a szükséges összes forrás rendelkezésre állását igazolta, beleértve az egyéb állami támogatásokról szóló döntést is.
(2)A támogatási szerződésben az elállás jogát ki kell kötni arra az esetre, ha a) az Ámr. 87. §
(4)bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik,
- b)a nyertes pályázó a kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül nem nyújtja be,
- c)a nyertes pályázó a támogatást nem elkülönítetten tartja nyilván,
- d)a támogatást vagy annak egy részét nem a támogatási szerződésben rögzített célra használja fel,
- e)nem teszi lehetővé a felhasználás ellenőrzését, vagy
- f)hamis vagy meghamisított adatokat szolgáltat a pá lyázati eljárás vagy az ellenőrzés során. 13. §
(1)A támogatásokat a minisztérium gazdálkodási feladatokat ellátó szerve folyósítja a rá irányadó rendelkezések szerint.
(2)A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzését a minisztériumnak a miniszter által erre kijelölt szervezeti egységei jogosultak. Az ellenőrzésre jogosult szervezeti egységeket a támogatási szerződésben meg kell jelölni. Beszámolási kötelezettség 14. § Köteles beszámolót készíteni a támogatás felhasználásáról a) a támogatott a támogatási szerződésben meghatározott határidőben és módon, b) az 5. §
(1)–
(2)bekezdés szerinti szervek az 5. §
(4)bekezdés szerinti felhasználásról, a tárgyévet követő év január 31-ig. A beszámoló az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakat tartalmazza. Hatálybalépés 15. §
(1)E rendelet a kihirdetését követő
- napon lép hatályba, rendelkezéseit a
- január
- napját követően befolyt bírságok tekintetében kell alkalmazni.
(2)E rendelet hatálybalépését követő 30 munkanapon belül a miniszter jóváhagyja a Feladattervet. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter