13/2011. (III. 25.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgála

13/2011. (III. 25.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a kormánytisztviselői állomány pszichikai alkalmasságát – jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál adathozzáférés szempontjából védett munkakörök esetében – a kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőzően vizsgálni és minősíteni kell. (2) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, teljesítmény- és képességtesztek, műszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgált személy pszichés állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti. (3) A pszichológiai szakterület szakirányító szerve a szakmai és módszertani előírások figyelembevételével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok érvényre juttatását. A pszichológiai kritériumokat és kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza. (4) A pszichikai alkalmassági vizsgálati tevékenységet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (a továbbiakban: KEK) pszichológusai végzik, akik e tevékenységükben – jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével – nem korlátozhatók és nem befolyásolhatók. (5) Az első fokú pszichikai alkalmasságvizsgálatok végzésére az illetékes alapellátó pszichológus, a II. fokú pszichikai alkalmasságvizsgálatok végzésére a KEK kijelölt szervezeti egységének (a továbbiakban kijelölt szervezeti egység) vezetője által erre kijelölt szakirányító pszichológus jogosult. (6) A vizsgálatot végző pszichológus nem lehet a vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója. 2. A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendje 2. § (1) A felvételi pszichikai munkaköri alkalmassági vizsgálatok általános célja: a) elősegíteni, hogy a legnagyobb valószínűséggel alkalmas személyek kapjanak kormánytisztviselői kinevezést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyes munkaköreibe; b) annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e az adott munkakörben, beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység pszichológiai alkalmassági követelményeinek, valamint alkalmas-e a munkaköri követelményekből adódó fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére. 3. § (1) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását az illetékes személyügyi szerv vezetője írásban kezdeményezi a kijelölt szervezeti egység vezetőjénél. (2) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi szakterülete gondoskodik arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden előzményi adat a vizsgálatot végző pszichológus rendelkezésére álljon. (3) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a kijelölt szervezeti egység vezetője jelöli ki azzal, hogy a vizsgálatot az erre irányuló kezdeményezés kijelölt szervezeti egységhez történt megérkezésétől számított 30 napon belül be kell fejezni. (4) A pszichikai alkalmassági vizsgálaton való részvételre senkit sem lehet kötelezni. A hivatalból kezdeményezett pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az önkéntesség biztosítása mellett kell, illetve lehet elvégezni. (5) A vizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát, aláíratja vele a vizsgálatba beleegyező – 4. melléklet szerinti – nyilatkozatot, valamint tájékoztatja a vizsgálat céljáról, menetéről, várható időtartamáról. (6) A vizsgált személy a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt minden esetben írásban nyilatkozik arról, hogy a) beleegyezését adja a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, b) vállalja, hogy a vizsgálat során együttműködik a vizsgálatot végző pszichológussal és pszichológiai asszisztenssel, illetve az ő utasításaik alapján jár el, c) hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat során keletkező személyes és különleges adatait a vonatkozó törvények alapján a kijelölt szervezeti egység kezelje, d) hozzájárul, hogy a vizsgálat eredményeként készült alkalmassági minősítést a munkáltatói jogkört gyakorló vezető megismerje. (7) A vizsgált személyt a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése előtt írásban – a 4. melléklet szerinti nyomtatványon – tájékoztatni kell a) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző személyt és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli; b) a keletkezett vizsgálati dokumentáció tárolására, kezelésére vonatkozó előírásokról; c) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelés személyi anyagához nem csatolható és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34/A. §-a szerinti minősítéséhez nem használható fel; d) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követően a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelésről másolatot kérhet. (8) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely az 1. § (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további kiegészítő vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet. (9) A pszichikai alkalmassági vizsgálat lezárultával a pszichológus részletesen tájékoztatja a vizsgált személyt az eredményről, és a meghozott minősítésről, továbbá a „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés esetén a jogorvoslati lehetőségről. (10) Aki a számára előírt pszichikai alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a vizsgálatba nem egyezik bele, vagy az alkalmassági vizsgálatot véleményező pszichológus döntése alapján a megjelölt munkakörre „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”, kormánytisztviselői állományba nem vehető fel. 3. Az alkalmasság minősítése 4. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményéről a vizsgálatot végző pszichológus szöveges értékelést készít. A szöveges értékelés alapján a vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést a vizsgálatot végző pszichológus hozza meg, aki a döntés szakmai megalapozottságáért személyében felelős. (2) A vizsgált személy alkalmasságáról szóló döntést (alkalmassági minősítés) a pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzését követő három munkanapon belül írásba kell foglalni. (3) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat során adható minősítések: a) „Pszichikailag alkalmas” (PAS), b) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg” (PNMF). (4) A minősítést a 2. melléklet szerinti formanyomtatványra kell rávezetni. (5) A kijelölt szervezeti egység az alkalmassági minősítést írásban közli az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel. 5. § (1) A felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálaton kiadott jogerős minősítés 1 évig érvényes. Ha ezen időtartam alatt nem történik meg a „PAS” minősítést szerzett személy felvétele, ismételten le kell folytatni a teljes felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálatot. (2) Az a személy, aki a felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálat során „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítést szerzett, legkorábban a jogerős minősítés időpontjától számított 1 év elteltével vehet részt ismét a felvételi pszichikai alkalmassági vizsgálaton. 4. Jogorvoslati lehetőség 6. § (1) Ha a vizsgált személy az első fokú alkalmassági minősítéssel nem ért egyet, akkor a minősítés kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül a kijelölt szervezeti egység vezetőjéhez írásban előterjesztett kérelem útján kezdeményezheti annak felülvizsgálatát. (2) A kijelölt szervezeti egység vezetője által kijelölt szakirányító pszichológus a kérelem beérkezésétől számított 30 naptári napon belül másodfokon megvizsgálja az érintett személy pszichikai alkalmasságát. (3) A másodfokú pszichikai alkalmassági vizsgálat elvégzésében és a minősítés meghozatalában nem vehet részt az a pszichológus, aki a kifogásolt alkalmassági minősítést megalapozó vizsgálatot elvégezte. (4) A másodfokú vizsgálatot követően jogorvoslati lehetőség nincs. 5. A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációval kapcsolatos nyilvántartás és adatvédelem 7. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. (2) A kijelölt szervezeti egységnél keletkezett vizsgálati dokumentációt bizalmasan kell kezelni, az csak a kijelölt szervezeti egység területén, zárt lemezszekrényben tárolható, személyi anyaghoz nem csatolható, a Ktv. 34/A. § szerinti minősítéshez nem használható fel, és arról másolat kizárólag a vizsgált személy kérésére, annak részére készíthető. (3) A kijelölt szervezeti egység adatai más nyilvántartásokkal nem kapcsolhatók össze, a kijelölt szervezeti egységnél a lefolytatott pszichikai alkalmassági vizsgálatok során keletkező dokumentáció elektronikus elkészítése és tárolása céljából üzemeltetett informatikai eszközök hálózatra nem csatlakoztathatók. (4) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző személyt és az alkalmasság tárgyában döntést hozó személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség kiterjed a betekintésre jogosultakra, valamint mindazon személyekre, akik bármilyen formában az adatok birtokába jutnak. (5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok belső szervhez, szervezeti egységhez, egyéb intézményhez nem továbbíthatók, kivéve, ha ezt törvény elrendeli. 8. § (1) Amennyiben az alkalmassági minősítés 6. § szerinti felülvizsgálatát az arra jogosult nem kezdeményezte, a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációt a kijelölt szervezeti egység az alkalmassági minősítés közlésének napjától számított tizenötödik napon megsemmisíti. (2) Amennyiben az arra jogosult az alkalmassági minősítés felülvizsgálatát kezdeményezte, a kijelölt szervezeti egység a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációt a felülvizsgálat eredményének közlése napjáig őrzi meg, majd azt haladéktalanul megsemmisíti. 9. § (1) A megsemmisítést megelőzően a kijelölt szervezeti egység a megsemmisítendő iratokról tételes jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a) az irat sorszámát, keletkezésének időpontját; b) a vizsgált személy nevét; c) a pszichikai alkalmassági vizsgálatot kezdeményező szerv, szervezeti egység megjelölését; d) a megsemmisítés időpontját; e) a megsemmisítést végző pszichológus aláírását. (2) Az iratanyagot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal belső adatvédelmi felelősének jelenlétében a kijelölt szervezeti egységnél, bezúzással kell megsemmisíteni. A megsemmisítést követően a belső adatvédelmi felelős a jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti. (3) Az elektronikusan elkészített és tárolt dokumentációt a 8. § szerinti határidőn belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindenkor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzatában foglaltak szerint kell megsemmisíteni. A megsemmisítést megelőzően az (1) bekezdés a) pontja szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. 6. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. (2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál a közszolgálati jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatokról szóló 29/2008. (XI. 7.) PM rendelet hatályát veszti. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter