← Magyarország

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról.

Röviden

Ez a kormányrendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóság létrehozásáról, szervezetéről és feladatairól szól, kijelölve a különböző közlekedési ágazatok hatóságait.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

263/

  1. (XII. 20.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról. A Kormány az Alkotmány
  2. §-ának

(2)bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának
(3)bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. §
(3)bekezdése a) pontjának
  1. alpontjában, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
  2. évi CXXVIII. törvény
  3. §-ának
(6)bekezdésében, a légiközlekedésről szóló
  1. évi XCVII. törvény 73/A. §-ának a) pontjában, a víziközlekedésről szóló
  2. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.)
  3. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a
(1)bekezdésének
  1. a)pontjában, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának
  2. b)pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállása 1. §
(1)A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.
(2)A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(3)A Hatóság a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódja. A Hatóság szervezete 2. §
(1)A Hatóság székhelye: Budapest.
(2)A Hatóság élén az elnök áll.
(3)A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal). A Hatóság elnöke közvetlenül vezeti a Központi Hivatalt.
(4)A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervei a regionális igazgatóságok, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság. A regionális igazgatóságok székhelyét az 1. melléklet határozza meg. A Polgári Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság székhelye Budapest.
(5)Az elnök – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Központi Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a Hatóság területi szerveinek alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol.
(6)A Hatóság területi szervének vezetője az igazgató, aki – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogkört a Hatóság területi szervének alkalmazottai felett. A Hatóság eljárása 3. §
(1)A Központi Hivatal, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. A regionális igazgatóságok illetékességét – a hajózási hatósági ügyek kivételével – az 1. melléklet határozza meg.
(2)A Központi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek. A Hatóság területi szervei által hatáskörükbe tartozó ügyekben hozott döntés elleni fellebbezést másodfokon a Központi Hivatal bírálja el. A közlekedési hatóság kijelölése 4. §
(1)Közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Kkt. 29. §-ának
(5)bekezdésben foglalt feladat tekintetében a helyi önkormányzat jegyzőjét, a Kkt. 29. §-ának
(6)bekezdésben foglalt feladat tekintetében a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét jelöli ki.
(2)Közlekedési hatósági ügyekben – a
(3)
(5)bekezdésben foglalt kivételekkel, valamint kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – első fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el.
(3)Amennyiben külön jogszabály rendelkezése értelmében közlekedési hatósági ügyekben első fokon a jegy ző, a fővárosban a főjegyző jár el, másodfokú hatóságként a területileg illetékes regionális igazgatóság jár el.
(4)A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik a) a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló
  1. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
  2. évi CXXVIII. törvény
  3. §-ának
(2)bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése,
  1. b)a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése,
  2. c)az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. §-ának
(1)
(2)bekezdései szerinti engedélyek kiadása.
(5)A Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatokat
  1. a)a menetíró készülék (a továbbiakban: tachográf), az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyása tekintetében a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság,
  2. b)a tachográf-kártyák kibocsátása tekintetében a regionális igazgatóságok, illetőleg a Központi Hivatal,
  3. c)a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végző szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármű üzemeltetőjére és vezetőjére vonatkozó ellenőrzés, nyilvántartásba vétel és adatkezelés tekintetében a regionális igazgatóságok, továbbá
  4. d)a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési és nemzetközi adatcsere feladatait a Központi Hivatal látja el. A légiközlekedési hatóság kijelölése 5. §
(1)Légiközlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2)A légiközlekedési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság országos illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el. A vasúti közlekedési hatóság kijelölése 6. §
(1)Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2)A helyi és az elővárosi vasúti pályahálózattal, valamint a helyi és elővárosi működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal összefüggő hatósági ügyekben – a helyi közforgalmú járművek típusengedélyével és a prototípus-járművek üzemengedélyével összefüggő ügyek kivételével – vasúti közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el.
(3)A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság első fokon országos illetékességgel eljár a
(2)bekezdésekben nem szabályozott vasúti közlekedési hatósági ügyekben.
(4)A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakört betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását a Hatóság elnöke által kinevezett Szakmai Vizsgabizottság végzi. A hajózási hatóságok kijelölése 7. §
(1)Hajózási hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Vkt. 4. §-ának
(4)bekezdésében foglalt feladat tekintetében a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselőjét jelöli ki.
(2)Hajózási hatósági ügyekben – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – első fokon a 2. mellékletben meghatározott regionális igazgatóság az ott megjelölt illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el.
(3)A Vkt. 58/A. §-ában meghatározott Belvízi Hajózási Alapprogramot a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság működteti. Egyéb feladatok 8. §
(1)A Hatóság elnöke:
  1. a)az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogszabá lyok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal – meghatározza a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések műszaki követelményeit és módszereit (ideértve az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát stb.),
  2. b)a miniszter irányításával részt vesz a szakmai érdekképviseleti szervekkel folytatott tárgyalásokban,
  3. c)a közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében – külön jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján – meghatározza a szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenőrzi a tanfolyami képzést,
  4. d)végzi a közúti járművek és a közúti jármű alkatrészek, tartozékok típusjóváhagyásához, valamint a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtásához és a közúti ellenőrzésekhez kapcsolódó – hatáskörébe utalt – nyilvántartási és nemzetközi kapcsolattartási szakmai feladatokat, a járművezető-képzés tananyagai szakmai tartalmának meghatározását és az Autóvezető szaklap kiadásával összefüggő feladatokat,
  5. e)biztosítja a tevékenységét érintő szakmai területeken a nemzetközi kapcsolattartást, folyamatosan gyűjti és értékeli a hatósági eljáráshoz kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat és ezek figyelembevételével is végzi koordináló tevékenységét a közlekedés területén,
  6. f)közreműködik a közúti és a vasúti közlekedéssel, valamint a hajózással kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében,
  7. g)figyelemmel kíséri és folyamatosan elemzi a közlekedés szabályozottságát, a közlekedésben részt vevők jogkövető magatartását és – indokolt esetben – a résztvevők bevonásával javaslatot tesz a szabályozás módosítására.
(2)A Polgári Légiközlekedési Igazgatóság vezetője közreműködik a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében. Hatálybalépés 9. §
(1)Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat és hatásköréről szóló 231/
  1. (XII. 12.) Korm. rendelet, az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 206/
  2. (XII. 26.) Korm. rendelet
  3. §-a, az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/
  4. (XII. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/
  5. (XII. 19.) Korm. rendelet, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/
  6. (I. 11.) Korm. rendelet
  7. §-ának
(3)be kezdése, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának
(3)bekezdése, a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. §
(2)
(3)bekezdése, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/
  1. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról rendelkező 20/
  2. (II. 13.) Korm. rendelet
  3. §-ának
(3)bekezdése, az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/
  1. (XII. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 92/
  2. (V. 19.) Korm. rendelet, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/
  3. (VII. 28.) Korm. rendelet
  4. §-a
(2)bekezdésének
  1. d)pontja,
  2. b)a vasúti hatóság feladat- és hatásköréről szóló 51/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet 1–4. §-a, 5. §-ának
(1)bekezdése és 6–
  1. §-a, valamint a vasúti hatóság feladat- és hatásköréről szóló 51/
  2. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 21/
  3. (II. 27.) Korm. rendelet, az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 206/
  4. (XII. 26.) Korm. rendelet
  5. §-a, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  6. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintő kormányrendeletek módosításáról rendelkező 227/
  7. (X. 13.) Korm. rendelet
  8. §-a és
  9. §-a
(1)bekezdésének f) pontja. Az Európai Unió jogának való megfelelés 10. § Ez a rendelet – a Kkt. 48. §-a
(3)bekezdésének
  1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási jogszabállyal együtt – megállapítja a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló,
  2. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.