263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról.

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról. A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontjában, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. §-ának (6) bekezdésében, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ának a) pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállása 1. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. (2) A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. (3) A Hatóság a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódja. A Hatóság szervezete 2. § (1) A Hatóság székhelye: Budapest. (2) A Hatóság élén az elnök áll. (3) A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal). A Hatóság elnöke közvetlenül vezeti a Központi Hivatalt. (4) A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervei a regionális igazgatóságok, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság. A regionális igazgatóságok székhelyét az 1. melléklet határozza meg. A Polgári Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság székhelye Budapest. (5) Az elnök – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Központi Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a Hatóság területi szerveinek alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (6) A Hatóság területi szervének vezetője az igazgató, aki – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogkört a Hatóság területi szervének alkalmazottai felett. A Hatóság eljárása 3. § (1) A Központi Hivatal, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. A regionális igazgatóságok illetékességét – a hajózási hatósági ügyek kivételével – az 1. melléklet határozza meg. (2) A Központi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek. A Hatóság területi szervei által hatáskörükbe tartozó ügyekben hozott döntés elleni fellebbezést másodfokon a Központi Hivatal bírálja el. A közlekedési hatóság kijelölése 4. § (1) Közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Kkt. 29. §-ának (5) bekezdésben foglalt feladat tekintetében a helyi önkormányzat jegyzőjét, a Kkt. 29. §-ának (6) bekezdésben foglalt feladat tekintetében a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét jelöli ki. (2) Közlekedési hatósági ügyekben – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, valamint kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – első fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el. (3) Amennyiben külön jogszabály rendelkezése értelmében közlekedési hatósági ügyekben első fokon a jegy ző, a fővárosban a főjegyző jár el, másodfokú hatóságként a területileg illetékes regionális igazgatóság jár el. (4) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik a) a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése, b) a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, c) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. §-ának (1)–(2) bekezdései szerinti engedélyek kiadása. (5) A Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatokat a) a menetíró készülék (a továbbiakban: tachográf), az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyása tekintetében a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, b) a tachográf-kártyák kibocsátása tekintetében a regionális igazgatóságok, illetőleg a Központi Hivatal, c) a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végző szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármű üzemeltetőjére és vezetőjére vonatkozó ellenőrzés, nyilvántartásba vétel és adatkezelés tekintetében a regionális igazgatóságok, továbbá d) a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési és nemzetközi adatcsere feladatait a Központi Hivatal látja el. A légiközlekedési hatóság kijelölése 5. § (1) Légiközlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki. (2) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben első fokon a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság országos illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el. A vasúti közlekedési hatóság kijelölése 6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki. (2) A helyi és az elővárosi vasúti pályahálózattal, valamint a helyi és elővárosi működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal összefüggő hatósági ügyekben – a helyi közforgalmú járművek típusengedélyével és a prototípus-járművek üzemengedélyével összefüggő ügyek kivételével – vasúti közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el. (3) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság első fokon országos illetékességgel eljár a (2) bekezdésekben nem szabályozott vasúti közlekedési hatósági ügyekben. (4) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakört betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását a Hatóság elnöke által kinevezett Szakmai Vizsgabizottság végzi. A hajózási hatóságok kijelölése 7. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Vkt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselőjét jelöli ki. (2) Hajózási hatósági ügyekben – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – első fokon a 2. mellékletben meghatározott regionális igazgatóság az ott megjelölt illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el. (3) A Vkt. 58/A. §-ában meghatározott Belvízi Hajózási Alapprogramot a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság működteti. Egyéb feladatok 8. § (1) A Hatóság elnöke: a) az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogszabá lyok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal – meghatározza a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések műszaki követelményeit és módszereit (ideértve az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát stb.), b) a miniszter irányításával részt vesz a szakmai érdekképviseleti szervekkel folytatott tárgyalásokban, c) a közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében – külön jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján – meghatározza a szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenőrzi a tanfolyami képzést, d) végzi a közúti járművek és a közúti jármű alkatrészek, tartozékok típusjóváhagyásához, valamint a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtásához és a közúti ellenőrzésekhez kapcsolódó – hatáskörébe utalt – nyilvántartási és nemzetközi kapcsolattartási szakmai feladatokat, a járművezető-képzés tananyagai szakmai tartalmának meghatározását és az Autóvezető szaklap kiadásával összefüggő feladatokat, e) biztosítja a tevékenységét érintő szakmai területeken a nemzetközi kapcsolattartást, folyamatosan gyűjti és értékeli a hatósági eljáráshoz kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat és ezek figyelembevételével is végzi koordináló tevékenységét a közlekedés területén, f) közreműködik a közúti és a vasúti közlekedéssel, valamint a hajózással kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében, g) figyelemmel kíséri és folyamatosan elemzi a közlekedés szabályozottságát, a közlekedésben részt vevők jogkövető magatartását és – indokolt esetben – a résztvevők bevonásával javaslatot tesz a szabályozás módosítására. (2) A Polgári Légiközlekedési Igazgatóság vezetője közreműködik a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai előkészítésében. Hatálybalépés 9. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet, az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a, az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) be kezdése, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése, a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (2)–(3) bekezdése, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról rendelkező 20/2004. (II. 13.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdése, az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 92/2005. (V. 19.) Korm. rendelet, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja, b) a vasúti hatóság feladat- és hatásköréről szóló 51/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet 1–4. §-a, 5. §-ának (1) bekezdése és 6–7. §-a, valamint a vasúti hatóság feladat- és hatásköréről szóló 51/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 21/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-a, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintő kormányrendeletek módosításáról rendelkező 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 17. §-a és 31. §-a (1) bekezdésének f) pontja. Az Európai Unió jogának való megfelelés 10. § Ez a rendelet – a Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének 19. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási jogszabállyal együtt – megállapítja a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök