247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelete az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről.

247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelete az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről. A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § s) pontjában, a 14. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A szakértői tevékenység végzésének feltételei 1. § E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19/A. §-ában meghatározott, az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértőre (a továbbiakban: szakértő) és tevékenységére terjed ki. 2. § (1) Az Atv.-ben meghatározott feltételeken túlmenően szakértő az lehet, aki a) szakirányú felsőfokú végzettséggel (szakképzettséggel), b) alapképzésben szerzett végzettség esetében legalább nyolc év, mesterképzés esetében legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Az Atv.-ben meghatározott okokon túlmenően nem lehet szakértő: a) aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, b) akit jogerős határozattal meghatározott időre tiltottak el a szakértői tevékenység gyakorlásától, a határozatban szereplő ideig. 3. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően végzett, ahhoz kötött, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenységet lehet figyelembe venni. A kiegészítő képzés a szakmai gyakorlati időbe beleszámít. (2) A szakterületek és az egyes szakterületekhez szükséges végzettségek, szakképzettségek és szakmai gyakorlat felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. 2. A szakértői tevékenység folytatásának engedélyezése 4. § (1) A szakértői tevékenység folytatására jogosító engedély iránti kérelemnek – a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeken felül – a kérelmező szándéka szerint tartalmaznia kell a kifejezett kérelmet arra, hogy az engedélyező hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől bekérje a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó adatokat. (2) Más EGT-államban honos kérelmező a büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltás hiányát az állampolgársága szerinti ország illetékes hatósága igazolásával, vagy – ha az illetékes hatóság ilyen igazolás kiadására nem jogosult – közjegyző által hitelesített saját nyilatkozatával igazolhatja. (3) A kérelemnek a szakterület (szakterületek) megnevezését az 1. mellékletnek megfelelően kell tartalmaznia. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a szükséges végzettséget igazoló oklevél (oklevelek) másolatát, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél (oklevelek) esetében annak magyar fordítását és a honosításról szóló iratot, b) a szakmai gyakorlat részletes leírását és idejét, részletes szakmai önéletrajz keretében, c) a szakmai gyakorlat igazolását, különösen foglalkoztatási jogviszony vagy vállalkozói tevékenység igazolása révén, d) az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a büntetlen előéletről és a foglalkozástól eltiltás fennállásának hiányáról szóló hatósági bizonyítványt vagy közjegyző által hitelesített másolatát, ha a kérelem az (1) bekezdésben foglaltakat nem tartalmazza, e) más EGT-államban honos kérelmező esetében az állampolgársága szerinti hatóság igazolását vagy saját nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (5) Abban az esetben, ha a kérelmező büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltás hiányát a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. §-ában meghatározott módon kívánja igazolni, a kérelemhez csatolni kell az adattovábbítási kérőlap feladói azonosítójának másolatát és a kérőlap ajánlott postai küldeményként történő feladását igazoló feladóvevény másolatát, ügyfélkapun át előterjesztett kérelem esetében pedig az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló banki átutalási megbízás másolatát. (6) A kérelmet az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. 5. § (1) Az engedélyezési eljárásokban közreműködő – az Atv. szerinti – minősítő bizottsági tag az lehet, aki legalább tíz éves, az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakmai gyakorlattal és szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezik. (2) A minősítő bizottsági tag kijelölését írásban veszi tudomásul. (3) A minősítő bizottság tagja nem járhat el olyan ügyben, ahol a kérelmező a közeli hozzátartozója, vagy ha az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el tőle. Az összeférhetetlenséget vagy a pártatlanság hiányát a tag köteles a bizottság elnöke felé haladéktalanul jelezni. (4) Nem vehető figyelembe a bizottsági állásfoglalás, ha a minősítő bizottságban olyan tag vett részt, aki az (1) és (3) bekezdés alapján nem járhatott volna el. Ilyen esetben új összetételű bizottság állásfoglalására van szükség. 3. A szakértői tevékenység folytatásának szabályai 6. § (1) A szakértő feladata, hogy szerződés alapján, a tudományos és műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleményével segítse az atomenergia alkalmazása körében felmerült szakkérdés eldöntését. (2) Jogi személyiséggel rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni cég szakértői tevékenység ellátására csak akkor szerződhet, ha személyesen közreműködő tagjai vagy alkalmazottai között legalább egy, engedéllyel rendelkező szakértő van. A szakvéleményt kizárólag a szakértő készítheti el. (3) A szakértő csak az engedélyében szereplő szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenységet láthat el. (4) A szakértő sem önállóan, sem szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként nem járhat el, ha a) a megbízóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll, b) a megbízó gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, c) a megbízó gazdálkodó szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, d) közeli hozzátartozója a megbízónak vagy a megbízóval az a)–c) pontban meghatározott jogviszonyban álló személynek. (5) Nem járhat el szakértőként az sem, aki részt vett annak a dokumentációnak az elkészítésében, amellyel kapcsolatban a szakvélemény elkészítésére szükség van. (6) A szakértő felkérésekor írásban köteles a megbízónak nyilatkozni arról, hogy nem állnak fent az e §-ban meghatározott kizáró okok és ezen túlmenően a véleményalkotás függetlenségét befolyásoló tényezők sem. 7. § (1) A szakértő a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást – az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – a változást követő harminc napon belül köteles bejelenteni. (2) A szakértő az engedélyező hatóságnál bejelentheti szakértői tevékenységének szüneteltetését, a kezdőnap és a szünetelés időtartamának megjelölésével. A szünetelés nem érinti a szakértő folyamatban lévő megbízásaiból eredő jogait és kötelezettségeit. 8. § (1) Megszűnik a szakértői tevékenység gyakorlásának joga, és az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha a) azt a szakértő – a területi kamara által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – kérelmezi, b) olyan kizáró ok merül fel, amely alapján az engedély kiadására nem kerülhetne sor, c) a szakértőt jogerős határozattal eltiltják a szakértői tevékenység gyakorlásától. (2) A szakértőt szakértői tevékenysége gyakorlásától az engedélyező hatóság eltiltja, ha a) szakvéleményében szándékosan hamis adatot, valótlan állítást, helytelen következtetést közöl, b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat felszólítás ellenére ismételten, szándékosan és súlyosan megszegi, c) engedélyét annak ellenére szerezte meg, hogy a kérelmezéskor a tevékenység folytatását kizáró ok állt fenn, d) a tevékenysége során felmerülő kizáró okot határidőben nem jelentette be. (3) A tevékenységtől eltiltó határozatban rendelkezni kell annak időtartamáról, amely nem haladhatja meg a három évet. (4) A tevékenységétől eltiltott szakértő a tiltás ideje alatt a szakértői tevékenység folytatására nem jogosult. A tiltás lejártát követően a tevékenység folytatására jogosító engedélyt újra kell kérelmeznie. 9. § (1) A szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményeire ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állása figyelembevételével, az alkalmazható eljárások és módszerek révén kell szakvéleményét kialakítania. (2) Olyan komplex szakértelmet igénylő szakkérdés esetében, ahol több szakértő bevonására is szükség van, biztosítani kell a szakértők felelősségének egyértelmű elhatárolását. (3) A szakértői munkát olyan részletességgel kell dokumentálni, hogy annak eredményei ellenőrizhetők és reprodukálhatók legyenek. A dokumentálás és a szakvélemény nyelve a magyar vagy az angol nyelv lehet. 4. A szakvélemény 10. § (1) A szakértő a megbízó kérésére a szakvéleménye alapjául szolgáló valamennyi műszaki mellékletet köteles a megbízó számára hozzáférhetővé tenni. (2) A szakvéleménynek tartalmaznia kell a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, b) a megbízó által rendelkezésre bocsátott adatok, információk, dokumentumok tételes felsorolását, c) annak megállapítását, hogy nukleáris biztonság szempontjából fontos és a szakértői vélemény kialakítása szempontjából releváns információk mennyire verifikáltak, d) azokat a jogszabályokat és hatósági határozatokat, követelményeket, amelyeket a szakértő figyelembe vett, e) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését, f) a vizsgált kérdéseket és az arra adott, szakmai megállapításokat és az azokból levont következtetéseket, válaszokat részletesen kifejtve, g) a feltárt nem-megfelelőségeket, információhiányt, bizonytalanságot, h) a szakértő kompetenciáján túlmutató, felmerült kérdéseket, problémákat, i) annak egyértelmű megjelölését, hogy a szakvélemény tárgya a tudomány és technika aktuális fejlettségi szintjének, valamint a hatályos jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelel vagy nem felel meg, illetve kiegészítésekkel, megszorításokkal felel meg. (3) A szakértő által szükségesnek tartott kiegészítéseket, illetve megszorításokat tételesen fel kell sorolni. (4) A nem-megfelelőségek feloldásának módját, illetve a bizonytalanságok és információhiányok miatt használt egyszerűsítések kellően konzervatív megközelítését igazolni kell. (5) A szakvéleményben SI mértékrendszert kell használni. 5. A külföldi szakértő 11. § (1) Az Atv. 19/D. §-a szerinti külföldi szakértőre e rendelet az e §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandó. (2) Az eseti engedély az adott megbízás alapján elkészítendő szakvélemény kiadására jogosítja fel a külföldi szakértőt. (3) Külföldi szakértő esetében az eseti engedély kiadása során minősítő bizottság nem jár el. (4) Külföldi szakértő eseti engedélyezése során büntetlen előéletét saját államának illetékes hatósága vagy bírósága által kiállított okirattal igazolja. 6. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 13. § Ez a rendelet a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, (2) bekezdés b) pontjának és (4) bekezdésének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkének való megfelelést szolgálja. 14. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök