225/2018. (XI. 29.) Korm. rendelete a Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő

225/2018. (XI. 29.) Korm. rendelete a Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f ) pontjában, az 1.  § (3)  bekezdése tekintetében a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a) pontjában, a 4.  § (1)  bekezdés a)  pontja, valamint a  4.  § (4)  bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában, 17., 24. és 27. pontjában, a 4.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontja tekintetében a  településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.  § (1)  bekezdés c) pontjában, a 4. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában, a 4. § (1) bekezdés e) pontja, a 4. § (2) bekezdése és az 5–7. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés b) pontjában, a 10. § és a 2. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § (1) A  Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a  Budapest I. kerület, belterület 6531, 6588, 6590, 6592, 6593, 6634 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az  ezen ingatlanokból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló, a  Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő új elhelyezését szolgáló beruházással (a  továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a) a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek, b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű-csatlakozási és -fejlesztési, valamint egyéb munkák megvalósításához szükségesek. (3) A  Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a  Beruházást. A  Beruházás helyszíne az  (1)  bekezdésben meghatározott ingatlanok területe. 2. § A Kormány az  1.  § (1)  bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 3. § A Kormány a) az 1. melléklet 1. és 2. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, b) az 1. melléklet 13. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. 4. § (1) A Beruházással összefüggésben a) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, b) nincs helye településképi véleményezési eljárásnak, c) nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni, d) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, e) a településfejlesztési koncepcióról, az  integrált településfejlesztési stratégiáról és a  településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye. (2) A  Beruházással érintett műemlék épület azon részeinek bontása (ideiglenes építés, ideiglenes bontás), mely épületrészek, illetve szerkezetek helyébe a Beruházás megvalósításához szükséges épületrészek, illetve szerkezetek kerülnek beépítésre, engedély, tudomásulvétel, illetve bejelentés nélkül végezhető. (3) A Beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő – a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás és a  környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a  7.  § l)  pontja szerinti eljárás kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – nyolc nap. (4) A  Beruházással érintett közmű- és energiaszolgáltató, közútkezelő az  építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a  tervek benyújtásától számított öt napon belül köteles nyilatkozni. Ha az  eljáró közmű- és energiaszolgáltató, közútkezelő öt napon belül nem nyilatkozik, a jóváhagyásra benyújtott terv szerinti tartalommal hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. 5. § (1) Az  1.  melléklet 1.  pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben az  építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja és 18. § (3) bekezdése szempontjából a Beruházással érintett, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott telkeket rendezettnek kell tekinteni abban az  esetben is, amennyiben az  e  telkeket érintő – a (2) bekezdésre figyelemmel – telekhatár-rendezés még nem történt meg. (2) A  Beruházás és a  későbbi közfeladat-ellátáshoz szükséges épületvédelem megvalósításához kapcsolódó használatbavételi engedély kiadásának feltétele az  (1)  bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a  vonatkozó jogszabályi előírásoknak, így különösen a  kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a  továbbiakban: Kötv.) 43. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. 6. § A Beruházás megvalósítása keretében a) a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló építmények esetében azon épületrészek és építmények építhetők át, illetve bonthatók, amelyek műszaki, különösen, de nem kizárólagosan tartószerkezeti, tűzvédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai, élet-, és egészségvédelmi, akadálymentesítési, valamint üzemeltetési okokból az új funkcionális igényeknek nem tudnak eleget tenni, b) a fa homlokzati nyílászárók energetikai jellemzőinek meg kell felelni az  épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak, függetlenül az  épület műemléki jellegétől, c) az épületek energetikai jellemzőire, illetve a  munkahelyek természetes megvilágításának biztosítására vonatkozó előírásokat csak abban az  esetben lehet alkalmazni, ha azok a  d)  pontban és a  7.  §-ban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek, illetve ezen követelmények érvényesítését nem akadályozzák, d) az építmény funkciójához kapcsolódó és a  működéshez szükséges technikai elemek, berendezések a  tető udvari oldalára eső síkjára kerülhetnek, e) az építmény funkciójához kapcsolódó épületbiztonsági, biztonságtechnikai védelemhez szükséges elemek, berendezések az építményen és a környezetében elhelyezhetők, f ) a meglévő épületrészek az építmény funkciójához és működéséhez szükséges belső udvari új épületrésszel kiegészíthetők, g) a szükséges homlokzat- és tetőrekonstrukció és a  rizalitok visszaépítése során a  Fellner Sándor 1903-as tervei alapján megépült homlokzatot és tetőt a Kötv. 43. § (5c) bekezdés b) pontja tekintetében a korábbi és jelentős korszak maradványának és hiteles állapotnak kell tekinteni. 7. § Az eredeti architektúra visszaállítása érdekében az eredeti építészeti arculat – Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő homlokzat- és tetőrekonstrukció, a  Szentháromság tér (Budapest I. kerület, belterület 6531 helyrajzi szám), valamint a  Fortuna köz (Budapest I. kerület, belterület 6592 helyrajzi szám) területén az  elbontott rizalitok visszaépítése –, valamint ezzel összefüggésben a  korszerű munkakörülményeket biztosító épületbelső kialakítása érdekében elkészítendő új tervek szerint megvalósuló Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek esetében az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet és a  hatályos településrendezési eszközöket a  következő eltérésekkel kell alkalmazni, valamint a  következő építési követelményeket kell érvényesíteni: a) a Beruházás keretében megvalósuló új önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához személygépkocsi elhelyezését nem kell biztosítani, b) a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló főépület eredeti építészeti arculatának kialakítása és a  hozzá kapcsolódó Beruházás során nem kell a  helyi építési szabályzat szerinti funkcióvizsgálatot, illetve rehabilitációs tervet készíteni, c) a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló valamennyi épület tetőtere akár több szintben beépíthető, és a  beépítés során változhat az  építmény belső udvari homlokzatmagassága, a gerincmagassága és a tetőidom hajlásszöge, d) a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló valamennyi épület esetében a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke: 100%, e) a Beruházással a telekalakítás során kialakítható telek legkisebb területe: 300 m2, f ) a Beruházással a telekalakítás során kialakítható telek legnagyobb területe: 15000 m2, g) a telekhatárok megváltoztatásához az örökségvédelmi hatóság egyetértése nem szükséges, h) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 100%, i) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke megegyezik az  e  § szerint megvalósítandó építmény magasságával, j) a zöldfelület legkisebb mértéke: 0%, k) építmény, építményrész terepszinten, illetve terepszint alatt közterületre legfeljebb 6 méterrel nyúlhat be, a terepszint alatti közlekedési célú építmény esetében a benyúlás a 6 métert meghaladhatja, l) az 1.  § (1)  bekezdése szerinti valamennyi ingatlan vonatkozásában a  terepszint alatt ezen ingatlanok által érintett barlangrendszerben az  épületrekonstrukcióval összefüggő tartószerkezeti megerősítések elvégezhetők, azzal, hogy az ehhez kapcsolódó engedélyezés határideje öt nap, m) terepszint feletti parkolóhely a belső udvaron létesíthető, n) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon álló építmény gépjárművel való megközelítése nem korlátozott, o) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértékére és a  közhasználat céljára átadandó területekre vonatkozó, településrendezési eszközökben rögzített előírásokat nem kell alkalmazni, p) az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon álló valamennyi épületen tetőablak és tetőbevilágítási lehetőség létesíthető, q) közterületről látható távközlési, adatátviteli berendezés, antenna az épületen elhelyezhető, r) az 1.  § (1)  bekezdése szerinti ingatlanokon a  burkolt felületek aránya nem illeszkedik a  megszűnő belső kertek méretéhez, s) az 1.  § (1)  bekezdése szerinti ingatlanok vonatkozásában építési helynek kell tekinteni a  telekhatár rendezéssel kialakuló telket. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 10. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 11. § Hatályát veszti a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 30/2016. (II. 25.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök