225/
- (XI. 29.) Korm. rendelete a Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
- évi LIII. törvény
- §
(5)bekezdés a), b), d) és f ) pontjában, az 1. §
(3)bekezdése tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. §
(4)bekezdés a) pontjában, a 4. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 4. §
(4)bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(1)bekezdés
- pont 16.
- alpontjában, 17.,
- és
- pontjában, a
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §
(1)bekezdés c) pontjában, a 4. §
(1)bekezdés d) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. §
(1)bekezdés
- pontjában, a
- §
(1)bekezdés e) pontja, a 4. §
(2)bekezdése és az 5–
- § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
- évi LIII. törvény
- §
(4)bekezdés
- b)pontjában, a 10. § és a 2. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. §
- b)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
(1)A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Budapest I. kerület, belterület 6531, 6588, 6590, 6592, 6593, 6634 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló, a Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő új elhelyezését szolgáló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek
- a)a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek,
- b)a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű-csatlakozási és -fejlesztési, valamint egyéb munkák megvalósításához szükségesek.
(3)A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a Beruházást. A Beruházás helyszíne az
(1)bekezdésben meghatározott ingatlanok területe. 2. § A Kormány az 1. §
(1)bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 3. § A Kormány
- a)az 1. melléklet 1. és 2. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát,
- b)az 1. melléklet 13. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. 4. §
(1)A Beruházással összefüggésben
- a)nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
- b)nincs helye településképi véleményezési eljárásnak,
- c)nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni,
- d)építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
- e)a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.
(2)A Beruházással érintett műemlék épület azon részeinek bontása (ideiglenes építés, ideiglenes bontás), mely épületrészek, illetve szerkezetek helyébe a Beruházás megvalósításához szükséges épületrészek, illetve szerkezetek kerülnek beépítésre, engedély, tudomásulvétel, illetve bejelentés nélkül végezhető.
(3)A Beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő – a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a 7. § l) pontja szerinti eljárás kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – nyolc nap.
(4)A Beruházással érintett közmű- és energiaszolgáltató, közútkezelő az építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított öt napon belül köteles nyilatkozni. Ha az eljáró közmű- és energiaszolgáltató, közútkezelő öt napon belül nem nyilatkozik, a jóváhagyásra benyújtott terv szerinti tartalommal hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. 5. §
(1)Az
- melléklet
- pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/
- (XI. 8.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés b) pontja és 18. §
(3)bekezdése szempontjából a Beruházással érintett, az 1. §
(1)bekezdésében meghatározott telkeket rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, amennyiben az e telkeket érintő – a
(2)bekezdésre figyelemmel – telekhatár-rendezés még nem történt meg.
(2)A Beruházás és a későbbi közfeladat-ellátáshoz szükséges épületvédelem megvalósításához kapcsolódó használatbavételi engedély kiadásának feltétele az
(1)bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, így különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 43. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelő telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. 6. § A Beruházás megvalósítása keretében
- a)a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló építmények esetében azon épületrészek és építmények építhetők át, illetve bonthatók, amelyek műszaki, különösen, de nem kizárólagosan tartószerkezeti, tűzvédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai, élet-, és egészségvédelmi, akadálymentesítési, valamint üzemeltetési okokból az új funkcionális igényeknek nem tudnak eleget tenni,
- b)a fa homlokzati nyílászárók energetikai jellemzőinek meg kell felelni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak, függetlenül az épület műemléki jellegétől,
- c)az épületek energetikai jellemzőire, illetve a munkahelyek természetes megvilágításának biztosítására vonatkozó előírásokat csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azok a
- d)pontban és a 7. §-ban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek, illetve ezen követelmények érvényesítését nem akadályozzák,
- d)az építmény funkciójához kapcsolódó és a működéshez szükséges technikai elemek, berendezések a tető udvari oldalára eső síkjára kerülhetnek,
- e)az építmény funkciójához kapcsolódó épületbiztonsági, biztonságtechnikai védelemhez szükséges elemek, berendezések az építményen és a környezetében elhelyezhetők, f ) a meglévő épületrészek az építmény funkciójához és működéséhez szükséges belső udvari új épületrésszel kiegészíthetők,
- g)a szükséges homlokzat- és tetőrekonstrukció és a rizalitok visszaépítése során a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján megépült homlokzatot és tetőt a Kötv. 43. §
(5c)bekezdés
- b)pontja tekintetében a korábbi és jelentős korszak maradványának és hiteles állapotnak kell tekinteni. 7. § Az eredeti architektúra visszaállítása érdekében az eredeti építészeti arculat – Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő homlokzat- és tetőrekonstrukció, a Szentháromság tér (Budapest I. kerület, belterület 6531 helyrajzi szám), valamint a Fortuna köz (Budapest I. kerület, belterület 6592 helyrajzi szám) területén az elbontott rizalitok visszaépítése –, valamint ezzel összefüggésben a korszerű munkakörülményeket biztosító épületbelső kialakítása érdekében elkészítendő új tervek szerint megvalósuló Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet és a hatályos településrendezési eszközöket a következő eltérésekkel kell alkalmazni, valamint a következő építési követelményeket kell érvényesíteni:
- a)a Beruházás keretében megvalósuló új önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához személygépkocsi elhelyezését nem kell biztosítani,
- b)a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló főépület eredeti építészeti arculatának kialakítása és a hozzá kapcsolódó Beruházás során nem kell a helyi építési szabályzat szerinti funkcióvizsgálatot, illetve rehabilitációs tervet készíteni,
- c)a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló valamennyi épület tetőtere akár több szintben beépíthető, és a beépítés során változhat az építmény belső udvari homlokzatmagassága, a gerincmagassága és a tetőidom hajlásszöge,
- d)a Budapest I. kerület, belterület 6590 helyrajzi számú ingatlanon álló valamennyi épület esetében a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke: 100%,
- e)a Beruházással a telekalakítás során kialakítható telek legkisebb területe: 300 m2, f ) a Beruházással a telekalakítás során kialakítható telek legnagyobb területe: 15000 m2,
- g)a telekhatárok megváltoztatásához az örökségvédelmi hatóság egyetértése nem szükséges,
- h)a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 100%,
- i)az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke megegyezik az e § szerint megvalósítandó építmény magasságával,
- j)a zöldfelület legkisebb mértéke: 0%,
- k)építmény, építményrész terepszinten, illetve terepszint alatt közterületre legfeljebb 6 méterrel nyúlhat be, a terepszint alatti közlekedési célú építmény esetében a benyúlás a 6 métert meghaladhatja,
- l)az 1. §
(1)bekezdése szerinti valamennyi ingatlan vonatkozásában a terepszint alatt ezen ingatlanok által érintett barlangrendszerben az épületrekonstrukcióval összefüggő tartószerkezeti megerősítések elvégezhetők, azzal, hogy az ehhez kapcsolódó engedélyezés határideje öt nap, m) terepszint feletti parkolóhely a belső udvaron létesíthető, n) az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanokon álló építmény gépjárművel való megközelítése nem korlátozott,
- o)a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértékére és a közhasználat céljára átadandó területekre vonatkozó, településrendezési eszközökben rögzített előírásokat nem kell alkalmazni,
- p)az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanokon álló valamennyi épületen tetőablak és tetőbevilágítási lehetőség létesíthető,
- q)közterületről látható távközlési, adatátviteli berendezés, antenna az épületen elhelyezhető,
- r)az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanokon a burkolt felületek aránya nem illeszkedik a megszűnő belső kertek méretéhez, s) az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanok vonatkozásában építési helynek kell tekinteni a telekhatár rendezéssel kialakuló telket.
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
- § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/
- (XII. 29.) Korm. rendelet
- melléklete a
- melléklet szerint módosul.
- § Hatályát veszti a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 30/
- (II. 25.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök