591/D/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos

591/D/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő 1. Az Alkotmánybíróság a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/A. § (3) bekezdése és a 12/D. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvénnyel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a Monori Városi Bíróság 8.P. 20 980/2005/24. számú ítélete, és a Pest Megyei Bíróság 4.Pf. 23 902/2008/5. számú ítélete megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. I. 1. Termőföldcsere szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, a Monori Városi Bíróságnál 8.P. 20 980/2005. szám alatt megindított, és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 4.Pf. 23 902/2008/5. számú ítéletével befejezett perben beavatkozóként résztvevő indítványozó, jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben előadta, hogy az Országgyűlést mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés terheli a földkiadások során a részaránytulajdonosoknak a termőfölddel együtt tulajdonba adott külterületi dűlőutak, valamint belvízelvezető csatornák forgalomképességének és jogi helyzetének szabályozása tekintetében. Véleménye szerint ez a jogalkotói mulasztás az okozója annak, hogy a dülőutak felvásárlása iránt megindult folyamat eredményeként a termőföld tulajdonok Alkotmányban biztosított védelme folyamatosan sérelmet szenved, illetve szenvedhet. Álláspontja szerint a termőföldek és a dűlőutak természetbeni és tulajdonjogi szerves egységét a törvényi szabályozás hiánya miatt a csereszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben eljárt bíróságok nem érzékelték, és a meghozott I. és II. fokú ítéletekben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a dűlőutak és a csatorna önmagukban forgalomképesek. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a bírói ítélettel kialakult helyzet szöges ellentétben áll „a dűlőutak évszázados történelmi szerepével” és jogi helyzetével, valamint a termőföld privatizációs törvények rendelkezéseivel. Az indítványozó szerint a jogalkotói mulasztás miatt sérül a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme, vala mint a tulajdonosoknak a tulajdonhoz való alkotmányos joga, ezért kérte, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze az Országgyűlést az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére, és a Monori Városi Bíróság 8.P.20 980/2005/24. számú, valamint a Pest Megyei Bíróság 4.Pf. 23 902/2008/5. számú ítéletének megsemmisítésére. 2. Az indítványozó a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 12/A. § (3) bekezdése és a 12/D. § (3) bekezdése utólagos alkotmányossági vizsgálatát is kérte. Az indokolásban szerepel, hogy az Fbtv. 16. §-a szerint a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában lévő utak – a közutak kivételével – a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek. Ennek megfelelően az Fbtv. 12/A. § (1) bekezdése, valamint a 12/D. § (1) bekezdése is arról rendelkezik, hogy a szövetkezet használatában lévő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai, illetőleg az önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. Az önkormányzati tulajdonba kerülésről az ingatlanügyi hatóság dönt. A döntéssel szemben a polgármester, illetve a fővárosban a főpolgármester, a döntés közlésétől számított negyvenöt munkanapon belül fellebbezhet. Az indítványozó ezt a fellebbezési lehetőséget kifogásolja, álláspontja szerint a helyi önkormányzatok fellebbezési joga sérti a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságát és egyenlő védelmét, valamint az érintett földtulajdonosoknak a tulajdonhoz való alkotmányos jogát, ezért kérte e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását, és visszamenőleges hatályú megsemmisítését. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.” „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” 2. Az Fbtv. érintett rendelkezései: „12/A. § (1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai – ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában – az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy – a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján – a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kerülnek. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított negyvenöt munkanapon belül fellebbezhet. (4) Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.” „12/D. § (1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak – ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik – az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek. (3) Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított negyvenöt munkanapon belül fellebbezhet. (4) Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság elsőként az alkotmányjogi panaszt vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése alapján az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmányjogi panaszt a Monori Városi Biróság 8. P.20980/2005/24. számú, valamint a Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 4 Pf.23.902/2008/5. szám alatt hozott ítéletével lezárt perben – a felperes pernyertességének előmozdítása végett fellépett – beavatkozó, jogi képviselője útján nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság a beavatkozó által benyújtott alkotmányjogi panaszt gyakorlata szerint az Abtv. 48. § (1) bekezdésével összhangban lévőnek minősíti (4/B/1993. AB határozat, ABH 2004, 1019, 1052.) ezért a beavatkozó által törvényes határidőn belül benyújtott alkotmányjogi panaszt megvizsgálta. Az alkotmányjogi panaszban az indítványozó az Alkotmány 9. § (1) bekezdésére, valamint 13. § (1) bekezdésére alapított alkotmányellenességet jogalkotói mulasztásra tekintettel kérte megállapítani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele, hogy az Alkotmányban biztosított jogok sérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következzék be. Ezért mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.-ből nem vezethető le, mivel mulasztás esetén nincs „alkalmazott” jogszabály. [27/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 252, 257.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 1124/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1702, 1719.] Jelen esetben a jogalkotói mulasztásra alapított alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, ezért azt az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján visszautasította. 2. Az indítványozó az ügyben született ítéletek megsemmisítését is kérte. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz esetében az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja, de nem terjed ki a hatásköre a bírósági ítéletek megsemmisítésére. Ezért az Alkotmánybíróság a Monori Városi Bíróság 8.P. 20 980/2005/24. szám ítélete, valamint a Pest Megyei Bíróság 4.Pf. 23 902/2008/5. számú ítélete megsemmisítésére irányuló indítványt az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította. 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítványnak az utólagos normakontrollra vonatkozó részét vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság a 41/B/1993. AB határozatában (ABH 2004, 1019, 1073.) már vizsgálta az Fbtv. több rendelkezését és az indítványokat elutasította. A vizsgálat érintette a 12/A. § (1) bekezdését is, mellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rendelkezés a tulajdoni rend átalakításának lezárására irányul. Az Fbtv. 12/A. §-ának – az indítványozó által sérelmezett – (3) bekezdését az alkotmányossági vizsgálat nem érintette. Mivel „ítélt dolog” nem áll fenn, az Alkotmánybíróság az Fbtv. 12/A. § (3) bekezdésének vizsgálatát elvégezte. Az indítványozó az Fbtv. 12/A. § (3) bekezdésének, valamint a 12/D. § (3) bekezdésének azon részét kifogásolta, amely az önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkező hatósági határozat ellen fellebbezési jogot biztosít a polgármesternek, illetőleg a fővárosban a főpolgármesternek. Ezt a hatósági döntéssel szembeni „jogorvoslati lehetőséget” az Alkotmány 9. § (1) bekezdésébe, valamint az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe ütközőnek vélte. Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése deklarálja, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül, az Alkotmány 13. § (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. E rendelkezések, valamint az Fbtv. 12/A § (3) bekezdésének, valamint 12/D. § (3) bekezdésének azon rendelkezései között, amelyek a hatósági döntés ellen fellebbezési jogot biztosítanak a polgármesternek, illetőleg a főpolgármesternek, alkotmányjogilag értékelhető érdemi összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 19/2004. (V. 26.) ABH 2004, 312, 343.; 72/2006. (XII. 15.) AB határozat, ABH 2006, 819, 843.] Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Fbtv. 12/A. § (3) bekezdése, valamint 12/D. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Budapest, 2010. november 16. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke