← Magyarország

17/2013. (VI. 4.) NGM rendelete az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének kül

Röviden

Ez a rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének és ellenőrzésének részletes szabályait határozza meg. Célja, hogy biztosítsa ezen szervezetek szakmai felkészültségét és a tevékenységük átláthatóságát.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
17/2013. (VI. 4.) NGM rendelete az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13.  § (2)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88.  § (4)  bekezdés a)  pont aa)  alpontjában, valamint az  egyes miniszterek, a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73.  § m)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  7.  § tekintetében az  adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a 11. § tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint az  egyes miniszterek, a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. fejezet A kIjelölésI eljárás 1. A kijelölési eljárás különös szabályai 1. § E rendelet alkalmazásában a  kijelölő hatóság a  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága. 2. § Az eljárás kérelemre indul, melyet az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani a kijelölő hatósághoz. 2. A kérelmező szervezetekre vonatkozó követelmények 3. § (1) A  kérelmező szervezetnek rendelkeznie kell a  megfelelőségértékelési tevékenysége során szükséges dokumentumok – így különösen a  vizsgálati jegyzőkönyv, ellenőrzési jegyzőkönyv, tanúsítvány –, valamint a  megfelelőségértékelési tevékenységével összefüggő eljárásának a  gazdasági szereplők tájékoztatására szolgáló dokumentumai angol, német vagy francia nyelvű fordításával. (2) A  kérelmező szervezetnek rendelkeznie kell a  kérelmezett megfelelőségértékelési területre vonatkozó, legalább 10 millió forintnak megfelelő biztosítási összegre kötött érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel. (3) A kijelölő hatóság, ha a kérelmező nem rendelkezik a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban Msztv.) 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, a megfelelőségértékelési területen egyes tevékenységek végzésére való felkészültséget igazoló akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozattal, a kérelmező szervezet alkalmasságának és felkészültségének megítélésére a következő kérdéseket vizsgálja: a) a megfelelőségértékeléshez szükséges személyi feltételek megléte, így aa) a  kérelmező szervezetnek biztosítania kell, hogy a  megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzet a  kérelmezett megfelelőségértékelési területnek megfelelő szakirányú középfokú műszaki képesítéssel és ehhez kapcsolódó legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezzen, ab) a  kérelmező szervezetnek biztosítania kell, hogy a  megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzet rendelkezzen a  feladatellátáshoz szükséges angol, német vagy francia nyelvek valamelyikéből legalább középfokú nyelvismerettel, ac) a megfelelőségértékelési modulok, egyéb műszaki előírások szerinti eljárások ismerete, ad) az értékelt termékekre vonatkozó gyártástechnológia ismerete, b) ha a  kérelmező szervezet megfelelőségértékelési vizsgálatot végez, a  szükséges és megfelelő vizsgáló laboratóriumok, a  vonatkozó előírások, szabványok szerinti vizsgáló- és mérőeszközök, igénybevételi berendezések rendelkezésre állása (műszaki feltételek megléte), c) a  megfelelőségértékeléshez szükséges adminisztratív feladatok ellátásához szükséges eszközök rendelkezésre állása. (4) Ha a  kérelmező szervezet a  megfelelőségértékelési tevékenységek végzéséhez közreműködőt vesz igénybe, a vizsgálat kiterjed arra is, hogy a közreműködő megfelel-e a kijelölt szervezetre vonatkozó követelményeknek. (5) A  kérelmező szervezetre vonatkozó követelményeknek a  kijelölt szervezet az  eljárás alatt folyamatosan köteles megfelelni. 3. Az engedély időbeli hatálya 4. § A kijelölésre vonatkozó engedély határozatlan időre szól. II. fejezet Megfelelőségértékelő szerVezetek teVékenysége és AnnAk ellenőrzése 4. A kijelölt szervezetek jelentéstételi kötelezettsége 5. § (1) A kijelölt szervezet az előző évben végzett megfelelőségértékelési tevékenységéről jelentést készít (a továbbiakban: éves jelentés) és január 31-ig megküldi a kijelölő hatóságnak. (2) Az éves jelentés a következőket tartalmazza: a) egyéni védőeszköz típusok és megfelelőségértékelési eljárások szerint a  megrendelő gazdasági szereplők, a  szerződések, a  vizsgálati- és ellenőrzési jegyzőkönyvek, valamint a  kiadott és a  visszavont tanúsítványok számát, b) a közreműködő szervezet nevét, c) a  gazdasági szereplőknek a  kijelölt szervezet tevékenységével összefüggő panaszai felsorolását és a kivizsgálás eredményét, d) a képzések felsorolását, e) a  megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a  kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R.) 2.  § (2)  bekezdés e)  pontjában meghatározott részvétel vagy tájékoztatás bemutatását, f ) az  egyéni védőeszköz forgalmazására vonatkozó rendelkezések megsértésével összefüggésben a  piacfelügyeleti hatóságnak és a  kijelölt megfelelőségértékelési területen működő más megfelelőségértékelő szervezeteknek küldött tájékoztatásokat, g) ismeretterjesztést célzó együttműködések felsorolását. 5. A kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzése 6. § (1) A  kijelölő hatóság a  bejelentés feltételeinek való megfelelést évente felülvizsgálja. A  felülvizsgálatra a  kijelölési eljárás szabályai az irányadók. (2) A kijelölő hatóság a kijelölési feltételek folyamatos teljesülésének ellenőrzését a következő kérdésekben folytatja le: a) a  kijelölt szervezet a  kijelölt megfelelőségértékelési területen folytatott tevékenysége során betartja-e a minőségirányítási kézikönyvében, valamint a működési és eljárási szabályzatában foglaltakat, b) az előző ellenőrzés óta a szakmai (személyi és műszaki) és adminisztratív felkészültség terén történt esetleges változás befolyásolja-e a megfelelőségértékelési tevékenység hatékonyságát, c) az  előző ellenőrzés óta a  minőségirányítási kézikönyvben, valamint a  működési és eljárási szabályzatban történt esetleges változtatások a megfelelőségértékelési tevékenység hatékonysága érdekében indokoltak-e, d) a gazdasági szereplők panaszainak kivizsgálása megfelelő volt-e. 6. A kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és a felhasználására vonatkozó szabályok 7. § (1) A  kijelölésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke, ha a  kérelem a  megfelelőségértékelési tanúsítás végzésének engedélyezésére irányul 230 000 Ft, ha a  kérelem a  megfelelőségértékelési ellenőrzés végzésének engedélyezésére irányul 260  000 Ft. A  megfelelőségértékelési tanúsítás és megfelelőségértékelési ellenőrzés végzésére is jogosító engedély esetén 260 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. (2) Az  igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 10032000-01732630-00000000 számú számlájára. (3) Az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a) a  díjfizetési kötelezettségre az  illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a  továbbiakban: Itv.) 28.  § (2) bekezdésében foglaltakat, b) a  díj meg nem fizetése esetén alkalmazandó hiánypótlás tekintetében az  Itv. 73/A.  § (1)  bekezdésében foglaltakat, c) a díj visszatérítésére az Itv. 79. § (1)–(2) bekezdésében és az Itv. 80. § (1) bekezdés f )–g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy illeték helyett díjat, az ügyfél lakóhelye, székhelye, a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóság helyett a kijelölő hatóságot, lelet helyett jegyzőkönyvet kell érteni. III. fejezet záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Az  e  rendelet hatálybalépése előtt megindult és folyamatban lévő kijelölési ügyekben az  egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései szerint kell eljárni. (3) Az  R1. alapján kiadott, az  e  rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos Kijelölő Okirat az  abban meghatározott időpontig hatályos. 9. § (1) Ez a rendelet az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv – a  93/68/EGK tanácsi irányelvvel módosított – 9.  cikkének és V.  mellékletének való megfelelést szolgálja. (2) Ez  a  rendelet – az  Msztv.-vel és az  R.-rel együtt – a  termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a  93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat I. melléklete R14. cikk (1) és (2) bekezdésével, R15. cikkével, R17. cikk (6) bekezdés a)  pontjával és (7)  bekezdés a), c) és d)  pontjával, R17.  cikk (9) és (11)  bekezdésével, az  R18.  cikkével, az  R20.  cikk (1) bekezdésével, az R22. cikkével, valamint az R28. cikkével összhangban álló szabályozást tartalmaz. 10. § (1) Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősülnek védőeszköznek] „a) a  Magyar Honvédség és a  rendvédelmi szervek, valamint az  Országgyűlési Őrség kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok);” (2) Az R2. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  kiadott EK-típustanúsítvány nem átruházható, érvényességi ideje – a  (3)  bekezdésben meghatározottak kivételével – öt év. Az EK-típustanúsítvány a tanúsító szervezet tulajdona.” (3) Az R2. 13. § (7) bekezdésében az „NFH” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti hatóság” szöveg lép. (4) Hatályát veszti az R2. a) 9. § (6) bekezdésében az „(a továbbiakban: NFH)” szövegrész. b) 21. §-a. 11. § (1) Az  Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet (a  továbbiakban: EBSZ) mellékletének I. fejezet 1. alcíme a következő 1.3. ponttal egészül ki: „1.3. Nem tartozik továbbá a  szabályzat hatálya alá a  kiszolgált technológiába épített vagy ahhoz telepített, és kizárólag egy meghatározott munkadarab megfogására alkalmas emelőgép 200 kg megengedett teherbírás alatt és legfeljebb 2,00 m emelési magasságig, amennyiben: – a gyártó a  használati utasításában meghatározta a  felülvizsgálatok rendjét és módját, és a  munkáltató a felülvizsgálatot annak megfelelően végzi el, – a munkáltató igazolt módon gondoskodik a  kezelő balesetmentes munkavégzéséhez szükséges oktatásáról és meggyőződik a szakmai ismeretek elsajátításáról, valamint – a munkáltató kockázatértékelése alapján gondoskodik az emelőgép veszélymentes üzemeltetéséről.” (2) Az EBSZ mellékletének I. fejezet 7. alcím 7.2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7.2.3. Az  időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az  emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e az  érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, az  emelőgép eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, az  emelőgép környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vettekkel.” 12. § Hatályát veszti az  egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.