28/2013. (XII. 5.) BM utasítása a nemzetbiztonsági ellenőrzés eljárási rendjéről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai elleni jogorvoslat es

28/2013. (XII. 5.) BM utasítása a nemzetbiztonsági ellenőrzés eljárási rendjéről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai elleni jogorvoslat esetén követendő eljárásról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki. 1. Az utasítás hatálya kiterjed az Alkotmányvédelmi Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (a továbbiakban együtt: szolgálat) és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium Miniszteri Kabinetjére (a továbbiakban: Miniszteri Kabinet). 1. A kezdeményezés jogszerűségének vizsgálata 2. A nemzetbiztonsági ellenőrzést (a továbbiakban: ellenőrzés) kezdeményező levél beérkezését követően a szolgálat megvizsgálja a) a kezdeményező jogosultságát, b) az érintett személynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 74. § i) pontja szerinti jogállását, c) az ellenőrzést kezdeményező levélben és a biztonsági kérdőívben feltüntetett személyi adatok azonosságát, d) az érintett személynek az ellenőrzés lefolytatásához történő hozzájárulását és e) a szolgálat hatáskörét az ellenőrzés lefolytatására. 3. A kezdeményezést jogszerűnek kell tekinteni, amennyiben a kezdeményező e jogát írásban a szervnél vezetői megbízással rendelkező személyre átruházta és az átruházásról az ellenőrzés lefolytatására jogosult szolgálatot előzetesen írásban tájékoztatta. 4. Ha az ellenőrzést kezdeményező levélben foglalt felkérés vagy a biztonsági kérdőív a 2. pontban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a szolgálat az iratokat a kezdeményező részére a szükséges intézkedések, hiánypótlás megtétele érdekében visszaküldi. A hiánypótlás időtartama az ellenőrzés lefolytatására rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele. 2. Az ellenőrzés végrehajtása 5. Az ellenőrzés a kérdőívben megadott, illetve az ellenőrzés során feltárt adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. 6. Az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének, valamely tény vagy körülmény kockázati tényezőként történő értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel. Az eljáró szolgálat valamely tény vagy körülmény kockázati tényezőnek minősítése tekintetében mindezek figyelembevételével mérlegelési joggal rendelkezik. 7. Az ellenőrzést a kérdőívnek az eljáró szolgálat illetékes szervezeti egységéhez történő beérkezését követő 60 napon belül kell lefolytatni. 3. Az ellenőrzés párhuzamos kezdeményezése, illetve megindítása 8. A szolgálatok ellenőrzési hatáskörével összefüggésben felmerülő vitás esetekben az ellenőrzést lefolytató szolgálat kijelöléséről a miniszter határoz. Az eljáró szolgálat miniszteri kijelölésének időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A miniszter a döntéséről a Miniszteri Kabinet útján értesíti a szolgálatokat. Az ellenőrzés lefolytatására kijelölt szolgálat eljárási jogosultságáról írásban tájékoztatja a kezdeményezőt. 9. Ha az ellenőrzés kezdeményezésére az Nbtv. 74. § ip) pontja alapján (közreműködő) kerül sor és az ellenőrzés alá eső személlyel szemben több ellenőrzést is kezdeményeztek, a szolgálat azon kezdeményezés alapján jár el, amely korábban indult. A határidőt az eljáró szolgálat főigazgatója egy ízben 30 nappal meghosszabbíthatja, erről a kezdeményező útján az érintett személyt 8 napon belül írásban értesíti. 10. Ha a későbbi kezdeményezés beérkezésekor az ellenőrzés alapján szakvélemény kiadására még nem került sor és az ellenőrzést nem szüntették meg, a szolgálat az ellenőrzés befejezésekor a szakvéleményt mindegyik kezdeményezőnek megküldi. 4. Összeférhetetlenség 11. A miniszter irányítása alatt álló másik szolgálat illetékes a) a szolgálat főigazgatójának, b) a szolgálat főigazgató-helyettesének, c) az ellenőrzés lefolytatására feladatköre alapján jogosult szervezeti egység vezetőjének, valamint e szervezeti egység állománya tagjának, továbbá d) az a)–c) pontban meghatározottak közeli hozzátartozójának ellenőrzésére. 12. A 11. ponton kívül, összeférhetetlenség felmerülése esetén az ellenőrzést lefolytató szolgálat kijelölésére a Miniszteri Kabinet tesz javaslatot. A miniszteri döntés és kiadmányozás után az iratokat a miniszter a Miniszteri Kabinet útján a kijelölt szolgálathoz továbbítja. 5. Az ellenőrzés szüneteltetése 13. Ha huzamosabb idejű külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb – az ellenőrzést végző szolgálaton kívül álló – külső tényező az ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, az ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni kell. 14. Az ellenőrzés szüneteltetéséről az eljáró szolgálat vezetője határoz, és arról a kezdeményezőt, valamint – amennyiben az a szüneteltetés okára figyelemmel lehetséges – az érintettet a kezdeményező útján 8 napon belül írásban tájékoztatja. 15. Az ellenőrzés szüneteltetésének időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. 16. Ha az ellenőrzés szüneteltetésére okot adó körülmény megszűnik, az eljáró szolgálat vezetője – a kezdeményező és az érintett egyidejű értesítése mellett – az ellenőrzés folytatásáról rendelkezik. 6. Az ellenőrzés megszüntetése 17. Az ellenőrzést meg kell szüntetni, a) ha a kezdeményezésre jogosult – az ellenőrzés ideje alatt – a szolgálatot az ellenőrzés törvényben foglalt okának vagy feltételének megszűnéséről tájékoztatja, b) ha a szolgálat feladatkörében eljárva észleli az ellenőrzés törvényben foglalt okának vagy feltételének a megszűnését, továbbá c) az érintett személy halála esetén. 7. Az ellenőrzés befejezését követő eljárás 18. Az ellenőrzés befejezése után az eljáró szolgálat által kiadott szakvélemény – az Nbtv.-ben meghatározottakon túl – tartalmazza mindazon tényeket és körülményeket, amelyek a kockázati tényezők meglétét alátámasztják, valamint annak megjelölését, hogy mely adatokról nem tájékoztatható az érintett. 19. Biztonsági kockázati tényezőként csak olyan adatok tüntethetőek fel, amelyek megalapozottak, objektívek és tényekkel alátámasztottak. 20. A szakvélemény nem tartalmazhat olyan adatot, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy más, erre feljogosított szervezet titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységének dekonspirálódásához vezethet. 21. A szakvélemény két – a szolgálat munkatársai, a szolgálatnál felvételre jelölt, valamint a szolgálatokkal közreműködő személy esetében egy, párhuzamosság esetén az érintett szolgálatok számának megfelelő számú – példányban készül. 22. Az ellenőrzés befejezésekor az eljáró szolgálat főigazgatója a szakvéleményt – amennyiben kockázati tényezőt tartalmaz, az összefoglaló jelentéssel és az ellenőrzés iratanyagával együtt – a miniszter ellenjegyzése érdekében megküldi a Miniszteri Kabinetnek. 23. A Miniszteri Kabinet a kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvéleményeket hetente egy alkalommal összesített határozatban terjeszti fel miniszteri ellenjegyzésre. A határozat miniszteri kiadmányozását követően a döntés a szakvéleményen rögzítésre kerül. A döntés szakvéleményen történt rögzítését követően a Miniszteri Kabinet a szakvéleményt 3 napon belül megküldi az eljáró szolgálat főigazgatója számára. 8. Adatkezelés 24. Az ellenőrzés során keletkezett adatokat a szolgálat az ellenőrzést lefolytató szervezeti egysége adattárában, az egyéb műveleti adatoktól elkülönítetten kezeli a szolgálat főigazgatója által kiadott utasítás szerint. A szolgálat nyilvántartásában csak az ellenőrzött személy azonosítására, az ellenőrzés tényére, idejére és eredményére vonatkozó adatok kezelhetők. 9. Jogorvoslat az ellenőrzés megállapításai ellen 25. A panasz elbírálásával kapcsolatos határidők számításánál az ügyiratnak a Miniszteri Kabinetnél, illetve az eljáró szolgálatnál történő érkeztetésének a napja az irányadó. Amennyiben a panaszos beadványát a Miniszteri Kabinetnél vagy az eljáró szolgálatnál szóban teszi meg, úgy arról jegyzőkönyvet kell készíteni, azt a panaszossal alá kell íratni. A határidők számításánál ez esetben a jegyzőkönyv felvételének napja az irányadó. 26. A szolgálat főigazgatója a szakvéleménnyel kapcsolatos panaszt a Miniszteri Kabinet útján állásfoglalásával, valamint az ellenőrzés iratanyagával együtt 10 napon belül felterjeszti a miniszternek. 27. A szolgálat főigazgatója a szakvéleménnyel kapcsolatos panasz benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezőjét. 28. Abban az esetben, ha a beadvány közvetlenül a miniszterhez érkezett, a Miniszteri Kabinet azt véleményezés céljából az eljáró szolgálat részére haladéktalanul megküldi. A szolgálat állásfoglalását, valamint az ellenőrzés iratanyagát a Miniszteri Kabinet útján 10 napon belül felterjeszti a miniszternek. 29. A panaszt a beérkezését követő 10 napon belül a Miniszteri Kabinet a felterjesztett dokumentumok alapján a 31. pontban foglaltakra figyelemmel kivizsgálja és a döntési javaslatot felterjeszti a miniszternek. 30. Az ellenőrzéssel kapcsolatos panaszok kivizsgálása során kizárólag a lefolytatott ellenőrzés keretében, annak időtartama alatt beszerzett és kellően dokumentált adatok vehetők figyelembe. 31. A Miniszteri Kabinet a jogorvoslati eljárás során a) megvizsgálja, hogy a panaszos vonatkozásában a szakvéleményben foglaltakkal összefüggésben felderített adatok kellően alátámasztottak, illetve dokumentáltak-e, b) vizsgálja a megállapított tények és a szakvéleményben foglaltak összefüggését, c) összeveti és értékeli a beadványban foglalt állításokat és az ellenőrzés által feltárt adatokat, valamint d) amennyiben szükséges, az eljáró szolgálattól a főigazgató útján felvilágosítást kérhet. 32. A Miniszteri Kabinet a lefolytatott vizsgálat megállapításairól és eredményéről feljegyzést készít, amely tartalmazza a  miniszter döntésére vonatkozó javaslatot is. A feljegyzést legkésőbb a panasz kivizsgálására rendelkezésre álló határidő lejártát megelőző 5. napon az érintett szolgálat véleményével és az ellenőrzés irataival együtt kell a miniszterhez döntésre felterjeszteni. 33. A miniszter a panaszost a döntéséről írásban értesíti. Az értesítés a panasz elutasításának vagy elfogadásának tényén túl tartalmazza a) a panasz elutasításának vagy elfogadásának indokolását és b) a további jogorvoslati lehetőségre való figyelmeztetést. 34. A miniszter az Nbtv. 72/C. § (3) bekezdés ba) pontja szerinti döntése esetén a panaszost kizárólag intézkedéséről tájékoztatja. 35. A miniszter a panasz alapján hozott döntéséről a Miniszteri Kabinet útján írásban, a panaszost értesítő levél egy másolati példányának megküldésével tájékoztatja az eljáró szolgálatot, egyben visszaküldi az ellenőrzés iratanyagát az eljáró szolgálat számára. 36. A miniszter panaszt elbíráló döntéséről az eljáró szolgálat útján írásban értesíti az ellenőrzés kezdeményezőjét. 10. Záró rendelkezések 37. A szolgálat főigazgatója az ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályait a hatálybalépést követő 30 napon belül utasításban állapítja meg. 38. Hatályát veszti a nemzetbiztonsági ellenőrzések eljárási rendjének szabályozásáról szóló B2/2010. (X. 19.) BM utasítás és a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos panaszok elbírálásának rendjéről szóló 3/2001. (IV. 2.) TNM utasítás. 39. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter