5/2013. (III. 8.) NGM utasítása a nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi kezelésű előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelés

5/2013. (III. 8.) NGM utasítása a nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi kezelésű előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendjéről. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése, 1. mellékletének 1., 9., 10., 15. és 20. pontja, valamint a 21. § (2) bekezdése alapján biztosított államháztartásért felelős miniszteri jogok gyakorlása érdekében, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (4) bekezdése, továbbá a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében biztosított, a Magyar Államkincstár felett gyakorolt irányítási jogkörben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 1. § (1) bekezdésében biztosított, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felett gyakorolt felügyeleti jogkörében eljárva, a nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi kezelésű előirányzatok módosításával és felhasználásával kapcsolatos intézkedési jogokról – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – az alábbi utasítást adom ki. 1. § (1) A nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi kezelésű előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendje (a továbbiakban: Utasítás) a tárgyévi központi költségvetéséről szóló törvény 1. mellékletében elfogadott címrenden, jogszabályi előíráson, továbbá szerződéses kötelezettségvállaláson, nyilatkozaton alapul. (2) A tárgyévre vonatkozó címrendet és ahhoz kapcsolódóan érvényes kötelezettségvállalási, utalványozási, érvényesítési, valamint jogszabályokban előírt egyéb jogokat és kötelezettségeket és az azok gyakorlására felhatalmazottakat az Utasítás 1. és 3. melléklete tartalmazza. (3) Amennyiben az év közbeni címrendi változásnak megfelelően az Utasítás 1. mellékletét egyedi rendelkezésekkel szükséges kiegészíteni, a kiegészítés előkészítése a kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési jogot gyakorló szervezeti egységek kötelessége. Amennyiben a változás érinti a 3. mellékletben szereplő, aláírásra jogosult szervezeti egységeket, továbbá az ott felsorolt személyeket, ennek módosítását is kezdeményeznie kell az új aláírók aláírás-mintájának megküldésével. 2. § (1) Az Utasítás alkalmazási köre kiterjed az eljárásban résztvevők teljes körére, azaz a kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési jogot gyakorló szervezeti egységekre, személyekre, továbbá az elrendelt kifizetések teljesítésében közreműködő szervezeti egységekre, személyekre. (2) Az Utasítás alkalmazása során az eljárásban résztvevők mindegyikének kötelessége elősegíteni a költségvetési egyenlegcél megtartására és az állam pénzeszközeinek takarékos felhasználására irányuló követelmények érvényesítését. Ennek érdekében intézkedéseiket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a tárgyévi költségvetési törvény, valamint a közösségi jogszabályok előírásainak megtartásán túl úgy kell megtenniük, hogy azok csak a szükséges időben és mértékben terheljék a Kincstári Egységes Számlát. (3) Az Utasítás alkalmazása szempontjából kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési jogok gyakorlására a 3. mellékletben szereplő szervezeti egységek nevesített foglalkoztatottjai jogosultak. Az érvényesítő a kötelezettségvállalóval egyetemlegesen felelős azért, hogy a kötelezettségvállalás összege ne haladja meg a – 4. § (1) bekezdés szerinti előirányzatok kivételével – a tárgyévi rendelkezésre álló előirányzatot. (4) Az 1. mellékletben meghatározott előirányzatok között, abban az esetben, ahol az utalványozó és az érvényesítő szervezeti egység nincsen nevesítve és nem átcsoportosítás történik, ott az érintett szervezetek belső szabályzatában rögzítettek alapján valósul meg az érvényesítési és utalványozói funkciók elkülönülése. 3. § (1) Azon előirányzatok esetén, ahol terhükre nem történik egyedi kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdése alapján, továbbá számlaadási kötelezettség sem társul a teljesítésükhöz, a kötelezettségvállalásra, továbbá érvényesítésre jogosult megjelölése nem szükséges, kivéve, ha érvényesíthető számla, vagy egyéb okmány alapján kerül sor a kifizetésre. (2) Az utalványozás a 2. melléklet szerinti utalványminták alkalmazásával, annak kitöltésével történik. (3) Az utalványhoz csatolni kell a kifizetést megteremtő jogszabályi és egyéb alapdokumentumokat (törvény, kormányhatározat, szerződés stb.), a jogszabályok esetén elegendő azok megjelölése. Kivételt képeznek ez alól a tárgyévi költségvetési törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím, 4. Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások, 5. Szanálással kapcsolatos kiadások jogcímcsoport és a 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím előirányzatai. (4) A kifizetés teljesítését megelőzően a kifizetők az utalvány szabályszerűségi vizsgálatán túlmenően előirányzati fedezetvizsgálatot is kötelesek végezni. A fedezetvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a tárgyévi költségvetési törvénynek az utalványban hivatkozott címén a kifizetés elrendeléséig történt kiutalásokat figyelembe véve rendelkezésre áll-e az utalványnak megfelelő összegű előirányzat. (5) A fedezetlen vagy nem szabályszerű (alaki-formai-tartalmi hibás) utalvány teljesítését meg kell tagadni és felülvizsgálatra az utalványozást végzőnek haladéktalanul visszaadni. Amennyiben a támogatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) folyósítja, a kiutalás feltétele, hogy a NAV nyilvántartása szerint a kedvezményezettnek ne legyen fennálló köztartozása. (6) A kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési jog gyakorlásának elősegítésére a NAV, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) havonta az 1. mellékletben felsorolt előirányzatokról az aktuális előirányzat, a felhasználás, továbbá az előirányzat terhére vállalt kötelezettségek adatait tartalmazó önálló jelentést ad az Nemzetgazdasági Minisztérium Költségvetési Összefoglaló Főosztályának (a továbbiakban: KÖF), amely a jelentést az említett jogokat gyakorlók számára elérhetővé teszi. 4. § (1) A tárgyévi költségvetési törvény azon előirányzatai esetében, melyek előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülnek (a tárgyévi költségvetési törvény mellékletét képezi) a rendelkezésre álló előirányzat mértékén felül is jogosult utalványozásra és érvényesítésre a jelen utasításban és az 1. mellékletben meghatározott utalványozó és érvényesítő. Az előirányzat túllépéséről az utalványozó köteles a kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési jogot gyakorló szervezeti egységet irányító helyettes államtitkárt és államtitkárt haladéktalanul tájékoztatni. (2) Az utasítás hatálya alá tartozó előirányzatok terhére várható jelentős összegű (1000 millió forintot meghaladó) kifizetésekről – az EU költségvetéséhez való hozzájárulás kivételével – a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkárát, a NAV-ot, a Kincstárt írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra az utalványozó kötelezett, amennyiben a szükséges döntés és adatok időben, hiánytalanul rendelkezésre állnak, a kifizetést megelőzően legalább 2 héttel, eltérő esetben a szükséges információk rendelkezésre állását követően azonnal. (3) Az utalványozás során minden résztvevőnek úgy kell eljárnia, hogy a teljesítési határidő előtt öt munkanappal a NAV és a Kincstár az utalványt teljesítésre megkapja. A határidő elmulasztásából eredő késedelmi kamat, kötbér arra hárítható át, aki a mulasztásért felelős, amennyiben a szükséges döntés és adatok időben, hiánytalanul rendelkezésére álltak. Ennek megállapíthatósága érdekében minden aláírásra jogosultnak fel kell tüntetnie az intézkedés keltezését, továbbá a késedelem okát. 5. § (1) A Rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásával, továbbá céltartalék képzésével és felhasználásával kapcsolatos kormányhatározatok, az Országgyűlésnek a tárgyévi költségvetési törvény előirányzatait módosító döntései előkészítésével és végrehajtásával, valamint az Áht.-ban, az Ávr.-ben, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, valamint a tárgyévi költségvetési törvényben előírt nemzetgazdasági miniszteri kötelezettségek és jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyviteli feladatok végzése: a) az 1. mellékletben „utalványozó”-ként megjelölt nemzetgazdasági minisztériumi szervezeti egység; b) az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet előirányzatai tekintetében a Oktatási, Kulturális és Tudománypolitikai Költségvetési Ügyek Főosztálya (OKTKÜF); c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai tekintetében az Egészségügyi és Szociális Főosztály (ESZF), Nyugdíjbiztosítási Főosztály (NYF); d) a helyi önkormányzatok támogatási előirányzatait érintő esetekben az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály (ÖKRF); e) a funkcionális fejezetek tekintetében (XLI–XLIV. fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok) tekintetében a KÖF; f) a többi fejezet előirányzatait érintő esetekben a Reál Költségvetési Fejezetek Főosztálya (RKFF) feladata. Az ügyviteli feladat elvégzésének fő felelősei az ügyiratot kiadmányozás előtt a KÖF-nek szignálás céljából megküldik. (2) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) és a költségvetés közti elszámolásokban a KÖF szakmai feladatköre szerint főfelelős illetékes osztálya utalványozza az MNB által benyújtásra kerülő számlát, és a monetáris politikai kérdésekben illetékes adó- és pénzügyekért felelős államtitkár érvényesíti azt. (3) A jogszabályban előírt, nemzetközi pénzügyi szervezetekben való tagsággal kapcsolatos kötelezvényeket a Kincstár állítja ki. Az aláírásra jogosultak listája (felelős) megegyezik a 3. mellékletben felsoroltakkal. (4) Azon állami kezesség és garancia-, viszontgarancia-érvényesítése esetén, amelyekre a tárgyévi költségvetési törvény kiadási előirányzatot nem tartalmaz, a felmerülő kifizetéseket a tárgyévi költségvetési törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni. (5) Amennyiben a tárgyévben egyedi kezességbeváltás történik, a 2007. január 1-je előtt vállalt kezességek esetében az utalványozás rendje az, hogy a Jogi és Kodifikációs Főosztály vagy a Jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár nyilatkozik a beváltási igény jogi akadályáról vagy annak hiányáról, majd a szakmailag illetékes főosztály utalványoz, a KÖF pedig érvényesít. A 2007. január 1-je után vállalt kezességek beváltása esetén a kifizetés a NAV útján történik. (6) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (2) bekezdése alapján fizetendő díjat a tárgyévi költségvetési törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcím-csoportként kell elszámolni. Abban az esetben, ha az Államadósság Kezelő Központ Zrt. részére ilyen díjat kell fizetni, az utalványozó a szakmailag illetékes főosztály és az érvényesítő a KÖF. 6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 7. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi kezelésű előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendjéről szóló 9/2012. (IV. 5.) NGM utasítás. Budapest, 2013. február 28. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter