20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendelete

20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelete a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. Az 1–5. § és a 6. § (3)–(4) bekezdése tekintetében a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–l) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b), e)–g), j) és n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, a környezetvédelmi és víz- ügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a)–e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel, a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró külügyminiszterrel, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatés hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a)–h) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a)–i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –, valamint a 6. § (5) bekezdése tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed: a) a szakképzést folytató és a szakmai vizsga szervezé sére feljogosított intézményre, valamint a szakképzésben résztvevőre a szakmai vizsgadíj (a továbbiakban: vizsgadíj) tekintetében, továbbá b) a vizsgabizottság elnöke, tagjai, a – szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendeletében meghatározott – jegyző, vizsgabizottság munkáját segítő szakértő, valamint szakmai vizsgán közreműködő (a továbbiakban: vizsgáztató) díjazására (a továbbiakban: vizsgáztatási díj). 2. § (1) Az Szt. 54/B. §-ában meghatározott vizsgadíj magában foglalja a vizsgáztatási díjat és a vizsgáztatók utazási, illetve szállásköltségét is. (2) A vizsgadíjat a) iskolai rendszerű szakképzés esetén a közoktatási törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a tanuló, felsőfokú szakképzésben, hallgatói jogviszony esetén, a felsőoktatási törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a hallgató, b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a résztvevő fizeti. 3. § (1) A szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgáztatót vizsgáztatási díj illeti meg, amely – függetlenül a vizsganapok számától – a szakmai vizsga teljes időtartamára szól. (2) A vizsgáztatási díjnak a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott vizsgatevékenységek számától vagy az egy vizsgázó vizsgatevékenységeinek összidejétől függő kategóriába sorolása a következő: a) I. kategória: 12 vagy több vizsgatevékenység vagy több, mint 12 óra, b) II. kategória: 6–11 vizsgatevékenység vagy 6–12 óra, c) III. kategória: legfeljebb 5 vizsgatevékenység vagy kevesebb, mint 6 óra. Ha a vizsgatevékenységek száma és a vizsgatevékenysé gek összideje alapján eltérő kategóriába sorolás lehetséges, úgy mindig a magasabb díjazású kategóriát kell választani. (3) A vizsgáztatási díj vizsgázónként a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) összegének a kerekítés szabályai szerint százas értékre kerekített: a) a vizsgabizottság elnöke részére I. kategória esetén 4,5%-a, II. kategória esetén 4%-a, III. kategória esetén 3,5%-a, b) a vizsgabizottság tagja részére I. kategória esetén 3,5%-a, II. kategória esetén 3,1%-a, III. kategória esetén 2,7%-a, c) a vizsgabizottság jegyzője részére I. kategória esetén 2,05%-a, II. kategória esetén 1,55%-a, III. kategória esetén 1,05%-a. (4) A vizsgáztatási díj a) a kérdező tanár és a javító tanár esetében az általa vizsgáztatott vagy értékelt vizsgázók számának, az általa vizsgáztatott vagy értékelt vizsgatevékenységek számának, továbbá a minimálbér összege aa) 1–5 számú értékelt vagy vizsgáztatott vizsgatevékenység esetén 1,45%-ának, ab) 6–11 számú értékelt vagy vizsgáztatott vizsgatevékenység esetén 1,35%-ának, ac) 12 vagy több értékelt vagy vizsgáztatott vizsgatevékenység esetén 1,3%-ának szorzatából képzett összeg, a kerekítés szabályai szerint százas értékre kerekítve; b) a felügyelő tanár esetében azokra az órákra megállapítva, amelyeken legalább 30 percig felügyeletet látott el, a minimálbér összegének 1,5%-a azzal, hogy a megkezdett órák idejét össze kell vonni. (5) A (3) bekezdés szerinti vizsgázónak a vizsgaszervező által a szakképesítésért felelős miniszternek megküldött vizsgabejelentésben feltüntetett vizsgalétszámba tartozó vizsgázót kell tekinteni. A (4) bekezdés szerinti vizsgázónak azt a szakmai vizsgára jelentkezett vizsgázót kell tekinteni, aki a szakmai vizsga valamely vizsgatevékenységét megkezdte. (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) igazgatóját a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók számára megszervezett szakmai vizsga esetén díjazás illeti meg. (7) A szakképző iskola igazgatójának a szakmai vizsga szervezésével összefüggő feladatok ellátásáért járó – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendeletében meghatározott – vizsgaidőszakonkénti díjazása a minimálbér a) 200%-ának megfelelő összeg, ha a vizsgázók száma eléri a száz főt, b) 100%-ának megfelelő összeg, ha a vizsgázók száma eléri vagy meghaladja az ötven főt, de nem éri el a száz főt, c) 50%-ának megfelelő összeg, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötven főt. (8) A szakképző iskola igazgatója a szakmai vizsga megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátását részben vagy egészben átadhatja helyettesének, vagy a szakképző iskolával határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársának. A díjazás közreműködésük arányában oszlik meg. 4. § (1) Amennyiben a szakmai vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási, illetve szállásköltség illeti meg. (2) Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el. (3) Az utazási eszközt a vizsgáztató választja meg oly módon, hogy a jelenlétét igénylő vizsganapokon a szakmai vizsga, vizsgatevékenységek megkezdése előtt, a pontos kezdést lehetővé tevő időpontban a helyszínre tudjon érkezni. Amennyiben a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel e feltétel nem biztosítható, vagy a vizsgáztató a vizsgaszervezővel szállásköltség megtérítéséről állapodott meg, úgy a vizsgáztató éjszakánként legfeljebb a minimálbér 15%-ának megfelelő összeghatárig szállást vehet igénybe. A szállásköltség elszámolása a vizsgaszervező, vagy ha a vizsgaszervező e költség térítésére vonatkozóan is írásbeli megállapodást kötött a képző intézménnyel, akkor a képző intézmény nevére szóló számla alapján történik. (4) A vizsgaszervező – a vizsgáztatóval egyeztetetten – gondoskodhat az utaztatásról, illetőleg a szállásról. Ez esetben a vizsgáztatót külön utazási, illetve szállásköltség nem illeti meg. 5. § (1) A 3. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak szerinti vizsgáztatási díjat, továbbá az utazási, illetve szállásköltséget a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vagy a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézménnyel kötött megállapodás alapján a képzést folytató intézmény fizeti ki a vizsgáztatónak. (2) Amennyiben a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény vagy a képzést folytató intézmény a vizsgabizottság munkáját segítővel olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatokat is, akkor a segítőt a 3. § (4)–(5) bekezdésekben meghatározott külön díjazás nem illeti meg. (3) A vizsgáztatási díj, továbbá az utazási, illetve szállásköltség kifizetésére legkésőbb a szakmai vizsga utolsó vizsganapját követő 15 napon belül kerülhet sor. 6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Az 1–5. §, valamint a 6. § (3) és (4) bekezdése az e rendelet kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (3) Hatályát veszti a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet, továbbá a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet módosításáról szóló 2/2004. (I. 30.) OM rendelet. (4) Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szerint megkezdett képzések szakmai vizsgái esetén a szakmai vizsgadíjat és a vizsgáztatási díjat a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet 2008. szeptember 1-jén hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. (5) Hatályát veszti a) az akkreditációs eljárás és követelményrendszer rész letes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet módosításáról szóló 31/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet 9. § (5) bekezdése, b) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról szóló 32/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet 7. § (5) bekezdése, c) a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról szóló 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet módosításáról szóló 33/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet 3. § (5) bekezdése. Szűcs Erika s. k., szociális és munkaügyi miniszter