25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelete a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól.

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelete a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (8) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) szerint stratégiai zajtérkép (a továbbiakban: zajtérkép) készítésére kötelezett aa) települési önkormányzatra és ab) fő közlekedési létesítmény kötelezettjére (a továbbiakban együtt: kötelezett), b) a zajtérkép készítésével kapcsolatos tevékenysé gekre. A zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezések 2. § (1) A zajtérképet a helyszínt és a geometriai adatokat az egységes ország vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) megadó, állami alapadatokra épülő, digitális formátumú térképre kell építeni, amelyben: a) a vizsgált terület pontos határvonalát kell jelölni; b) a hangterjedés szempontjából jelentős elnyelő felü leteket (így például: talaj, növényzet) körül kell határolni; c) a terepfelszín magassági viszonyait megfelelően ki fejező – 5 méter vagy ennél szükségszerűen kisebb szintkülönbségekkel (így például: 1 méter, 0,5 méter) meghatározott – szintvonalakat grafikusan meg kell jeleníteni, valamint a jellemző pontok – beleértve az épületek meghatározó legmagasabb pontjainak a mindenkori terepfelszínhez viszonyított – magassági adatait is jelölni kell; d) a terjedési úton lévő jelentős, a hangterjedést befolyásoló természetes képződményeket és mesterséges létesítményeket, műtárgyakat be kell jelölni (így például: domb, rézsű, töltés, bevágás, zajárnyékoló fal, építmény, épület, híd); e) az utakat, illetve ezek hálózatát meg kell adni; f) a forgalomszabályozási, forgalomirányítási és más, a forgalmat befolyásoló intézkedéseket (így például: a csomópontok altípusa, körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák) jelölni kell; g) a vasúti hálózatot meg kell adni; h) a repülőtér területét körül kell határolni, ezen belül a kifutópályát, épületeket, építményeket jelölni kell; i) az üzemi létesítmény területén belül található épüle teket és építményeket meg kell adni. (2) Az adatokat a fenti csoportosítás szerinti rétegekben (layer) kell elkülöníteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti térkép méretaránya legalább 1:10 000. (4) Az adatok jellemző pontossága 0,5–1 méter. (5) Minden digitalizált objektumot az azonosíthatóság érdekében külön jellel kell ellátni. (6) A digitalizált adatokat úgy kell bemutatni, hogy a zajforrások egyértelműen azonosíthatók legyenek. (7) A digitális térkép információit a zajtérkép készítése előtt bejárással ellenőrizni kell. A közútra vonatkozó adatok 3. § (1) A közúttól származó zajterhelés számítására az 1. számú melléklet 1. táblázatában szereplő adatokat kell kitölteni. (2) A közutak zajkibocsátására jellemző adatokat a 2. számú melléklet szerint kell meghatározni. Amennyiben a zajtérképet készítő szakértő megítélése szerint a közúti zaj mérésére van szükség, akkor azt a 3. számú melléklet szerint kell elvégezni. (3) A vizsgált közút környezetét legalább olyan távolságban kell a vizsgálatba bevonni, ahol a zajjellemző 45 dB vagy annál nagyobb. (4) A villamos-, HÉV-közlekedés adatait a 2. számú melléklet szerint kell számításba venni. (5) A villamos- és HÉV-közlekedéstől származó zajterhelés számítására az 1. számú melléklet 2. táblázatában szereplő adatokat kell kitölteni. (6) A közlekedési hálózatot közel egyenes vonalakkal, az akusztikai középvonalban x–y–z koordinátákkal kell digitalizálni. A vasútra vonatkozó adatok 4. § (1) A vasúti közlekedéstől származó zajterhelés számítására az 1. számú melléklet 3. táblázatában szereplő adatokat kell kitölteni. (2) A vasútvonal zajkibocsátására jellemző adatokat a 4. számú melléklet szerint kell meghatározni. Amennyiben a zajtérképet készítő szakértő megítélése szerint a vasúti zaj mérésére van szükség, akkor azt az 5. számú melléklet szerint kell elvégezni. (3) A vizsgált vasútvonal környezetét legalább olyan távolságban kell a vizsgálatba bevonni, ahol a zajjellemző 45 dB vagy nagyobb. (4) A vizsgált területen átmenő teljes vasúti hálózatot közel egyenes vonalakkal az akusztikai középvonalban x–y–z koordinátákkal kell digitalizálni. A repülőtérre vonatkozó adatok 5. § A repülőterektől származó zaj zajtérképezéséhez a külön jogszabályok1 szerinti adatokat kell alkalmazni. Az adatokat a Zr. szerinti zajjellemzők kiszámításához az azok vonatkoztatási idejének (egy év összesített napközbeni, esti, éjszakai időszakai átlaga) alapulvételével a külön jogszabályban2 foglaltak szerint kell meghatározni. Az üzemi létesítményre vonatkozó adatok 6. § Az üzemi létesítmények zajkibocsátásának a 6. számú mellékletben meghatározottak szerinti számításához a Zr. szerinti adatokat kell felhasználni. A zajjellemzők és a terjedési modell 7. § (1) A zajtérképen a zajterhelést a Zr. szerinti Lden és Léjjel zajjellemzők alapján kell bemutatni. (2) A zajjellemzők meghatározásához az alábbiakat kell figyelembe venni: a) az év a zajkibocsátás vonatkozásában a Zr.-ben meghatározott zajtérkép készítési kötelezettséget megelőző naptári év, a meteorológiai körülmények vonatkozásában egy átlagos év, b) a zajhatásnak leginkább kitett homlokzati felület az adott zajforráshoz legközelebb elhelyezkedő külső falfelület. (3) A meteorológiai körülményeket a 7. számú melléklet 8. pontja szerint kell figyelembe venni. 1 A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet és a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet. 2 A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet. (4) A zajtérkép elkészítésének céljait szolgáló zajterhelés mérésénél a mérési pontnak legalább 1,5 méterrel a talajszint felett kell lennie. Ha a mérés nem 4 méter magasságban történik, akkor az eredményt 4 méternek megfelelő magasságra és a beeső hangra korrigálni kell. (5) Az értékelési pont magasságát a zajhatásnak leginkább kitett felület esetében a talajszint fölött 4,0 ±0,2 (azaz 3,8–4,2) méter közötti magasságban kell meghatározni. (6) A zajterjedést a 7. számú melléklet szerinti zajterjedés-számítási módszerrel kell kiszámítani. A zajtérkép megjelenítése 8. § (1) A zajtérképeket legfeljebb 10�� 0 méteres, derékszögű raszterháló alkalmazásával kell készíteni. A raszterháló helyzetét rögzíteni kell az EOV koordináta-rendszerben. (2) A számítási eredményeket raszterpontonként digitálisan kell tárolni. A raszterpontokban számított eredményekből az 5 dB-es lépcsők szerinti zajszintgörbék bázispontjait interpolációval kell meghatározni. Az azonos zajszintű bázispontokat összekötő zajszintgörbék felrajzolásához olyan harmadfokú görbét eredményező interpoláló eljárást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a görbe egyes szakaszai töréspont nélkül illeszkednek egymáshoz. (3) A zajszintgörbék által határolt sávokat az MSZ ISO 1996–2 szabvány 1. táblázata szerinti színskálával kell megjelentetni az alábbiak szerint: a) 35 dB alatt világoszöld b) 35–40 dB között zöld c) 40–45 dB között sötétzöld d) 45–50 dB között sárga e) 50–55 dB között okkersárga f) 55–60 dB között narancssárga g) 60–65 dB között cinóber h) 65–70 dB között kármin i) 70–75 dB között lila j) 75–80 dB között kék k) 80–85 dB között sötétkék. (4) Az alkalmazott szinttartományokat a térképen fel kell tüntetni. (5) A konfliktustérképen az érintett lakosság, valamint az érintett lakóépületek, iskolák és kórházak számát 5 dB-es lépcsők szerinti tartományban kell táblázatosan megadni, közlekedési létesítmények esetében érintett településenként külön-külön és összesítve is. A számadatokat a legközelebbi 100-ra kell fel- vagy lekerekíteni. (6) A rendelkezésre álló adatok alapján meg kell határozni azon lakosok számát, akik a Zr.-ben megfogalmazott csendes homlokzatú, valamint a legzajosabb homlokzatú lakóházakban élnek. Dokumentáció 9. § (1) A zajtérképek készítéséhez felhasznált adatokat dokumentálni és legalább a zajtérképek következő felülvizsgálatának elvégzéséig archiválni kell. (2) A dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) zajkibocsátási adatok tekintetében: aa) a közúti, vasúti, légi közlekedés zajkibocsátásának számításához felhasznált valamennyi adat táblázatos formában, ab) üzemi létesítmények zajkibocsátási adatai Zr.-ben meghatározott adatokkal táblázatos formában, az adatok származási helyének (így például: irodalom, mérés, adatbank) megadásával, a számításba vett korrekciókkal, b) a 2. § (1) bekezdés szerinti térkép megnevezése, származási helyének, műszaki jellemzőinek megadása, c) a domborzati modell megnevezése a térkép szállítójának megadása szerint, d) a számítás módszerének megadása (így például: hivatkozás e rendeletre és a vonatkozó műszaki előírásra), e) a számítási paraméterek megadása, f) az alkalmazott számítógépes program megnevezése, g) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők (így például: a hangvisszaverődés számítási módja, az esetleges elhanyagolt zajforrások) megadása. Az intézkedési terv készítésének szabályai 10. § (1) Az intézkedési terv készítése során – a Zr.-ben foglaltakon túl – a hatékony zajcsökkentést célzó intézkedéseket együttesen kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések különösen: a) forgalomtervezés, b) területhasználat-tervezés, c) műszaki intézkedések a zajforrásoknál, d) csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben ré szesítése, e) a zaj csökkentése terjedés közben, f) szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztön zők. (3) A zajforrásnál elvégzett, megelőzést célzó zajcsökkentési intézkedésnek az intézkedési tervben elsőbbséget kell biztosítani. (4) Az intézkedési tervnek zajforrásonként különösen az alábbi zajcsökkentést célzó intézkedéseket kell tartalmazni: a) közúti közlekedés tekintetében: aa) a forgalomsűrűség csökkentése, ab) a nehézjárművek részarányának csökkentése, ac) sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás, ad) a járműpark felújítása, ae) az útburkolat cseréje; b) vasúti közlekedés tekintetében: ba) a sín és a kerék érdességének csökkentése, bb) sebességkorlátozás, bc) a kerekek árnyékolása, a felfüggesztés optimalizá lása, bd) a pálya optimalizálása és csillapítása, be) a vágányok alépítményeinek megválasztása, bf) a járművek fejlesztése, bg) az aerodinamikai zaj csökkentése; c) légi közlekedés tekintetében: ca) a repülési eljárások optimalizálása, cb) az előírásokat nem teljesítő repülőgépek üzemének korlátozása; d) üzemi létesítmények tekintetében: da) zajszegény gépek, berendezések alkalmazása; db) a zajforrások épületen belüli elhelyezése vagy bur kolása. (5) Az intézkedési tervben a zaj csökkentésére különösen az alábbi várostervezési intézkedések alkalmazatók: a) a domborzat és az épületek árnyékoló hatásának kihasználása, b) az épületek védendő homlokzatának tájolása, c) forgalomcsökkentés, d) városközpontok decentralizálása. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet – a Kvt.-vel és a Zr.-rel együtt – a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Gombos András s. k., környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi