2026. évi XVIII. törvény az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjte

2026. évi XVIII. törvény az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.30. - 2026.VII.14. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.VII.15. - 2026.VII.15.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2026. évi XVIII. törvény az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról *  [1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásának hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzését biztosító intézményrendszer megerősítése szükséges az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozatban megállapított rendszerszintű problémák kiküszöböléséhez, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatokban meghatározott vállalások teljesítéséhez. Ezen túlmenően továbbá a tudományos élet szabadsága tekintetében szükséges az Európai Unió Alapjogi Chartája megfelelő végrehajtására és alkalmazására vonatkozó horizontális feljogosító feltétel teljesítése is. [2] A törvény különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja. Az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor. [3] A törvény elfogadása a Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi. A szabályozás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek erősítik a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, a közérdek védelmét, valamint a korrupció megelőzését és visszaszorítását szolgáló garanciákat. [4] A törvény kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul. A szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, így nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket sem. A törvény célja kizárólag a korábban vállalt és ismert feltételek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források mielőbb hozzáférhetővé váljanak a magyar emberek számára. [5] A fentiekre figyelemmel az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásával összefüggésben álló törvényi rendelkezések széles körű felülvizsgálata és reformja elengedhetetlen. Az e törvény módosítja, illetve hatályon kívül helyezi azon törvényi rendelkezéseket, amelyek az európai uniós források felszabadításához elengedhetetlenül szükségesek, továbbá új rendelkezéseket is megállapít. [6] A törvény ennek érdekében szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, továbbá az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését, beleértve a meghatározott tisztviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére vonatkozó kizárólagos hatáskört, valamint a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges adatokhoz való tényleges hozzáférés jogát. [7] A törvény továbbá az Alaptörvény tizenhatodik módosításával összhangban rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról is. [8] A korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében a törvény módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát, segítve ezáltal a bűnüldöző szervek, illetve korrupció ellen fellépő más hatóságok munkáját is. [9] A törvény jelentősen fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot. Az átláthatóságot és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményének érvényesülését továbbá az is erősíti, hogy a törvény jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is, biztosítva ezáltal a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását. [10] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az Országgyűlés – figyelemmel Magyarország Alaptörvénye E) cikkére is – a következő törvényt alkotja: 1–6. *  1–14. § *  7. *  15–18. § *  8. *  19–21. § *  9. *  22–25. § *  10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 26. § *  27. § *  28–30. § *  11. *  31–35. § *  12. *  36. § *  13–14. *  37–44. § *  15. *  45–51. § *  16–18. *  52–60. § *  19–22. *  61–77. § *  23. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 78–81. § *  82. § *  83–85. § *  86. § *  87–93. § *  94. § *  95–97. § *  24–25. *  98–106. § *  26–27. *  107–122. § *  28–37. *  123–142. § *  38. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 143–144. § *  145. § (1) *  (2)–(3) *  146–147. § *  39–40. *  148–149. § *  41. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása 150–151. § *  152. § *  153. § *  154. § *  155–157. § *  158–164. § *  165–172. § *  173. § *  174–175. § *  176. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a)–b) *  c)–d) *  lép. 177. § *  42–44. *  178–180. § *  45. Záró rendelkezések 181. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 7. és 9. alcím, a 27. §, a 11. és 13. alcím, a 14. és 16. alcím, a 17. alcím, a 18. alcím, a 26. alcím, a 27. alcím, a 150–151. §, a 153. §, a 155–157. §, a 165–172. §, a 174–175. §, a 176. § c)–d) pontja, a 177. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. (3) A 145. § (1) bekezdése 2026. július 15-én lép hatályba. (4) A 82. §, a 86. § és a 94. § 2026. augusztus 20-án lép hatályba. 182. § (1) A Tudás-Tér Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) alapítói jogait az állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti. (2) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis. (3) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket az Alapítvány 2026. augusztus 31-i hatállyal történő megszűnése érdekében. (4) Az Alapítvány megszüntetése során az állam képviseletében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jár el. (5) Az Alapítvány részére az állam által alapítóként vagy más jogcímen ingyenesen juttatott vagyon, az ennek helyébe lépett vagyon, valamint az e vagyon hozamának tulajdonjoga az alapítvány megszűnése napján ingyenesen visszaszáll az államra. (6) A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 8. alcímétől eltérően az Alapítvány megszüntetésére, illetve megszűnésére egyebekben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény V/A. Fejezetének a nem felsőoktatási alapítványra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. 183. § (1) Az 1. § és a 2. § az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 6. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 7. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 8. alcím az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 28. § és a 29. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 11. alcím és a 117. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 12. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 13. alcím az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) A 14. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (10) A 15. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (11) A 17. alcím és az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (12) Az 58. § a) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. (13) A 19. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (14) A 123. § és a 124. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (15) A 156. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, VIII. cikk (4) bekezdése, IX. cikk (6) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 12. cikk (5) bekezdése, 23. cikke, 24. cikk (9) bekezdése, 25. cikk (8) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (1) bekezdése és 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (16) A 157. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, 23. cikke, VI. cikk (4) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, valamint VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (17) A 177. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke, 43. cikk (4) bekezdése, VI. cikk (4) bekezdése, 24. cikk (9) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, továbbá az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 25. cikk (8) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 184. § Ez a törvény a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez *  2–3. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez *  Vissza az oldal tetejére -->