22/2017. (VII. 18.) MvM rendelete a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelményekről és azok teljesítéséről.

22/2017. (VII. 18.) MvM rendelete a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelményekről és azok teljesítéséről. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. és 4. alcím tekintetében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4.  § 5a.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya: a) a  Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezésre kerülő kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, b) a  2.  § (1)–(2)  bekezdése kivételével a  bármely külképviseletre részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő, a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, aki számára a  tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet az e rendelet szerinti európai uniós szakmai vizsga teljesítését előírta [az a) és b) pont alattiak a továbbiakban együtt: kihelyezésre váró kormánytisztviselő] terjed ki. 2. Az EU ÁK-ra történő kihelyezés szakmai vizsgakövetelményei 2. § (1) Az EU ÁK-ra való kihelyezés feltétele a) az európai uniós szakmai vizsga (a továbbiakban: EU-s szakmai vizsga) legalább megfelelt eredménnyel való letétele, b) a  külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben szabályozott – a  külképviseletekről és a  tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti – külügyi szakmai vizsga legalább megfelelt eredménnyel való letétele, c) a gazdasági főigazgató, a gazdasági felelős, valamint a gazdasági ügyintéző munkakörbe történő kihelyezés esetében – az  a) és a  b)  pontban foglaltakon túl – a  tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet szerinti külképviseleti gazdálkodási ismeretek vizsga letétele, d) a betöltésre kerülő munkakörtől függően – az a) és a b) pontban foglaltakon túl – a  tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet szerinti titkos ügyiratkezelői vagy rejtjelezői vizsga letétele. (2) Nem kell eleget tenni az  (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti szakmai vizsgakövetelményeknek, ha a  kihelyezésre váró kormánytisztviselő e  kötelezettségeknek korábbi tartós külszolgálata okán vagy más okból korábban már eleget tett. (3) Az  EU-s szakmai vizsga letétele alól mentesül – a  4.  § (4)  bekezdésében foglalt kivétellel – az  a  kihelyezésre váró kormánytisztviselő, aki az  EU ÁK-n legalább két évig külszolgálatot teljesített, továbbá az, akinek a  kihelyezését az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a meghallgatását követően jóváhagyja. (4) A (2) bekezdés rendelkezéseit az európai uniós szakmai vizsga tekintetében az 1. § b) pontja szerinti személyekre is alkalmazni kell. 3. Az EU-s szakmai vizsga célja, tartalma 3. § Az EU-s szakmai vizsga célja, hogy a kihelyezésre váró kormánytisztviselő az általános és szakmaspecifikus európai uniós feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismereteket elsajátítsa, és a megszerzett tudásról számot adjon. 4. § (1) Az EU-s szakmai vizsga tantárgyai: a) A Miniszterelnökség és a kormányzat igazgatása, b) Európai uniós intézmények, döntéshozatal, koordináció, c) Coreper II. ismeretek: bel- és igazságügy, gazdaságpolitika, kereskedelempolitika és külkapcsolatok, d) Coreper I. ismeretek: ágazati politikák. (2) A diplomata munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az  (1) bekezdés szerinti valamennyi vizsgatárgyból vizsgát tesz (a továbbiakban: komplex vizsga). (3) Az adminisztratív és technikai munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő tárgyakból vizsgázik (a továbbiakban: részleges vizsga). (4) A  diplomata munkakörbe való átsoroláshoz újabb EU-s szakmai vizsga letétele szükséges. Ennek keretében az érintett kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti vizsgatantárgyakból álló vizsga letételére köteles. 5. § A tananyagokat évente egy alkalommal, legkésőbb október 31-ig felül kell vizsgálni. A  vizsgaanyag a  vizsgát megelőző egy hónapon belül nem változtatható meg. 4. Az EU-s szakmai vizsgáztatást végző vizsgabizottság, az EU-s szakmai vizsgára való felhívás, felkészülés és vizsga 6. § (1) Az  EU-s szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A  vizsgabizottság az  elnökből és a  tagokból áll. A  vizsgabizottság elnöke az  európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium európai uniós ügyekért felelős politikai vezetője (a továbbiakban: EU ÁT), akit az  európai uniós ügyekért felelős szakmai vezető helyettesíthet. A  vizsgabizottság tagjai az  európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységeinek vezetői által kijelölt egy-egy vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői. (2) Az (1) bekezdés szerinti személyeken kívül az EU-s szakmai vizsgán részt vesz az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon belül az  EU ÁK személyügyi feladatait ellátó szervezeti egység (a továbbiakban: ÁVF) kijelölt munkatársa, aki ellátja a vizsgával kapcsolatos titkári feladatokat. (3) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója. (4) Az  1.  § b)  pontja szerinti vizsgázó esetében meghívott bizottsági tagként részt vehet a  külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő. (5) Szakdiplomataként kihelyezésre kerülő vizsgázó esetében meghívott vizsgabizottsági tagként részt vehet a Külszoltv. 11. § (4) bekezdése szerinti szakminiszter által kijelölt, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő. 7. § A vizsgázókat az ÁVF az EU-s szakmai vizsga időpontját megelőzően – lehetőség szerint legalább egy hónappal – írásban értesíti. Az  írásbeli értesítés tartalmazza a  vizsga időpontját, helyszínét, a  vonatkozó szabályokat, a  vizsga menetét, a tananyagok elérhetőségét és a konzultációs lehetőséget. 8. § (1) Az  EU-s szakmai vizsgára való felkészülés önállóan történik, az  elektronikusan rendelkezésre bocsátott tananyag alapján. Igény esetén az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek konzultációt biztosítanak. (2) A  konzultáción való részvétel idejére a  munkáltatói jogkör gyakorlója a  vizsgázót mentesíti a  munkavégzési kötelezettség alól. 9. § (1) A vizsgázó a vizsgát legfeljebb két alkalommal elhalaszthatja. A halasztási kérelmet legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon 12.00 óráig kell írásban megküldeni az ÁVF részére. (2) Ha a vizsgázó a vizsgán nem jelenik meg, és a vizsga halasztását az (1) bekezdés szerint előzetesen nem kérelmezte, a hiányzását igazoló okiratot a vizsganapot követő három munkanapon belül köteles megküldeni az ÁVF-nek. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti kérelem, illetve a  (2)  bekezdés szerinti igazolás hiányában a  vizsgát sikertelennek kell tekintetni. (4) Ha a  vizsgázó az  (1) és a  (2)  bekezdés szerint az  EU-s szakmai vizsgát két alkalommal elhalasztotta, harmadik alkalommal köteles azt teljesíteni. Ha a vizsgázó harmadik alkalommal sem jelenik meg, a vizsgát sikertelennek kell tekinteni. 10. § (1) A  vizsgázó köteles a  vizsgáról szóló értesítésben megjelölt időpontban a  vizsga helyszínén megjelenni. Ha a  vizsgázó az  értesítésben megjelölt időponthoz képest 15 perc eltelte után jelenik meg a  vizsga helyszínén, és a késést előzetesen nem jelzi, a vizsgát nem teheti le, a vizsga sikertelennek minősül. (2) A  vizsga megkezdése előtt a  vizsgázó érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány felmutatásával a vizsga helyszínén igazolja személyazonosságát. Ha a vizsgázó személyazonosságát nem tudja igazolni, nem vehet részt a  vizsgán, és a  vizsgáját halasztottnak kell tekinteni. Ha a  vizsgázó a  halasztási lehetőségeit már kimerítette, vagy arra a 13. § (2) bekezdése alapján nincs lehetősége, a vizsgát sikertelennek kell tekinteni. 11. § (1) Az EU-s szakmai vizsga szóbeli vizsga. (2) A vizsgázó vizsgatárgyanként egy-egy tételt húz, amelyeket írásban dolgoz ki, majd szóban fejt ki. (3) A  vizsgán segédeszköz használata nem megengedett. Segédeszköz használata a  vizsga felfüggesztését és „nem megfelelt” eredményt von maga után. 12. § (1) A  vizsgabizottság tagjai a  vizsgázók teljesítményét vizsgatárgyanként értékelik. Az  egyes vizsgatárgyakból elért eredmény lehet a) kiválóan megfelelt (5 pont), b) jól megfelelt (4 pont), c) megfelelt (3 pont) vagy d) nem felelt meg. (2) A  vizsga eredményét a  vizsgatárgyak minősítésének számtani átlaga határozza meg a  kerekítés általános szabályainak figyelembevételével. (3) A  (2)  bekezdésétől eltérően sikertelen a  vizsga, ha a  vizsgázó valamely vizsgatárgyból az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti eredményt éri el. (4) A vizsgabizottság a vizsga letételének napján közli az eredményt a vizsgázókkal. 13. § (1) Sikertelen vizsga – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – egy alkalommal ismételhető. (2) Sikertelen vizsga esetén az  ÁVF ismételt vizsgára hívja fel a  vizsgázót úgy, hogy a  felhívást legalább a  vizsga időpontját megelőzően öt munkanappal közölni kell. A  sikertelen vizsgát követően kitűzött vizsga elhalasztására nincs lehetőség. (3) Az  EU ÁT – az  (5)  bekezdésben meghatározott kivétellel – méltányosságból további egy vizsgalehetőséget engedélyezhet. (4) Az ismételt EU vizsgát valamennyi, a vizsgázó számára a 4. § szerinti előírt vizsgatárgyból le kell tenni, ha a) a vizsgázó halasztott, b) a vizsga a 9. § (3) és (4) bekezdése vagy a 10. § alapján sikertelennek minősül, vagy c) a vizsgázó a vizsgán legalább két vizsgatárgyból nem felelt meg. Egyéb esetben csak azt a  vizsgatárgyat kell megismételni, amelyikből a  vizsgázó a  12.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti eredményt érte el. (5) A 9. § (3) és (4) bekezdése és a 10. § szerinti sikertelen vizsgát követő sikertelen ismételt vizsga esetén a (3) bekezdés szerinti méltányosság nem alkalmazható. (6) Két – vagy a  (3)  bekezdésben meghatározott esetben három – sikertelen vizsga esetén a  vizsgázó az  utolsó sikertelen vizsga időpontjától számított egy évig nem tehet EU-s vizsgát, nem nyújthat be pályázatot külszolgálatra, továbbá a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény által előírt eseteket kivéve nem vehet részt az  európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által támogatott képzésben. 14. § (1) A vizsgabizottság titkára valamennyi vizsgázó EU-s szakmai vizsgájáról az 1. melléklet szerinti jegyzőkönyvet készít, amit a vizsgabizottság elnöke és tagjai írnak alá. (2) Az  ÁVF a  sikeres vizsgáról a  helyszínen kiállítja a  2.  melléklet szerinti tanúsítványt, amelynek eredeti példányát a  vizsgázó kapja meg. A  tanúsítvány másolata és a  jegyzőkönyv eredeti példánya a  vizsgázó személyi anyagába kerül. 5. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet 2017. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) A  külpolitikáért felelős miniszter külügyi szakmai vizsgáról szóló rendeletének hatálybalépéséig az  EU ÁK-ra diplomataként kihelyezésre kerülő személyek külügyi szakmai vizsgájának letételére a  külpolitikáért felelős miniszter e rendelet kiadásakor hatályos, vonatkozó utasítása szerint kerül sor. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter