10/
- (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól. A környezet védelmének általános szabályairól szóló
- évi LIII. törvény
- §
(15)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/
- (VII. 1.) Korm. rendelet
- § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a
- § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény
- §
(8)bekezdés
- a)és
- d)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §
- m)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya az ország határain belül található felszíni vizekre terjed ki. 2. A vízszennyezettségi határértékek általános alkalmazási szabályai 2. §
(1)A felszíni víz jó állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az
- és
- mellékletben meghatározott környezetminőségi és vízminőségi határértékek (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell.
(2)A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének idejére a felszíni víz jó állapota teljesüljön.
(3)A vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelését a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben, valamint az
- melléklet
- pontjában meghatározott előírások szerint kell ellenőrizni.
- Környezetminőségi határértékekre vonatkozó előírások
- §
(1)A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeit az 1. melléklet tartalmazza.
(2)Egy adott szennyező anyagra meghatározott környezetminőségi határérték túllépése nem minősül az e rendeletben meghatározott előírások megszegésének, ha az bizonyítottan országhatáron átnyúló szennyezés következménye, nem állt rendelkezésre hatékony intézkedés, és lefolytatták a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyeztetési mechanizmusokat az érintett országgal.
(3)Ha az
- melléklet
- pontjában meghatározott környezetminőségi határérték éves átlagának túllépése következik be, akkor a higany és vegyületei, a hexaklór-benzol, továbbá a hexaklór butadién szerinti szennyező anyagok esetében a vízre vonatkozó határértékek helyett az
- melléklet
- pontja szerinti környezetminőségi határértékeket kell alkalmazni, és ehhez legalább évi két mérést kell elvégezni.
(4)Az
- melléklet
- pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok jelenlétének hosszú távú tendencia elemzéséhez a biótában, illetve üledékben a környezetvédelmi hatóság legalább 3 évente monitoringot folytat le a bennük felhalmozódó anyagokra, valamint intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy ezek a koncentrációk ne emelkedjenek jelentős mértékben.
- § A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott I. listába tartozó anyagok környezetminőségi határértékeire vonatkozó mérési referencia módszereket a
- melléklet tartalmazza. Az egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeire vonatkozóan egyéb mérési módszerek is alkalmazhatók, feltéve, hogy legalább a
- mellékletben megadott alsó méréshatárra és megengedhető hibahatárra vonatkozó követelményeket teljesítik.
- §
(1)A keveredési zónát úgy kell kijelölni, hogy a keveredési zóna kiterjedése – az engedélyezetten bevezetett szennyezőanyag-koncentráció mértékének figyelembevételével – a lehető legkisebb, valamint a bevezetési pont szennyezőanyag-koncentrációjára és a szennyezőanyag-kibocsátási feltételekre tekintettel arányos legyen.
(2)A keveredési zóna kijelölését felül kell vizsgálni a kibocsátási engedély felülvizsgálata során, vagy ha a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyt hivatalból módosítja. A keveredési zóna felülvizsgálata során azt szűkíteni kell az elérhető legjobb technika alkalmazásán alapuló szennyezőanyag kibocsátás csökkenthetőségének függvényében.
(3)A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben gondoskodik egy adott víztesten kijelölt keveredési zóna
- a)elhelyezkedésének, a keveredési zónába bevezetett szennyezőanyagok körének,
- b)határainak megállapításánál alkalmazott szempontok, módszerek, valamint
- c)kiterjedésének jövőbeni csökkentése érdekében már meghozott, illetőleg tervezett intézkedések ismertetéséről.
(4)A keveredési zóna kijelölésére vonatkozó részletes útmutatást a miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé. 4. Vízminőségi határértékekre vonatkozó előírások 6. §
(1)A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket a 2. melléklet tartalmazza.
(2)A vízminőségi határértékek – a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – éves átlagértékként meghatározott vízszennyezettségre vonatkoznak.
(3)Amennyiben az oxigénháztartás és tápanyagtartalom által okozott vízszennyezettség az éves átlagra előírt vízminőségi határérték kétszeresét eléri vagy meghaladja, oldott oxigén esetében pedig a felét nem éri el, úgy az értékelés során az éves átlagérték nem vehető figyelembe, a minősítést a mért érték alapján kell elvégezni.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő
- napon lép hatályba.
- § Ez a rendelet a) a klóralkálielektrolízis iparágból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló,
- március 22-i 82/176/EGK tanácsi irányelv
- cikke
(4)bekezdésének,
- melléklete
- pontjának és
- mellékletének; b) a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló,
- szeptember 26-i 83/513/EGK tanácsi irányelv
- cikke
(5)bekezdésének,
- és
- mellékletének; c) a klóralkálielektrolízis iparágon kívüli higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló,
- március 8-i 84/156/EGK tanácsi irányelv
- cikke
(5)bekezdésének; d) a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1986. június 12-i 86/280/EGK tanácsi irányelv 3. cikke
(5)bekezdésének, I. melléklete C. részének, II. melléklete 8., 9.,
- pontjainak, valamint annak II. mellékletét módosító, 88/347/EGK és 90/415/EGK tanácsi irányelveknek; e) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló,
- október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
- cikke
- pontjának,
- cikkének,
- cikke
(4)bekezdésének, IX. és X. mellékletének;
- f)a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak;
- g)a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 2006. február 15-i 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke
(2)–
(3)bekezdésének és
- cikkének; h) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló,
- december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1–4., 11–
- cikkének és I. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.
- § A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/
- (XII. 23.) KvVM rendelet
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a
- §-t követően a következő 13/A. §-sal egészül ki: „
- §
(1)Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetnek.
(2)Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását és javítását – az végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízkútfúró szakképesítési körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet által kiadott, a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik.
(3)100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.
(4)A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.
(5)Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.
(6)A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. 13/A. §
(1)A 13. §
(2)–
(4)bekezdéseiben meghatározott jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell a létesítési engedély iránti kérelemhez vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítéshez. Amennyiben a vízjogi engedélyes a másolatokat a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez nem mellékeli, akkor a vízjogi létesítési engedély csak azok pótlására irányuló feltétellel adható meg.
(2)A 13. §
(5)–
(6)bekezdésében meghatározott dokumentumok és jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez.
(3)Ha a 13. §
(2)–
(6)bekezdésében meghatározott dokumentumok valamelyikét a vízügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az engedélyező hatóságnál lévő igazolások a vízjogi engedély iránti kérelmet engedélyező hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.” 10. § Hatályát veszti a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról szóló 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet. 11. §
(1)A 9–10. § az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2)A
- §, a
- § a)–d) pontja és a
- melléklet
- december 22-én hatályát veszti.
(3)Ez a § 2012. december 23-án hatályát veszti. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter