10/2010. (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól.

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a 9. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya az ország határain belül található felszíni vizekre terjed ki. 2. A vízszennyezettségi határértékek általános alkalmazási szabályai 2. § (1) A felszíni víz jó állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az 1. és 2. mellékletben meghatározott környezetminőségi és vízminőségi határértékek (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell. (2) A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének idejére a felszíni víz jó állapota teljesüljön. (3) A vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelését a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben, valamint az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott előírások szerint kell ellenőrizni. 3. Környezetminőségi határértékekre vonatkozó előírások 3. § (1) A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeit az 1. melléklet tartalmazza. (2) Egy adott szennyező anyagra meghatározott környezetminőségi határérték túllépése nem minősül az e rendeletben meghatározott előírások megszegésének, ha az bizonyítottan országhatáron átnyúló szennyezés következménye, nem állt rendelkezésre hatékony intézkedés, és lefolytatták a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyeztetési mechanizmusokat az érintett országgal. (3) Ha az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetminőségi határérték éves átlagának túllépése következik be, akkor a higany és vegyületei, a hexaklór-benzol, továbbá a hexaklór butadién szerinti szennyező anyagok esetében a vízre vonatkozó határértékek helyett az 1. melléklet 3. pontja szerinti környezetminőségi határértékeket kell alkalmazni, és ehhez legalább évi két mérést kell elvégezni. (4) Az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok jelenlétének hosszú távú tendencia elemzéséhez a biótában, illetve üledékben a környezetvédelmi hatóság legalább 3 évente monitoringot folytat le a bennük felhalmozódó anyagokra, valamint intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy ezek a koncentrációk ne emelkedjenek jelentős mértékben. 4. § A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott I. listába tartozó anyagok környezetminőségi határértékeire vonatkozó mérési referencia módszereket a 3. melléklet tartalmazza. Az egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeire vonatkozóan egyéb mérési módszerek is alkalmazhatók, feltéve, hogy legalább a 3. mellékletben megadott alsó méréshatárra és megengedhető hibahatárra vonatkozó követelményeket teljesítik. 5. § (1) A keveredési zónát úgy kell kijelölni, hogy a keveredési zóna kiterjedése – az engedélyezetten bevezetett szennyezőanyag-koncentráció mértékének figyelembevételével – a lehető legkisebb, valamint a bevezetési pont szennyezőanyag-koncentrációjára és a szennyezőanyag-kibocsátási feltételekre tekintettel arányos legyen. (2) A keveredési zóna kijelölését felül kell vizsgálni a kibocsátási engedély felülvizsgálata során, vagy ha a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyt hivatalból módosítja. A keveredési zóna felülvizsgálata során azt szűkíteni kell az elérhető legjobb technika alkalmazásán alapuló szennyezőanyag kibocsátás csökkenthetőségének függvényében. (3) A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben gondoskodik egy adott víztesten kijelölt keveredési zóna a) elhelyezkedésének, a keveredési zónába bevezetett szennyezőanyagok körének, b) határainak megállapításánál alkalmazott szempontok, módszerek, valamint c) kiterjedésének jövőbeni csökkentése érdekében már meghozott, illetőleg tervezett intézkedések ismertetéséről. (4) A keveredési zóna kijelölésére vonatkozó részletes útmutatást a miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé. 4. Vízminőségi határértékekre vonatkozó előírások 6. § (1) A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket a 2. melléklet tartalmazza. (2) A vízminőségi határértékek – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – éves átlagértékként meghatározott vízszennyezettségre vonatkoznak. (3) Amennyiben az oxigénháztartás és tápanyagtartalom által okozott vízszennyezettség az éves átlagra előírt vízminőségi határérték kétszeresét eléri vagy meghaladja, oldott oxigén esetében pedig a felét nem éri el, úgy az értékelés során az éves átlagérték nem vehető figyelembe, a minősítést a mért érték alapján kell elvégezni. 5. Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 8. § Ez a rendelet a) a klóralkálielektrolízis iparágból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1982. március 22-i 82/176/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (4) bekezdésének, 3. melléklete 1. pontjának és 4. mellékletének; b) a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1983. szeptember 26-i 83/513/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (5) bekezdésének, 3. és 4. mellékletének; c) a klóralkálielektrolízis iparágon kívüli higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1984. március 8-i 84/156/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (5) bekezdésének; d) a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1986. június 12-i 86/280/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (5) bekezdésének, I. melléklete C. részének, II. melléklete 8., 9., 10. pontjainak, valamint annak II. mellékletét módosító, 88/347/EGK és 90/415/EGK tanácsi irányelveknek; e) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 35. pontjának, 4. cikkének, 22. cikke (4) bekezdésének, IX. és X. mellékletének; f) a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak; g) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 2006. február 15-i 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (2)–(3) bekezdésének és 7. cikkének; h) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1–4., 11–13. cikkének és I. számú mellékletének való megfelelést szolgálja. 9. § A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a 13. §-t követően a következő 13/A. §-sal egészül ki: „13. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. (2) Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását és javítását – az végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízkútfúró szakképesítési körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet által kiadott, a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik. (3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető. (4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők. (5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el. (6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. 13/A. § (1) A 13. § (2)–(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell a létesítési engedély iránti kérelemhez vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítéshez. Amennyiben a vízjogi engedélyes a másolatokat a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez nem mellékeli, akkor a vízjogi létesítési engedély csak azok pótlására irányuló feltétellel adható meg. (2) A 13. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott dokumentumok és jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez. (3) Ha a 13. § (2)–(6) bekezdésében meghatározott dokumentumok valamelyikét a vízügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az engedélyező hatóságnál lévő igazolások a vízjogi engedély iránti kérelmet engedélyező hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.” 10. § Hatályát veszti a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról szóló 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet. 11. § (1) A 9–10. § az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) A 4. §, a 8. § a)–d) pontja és a 3. melléklet 2012. december 22-én hatályát veszti. (3) Ez a § 2012. december 23-án hatályát veszti. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter