← Magyarország

69/2012. (XII. 19.) NFM rendelete a postai szolgáltatások bevételei és költségei elkülönítésének és kimutatásának részletes szabályairól, valamint az

Röviden

Ez a rendelet a postai szolgáltatások bevételeinek és költségeinek elkülönítésére és kimutatására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítási elveit és a nettó költség számítását határozza meg. Célja a postai szolgáltatók pénzügyi átláthatóságának biztosítása és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség költségeinek pontos megállapítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
69/2012. (XII. 19.) NFM rendelete a postai szolgáltatások bevételei és költségei elkülönítésének és kimutatásának részletes szabályairól, valamint az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására és az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége számítására vonatkozó elvekről és szabályokról. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a 10. § (3) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. ár: a kedvezmények nélküli kiskereskedelmi ár; 2. múltbeli költségelszámolás: a költségeket és ráfordításokat a lekönyvelt értéken számba vevő módszer; 3. nettó eszköz-érték: az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési (bruttó) értéke; 4. tárgyév: az utolsó lezárt pénzügyi év; 5. teljesen felosztott költségek módszere: olyan eljárás, amelynek során a postai szolgáltató szokásos működése érdekében felmerült és ténylegesen lekönyvelt költségek és ráfordítások a tevékenységen alapuló költségszámítás módszerével teljes körben terhelődnek az egyes termékekre, illetve szolgáltatásokra; 6. tevékenységen alapuló költségszámítás: olyan eljárás, amelynek segítségével egy adott folyamat, termék, szolgáltatás (a továbbiakban együtt: költségobjektum) összköltsége oly módon állapítható meg, hogy az tükrözze a költségobjektum által igényelt vagy felemésztett tényleges gazdasági erőforrások összességét; 7. tőkeköltség: az egyes szolgáltatások nyújtásához szükséges tőke finanszírozásának költsége, amely megegyezik a súlyozott átlagos tőkeköltség és az egyes szolgáltatások nyújtásához használt befektetett eszközök nettó könyv szerinti értékének szorzatával. 2. A postai szolgáltatások bevételeinek és költségeinek elkülönítése és kimutatása 2. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 58. §-ában meghatározottak szerinti számviteli elkülönítés érdekében az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató a számviteli politikával összhangban összeállított önálló szabályzatában (a továbbiakban: postai elkülönítési szabályzat) köteles rögzíteni a bevételek, költségek és ráfordítások elkülönített nyilvántartására vonatkozó szabályokat, elveket és módszereket. (2) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató a termékcsoportokhoz tőkeköltséget rendel, a befektetett eszközök termékcsoporthoz rendelésénél az 1. mellékletben foglaltak szerint, a költségfelosztási elvek mentén kell eljárni. A tőkeköltség számítási módját a 2. melléklet tartalmazza. (3) A postai elkülönítési szabályzat alapján a költség- és bevétel elkülönítés és költség- és bevétel kimutatás elkészítéséhez a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó alapinformációkat, vetítési alapokat a postai szolgáltatónak a valódiság elvének megfelelően kell rögzítenie a kimutatás alapját képező rendszereiben. 3. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató a Postatv. 58. §-ában meghatározottak alapján köteles elkészíteni a) az elkülönítés módszerében, a számviteli nyilvántartások vezetésében az előző évhez képest végrehajtott változtatások és azok hatásai bemutatását; b) fedezeti kimutatást a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évre azonos formában az egyetemes postai szolgáltatás vonatkozásában a 3. melléklet, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő és egyéb postai szolgáltatások vonatkozásában a 4. melléklet szerint; c) az egyetemes postai szolgáltatást és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások egységárát, az alkalmazott felárakat és kedvezményeket tartalmazó kimutatást; d) az egyetemes postai szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások keretében feladott postai küldemények tárgyévi mennyiségét tartalmazó kimutatást. (2) Az a postai szolgáltató, amely a postai szolgáltatások közül kizárólag bejelentés köteles postai szolgáltatást nyújt, az 5. melléklet szerinti árbevételi nyilvántartást köteles elkészíteni. 4. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások esetében a termékcsoportokhoz kapcsolódó árbevételt úgy kell szolgáltatásonként külön kimutatni, hogy a meghirdetett díjak alkalmazásának módja ellenőrizhető legyen. Az egyetemes postai szolgáltatásoknál és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásoknál alkalmazott egységárakat, valamint az alkalmazott felárakat és árengedményeket a kimutatásokban tételesen meg kell jeleníteni. Az árbevétel kimutatást úgy kell elkészíteni, hogy az bizonylatokkal alátámasztható legyen. (2) A 3. és 4. melléklet szerinti fedezeti kimutatásban a költségeket múltbeli költségelszámolás szerint kell számba venni és bemutatni. A táblázatokban közvetlen költségek között kimutatott költséget a tevékenységköltségek között már nem lehet szerepeltetni. (3) A felosztandó költségek alapja az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató üzemi (üzleti) tevékenység eredménye szintjéig figyelembe vett, a számviteli beszámolóval megegyező költségtömeg. (4) A felosztásnak az ok-okozati alapelvre kell épülnie, tehát a felmerült költséget annak okozójához (a költség viselőjéhez) rendelve kell kimutatni. 3. Az egyetemes postai szolgáltató költségszámítására vonatkozó egyedi szabályok 5. § (1) A költségszámítási rendszernek a tevékenységen alapuló költségszámítási módszer elvén kell működnie. (2) A költségeket és ráfordításokat azok felmerülésének tevékenység alapú elemzése alapján kell felosztani, és az egyetemes postai szolgáltató tevékenységeit elemezve kell a szolgáltatások érdekében felmerült tevékenységeken keresztül átvezetni a szolgáltatásokra vagy termékcsoportokra. 4. Az egyetemes postai szolgáltatás nettó költségeinek kimutatása 6. § (1) A Postatv. 21. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes szolgáltatás tárgyévre vonatkozó nettó költségét a teljesen felosztott költségek módszerével, a múltbeli költségek alapján köteles kiszámítani. A számítások alapja a 2–5. §-ban meghatározott módszertan, de az egyetemes szolgáltatás nettó költségének kiszámítása során figyelembe kell venni az egyetemes szolgáltatás költséghatékony működtetését, valamint az egyetemes postai szolgáltatónál az egyetemes postai szolgáltatásból származó többletelőnyöket, beleértve a nem tárgyi és piaci előnyöket is. A nettó költség számítás során az egyetemes kötelezettségekkel nem rendelkező, hipotetikus szolgáltató üzleti modelljét a 9. § szerint kell meghatározni. (2) Az egyetemes szolgáltatás nettó költségének kiszámításához a 6. mellékletben szereplő képletet kell használni. 7. § Az egyetemes szolgáltatásnak a 6. §-ban meghatározottak alapján számított hatékony egyetemes postai szolgáltató és a hipotetikus üzleti modellben szereplő szolgáltató közötti költségkülönbséget korrigálni kell az egyetemes postai szolgáltatásból származó, a bevételben nem közvetlenül jelentkező többletelőnyök számszerűsítésével, amennyiben ilyen előnyökkel a hipotetikus üzleti modellben szereplő szolgáltató nem rendelkezik. Többletelőny lehet különösen: a) a reklámbevételi hatás, ha a postai szolgáltató helyek, közlekedési eszközök és kézbesítési eszközök olyan reklámfelületet biztosítanak, amelyet a szolgáltató felhasználhat saját márkájának és szolgáltatásának reklámozására, vagy ha ezeket a felületeket bérbe adja; b) a vállalatnagyságból következő megtakarítás és jobb tárgyalási pozíció a szállítókkal szemben; c) a filatéliai piacon való jelenlét. 8. § Az egyetemes szolgáltatás költséghatékonyságának megítélésénél figyelembe kell venni az egyetemes szolgáltatás nyújtásának módját. Az egyetemes szolgáltatás költséghatékony biztosításán az egyetemes szolgáltatásnak a Postatv. és az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés által előírt minőségben, a legalacsonyabb költségek mellett történő nyújtása értendő. Ha a szolgáltató az egyetemes szolgáltatás biztosításának más módja mellett döntött, azok a költségek, amelyek nem az egyetemes szolgáltatás költséghatékony biztosításának elveivel megegyezően keletkeztek, nem számíthatóak be a nettó költségek közé. 9. § (1) Az egyetemes szolgáltató nettó költségének kiszámításához szükséges, az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatási kötelezettséget nem tartalmazó, hipotetikus üzleti modelljét az egyetemes szolgáltatónak a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével kell elkészíteni. (2) Be kell mutatni az egyetemes postai hálózat azon szolgáltató helyeit, amelyeket a szolgáltató nem vagy csak korlátozott mértékben működtetne, esetleg más feltételekkel és más minőségben nyújtaná a szolgáltatást. (3) A hipotetikus modellnek reálisnak és versenyképesnek kell lennie, bizonyítania kell a piaci helyzet és az ügyfelek megtartására irányuló erőfeszítést, ezért a kidolgozásánál a) figyelembe kell venni, hogy ugyanez a postai szolgáltató az egyetemes szolgáltatás kötelezettsége nélkül eleget tesz a postai szolgáltatási szerződésekben foglalt kötelezettségeinek, és b) fel kell tüntetni, milyen módon, milyen minőségben, továbbá mely termékeket és szolgáltatásokat nyújtana ez a postai vállalkozás kereskedelmi feltételek mellett, és milyen módon biztosítaná a kézbesítést. (4) A hipotetikus üzleti modellben az egyetemes szolgáltatás alábbi paramétereinek kell változtathatónak lenni: a) területi lefedettség, b) kézbesítés gyakorisága, c) nyújtott termékek és szolgáltatások köre, d) szolgáltatás minősége, e) postai hálózat sűrűsége és f) az árképzés. (5) Kellő figyelmet kell fordítani a hipotetikus modell értékelésére, elsősorban arra, hogy a paraméterek változtatása hogyan befolyásolja a szolgáltatások iránti keresletet és a bevételt, valamint a költségeket. 5. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A 6–9. § és a 6. melléklet a Postatv. 21–23. §-ának hatálybalépésekor lép hatályba. (3) Hatályát veszti a) a hírközlési hatóság postai szolgáltatással és postai közvetítői tevékenységgel kapcsolatos piacfelügyeleti, minőségfelügyeleti és ellenőrzési tevékenységéről szóló 13/2004. (IV. 24.) IHM rendelet; b) az egyetemes postai szolgáltatók és az engedélyes postai szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének, valamint az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására vonatkozó elveiről és részletes szabályairól szóló 53/2011. (X. 19.) NFM rendelet. 11. § Az egyetemes postai szolgáltató a 2012. évre vonatkozóan a hatóság számára az egyetemes postai szolgáltatók és az engedélyes postai szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének, valamint az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására vonatkozó elveiről és részletes szabályairól szóló 53/2011. (X. 19.) NFM rendelet 6. § (1) bekezdés a)–b) és d)–n) pontjában meghatározottakat kell benyújtsa. 12. § Ez a rendelet a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, – a 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének és I. mellékletének való megfelelést szolgálja. Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.