681/B/2007. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

681/B/2007. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : 1. Az Alkotmánybíróság Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló, valamint a Kalocsa név használatának rendjéről szóló 19/1995. (VI. 26.) rendelete 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló, valamint a Kalocsa név használatának rendjéről szóló 19/1995. (VI. 26.) rendelete módosításáról szóló 19/2005. (IX. 28.) rendelete 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 17.K.21.843/2005. számú és a 9.G.40026/2007. számú eljárás felülvizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja. I. Az indítványozó Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló, valamint a Kalocsa név használatának rendjéről szóló 19/1995. (VI. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) módosításáról szóló 19/2005. (IX. 28.) rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Ör.1. 4. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat címerének és a Kalocsa név használatát – kérelemre – a polgármester engedélyezi. Az Ör.2. a 4. §-t új (2) bekezdéssel egészítette ki, amely az engedélyezésnél figyelembe veendő szempontokat határozza meg. Az Ör.2. 3. §-a úgy rendelkezett, hogy a módosítás a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2005. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A kihirdetés 2005. szeptember 28-án megtörtént. Az indítvány szerint az Ör.2. 3. §-a sérti a visszaható hatály tilalmát, a 2005. szeptember 9-én benyújtott kérelmét a módosításra hivatkozással elutasították. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör.1. új 4. § (2) bekezdése ellentétes a sajtóról szóló 1986. évi II. törvénnyel, mert a sajtóról szóló törvény nem követeli meg az időszaki lap regisztrációjához a név használati jogosultság igazolását, amelyet az önkormányzat alsóbb szintű jogszabállyal kötelezővé tesz. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 17.K. 21.843/2005/7. számú ítéletével elutasította az indítványozó keresetét arra hivatkozással, hogy az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel. Az indítvány benyújtásakor folyamatban volt az indítványozó által a névhasználati jog megsértése miatt az önkormányzat ellen indított per a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 9.G.40026/2007/5. szám alatt. Az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a fenti számú ügyekben rendelje el a bírósági eljárás felülvizsgálatát. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokrati kus jogállam.” „44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (...) f) önkormányzati jelképeket alkohat, helyi kitünetés éket és elismerő címeket alapíthat, (...) (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezései: „16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” 3. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Sajtótv.) érintett rendelkezései: „7. § (1) Időszaki lapot természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága alapíthat. (2) Az időszaki lap alapítója: a) meghatározza a lap célját, jellegét, valamint irány vonalát és azt ellenőrzi, b) gondoskodik a lap működésének feltételeiről, c) dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről [18. § (2) bekezdés a) pontja], d) vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért. 8. § (1) Időszaki lapot a lap alapítója, továbbá lapkiadói tevékenységre jogosult szervezet adhat ki.” „12. § (1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előál lítani és nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben – más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében – korlátozhatja. (2) Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A bejelentés alapján az időszaki lapot nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel előtt az időszaki lap nem terjeszthető.” „14. § (1) Az engedélyt, illetve a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, külsőleg hivatalos lap (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57–60. §-a) látszatát kelti, illetve címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.” 4. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) indítvánnyal érintett rendelkezései: „12. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani. (2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.” 5. Az Ör.2. támadott rendelkezése: „3. § A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2005. szeptember 1-től kell alkalmazni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.” 6. Az Ör.1. támadott rendelkezése: „4. § (2) Kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni a kérelmező tevékenységének jelentőségét, az áru minőségét, a cég tevékenységét, illetve ha sajtótermék, akkor az a közfigyelem felkeltésére és a város iránti megbecsülés fokozására alkalmas-e. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítani.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az indítvány a Jat. 12. § (2) bekezdésébe, a visszaható hatály tilalmába ütközés miatt kezdeményezte az Ör.2. 3. §-ának, pontosabban a 3. § „de rendelkezéseit 2005. szeptember 1-től kell alkalmazni” szövegrészének a megsemmisítését. Az indítványozó ugyanis 2005. szeptember 9-én kérelmezte a Kalocsa név használatának engedélyezését, az Ör.2.-t 2005. szeptember 28-án hirdették ki és az indítványozó kérelmét a támadott szabályra hivatkozással utasították el. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör.2. 3. §-át módosította a 24/2005. (XI. 10.) számú rendeletével. A 3. § helyébe a következő rendelkezést léptette: „A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.” A visszaható hatályú rendelkezés ezzel (2005. november 10. napjával) hatályát vesztette. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlatának megfelelően – hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, vagy a 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén vizsgálja. Mivel az indítvány nem bírói kezdeményezés és nem is alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság az Ör.2. 3. §-ának vizsgálatára irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § f) pontja alapján visszautasította. 2. Az Ör.2. új (2) bekezdést iktatott az Ör.1. 4. §-ába. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően nem a módosító rendelet rendelkezését, hanem a módosítás révén az új rendelkezést magába foglaló (inkorporáló) egységes szerkezetbe foglalt Ör.1. 4. § (2) bekezdése alkotmányosságát vizsgálta. [8/2003. (III. 14.) AB határo- zat, ABH 2003, 74, 81.; 28/2005. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 297.; 67/2006. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2006, 971, 977.] Az indítványozó véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a Sajtótv.-vel, mert a Sajtótv. nem követeli meg az időszaki lap regisztrációjához a név használati jogosultság igazolását, az önkormányzat viszont ezt előírta. Az indítvány a következők miatt nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság már a 47/1995. (VI. 30.) AB határozatában a következőkre mutatott rá: „Különösebb bizonyítás nélkül megállapítható, hogy egyes városnak, településnek fűződhet jogi érdeke nevének használatához. Nem érdektelen, hogy a helység nevét milyen célra, milyen tevékenység mellett stb. kívánják használni. Ebből következik, hogy a város nevének használatához, ha a település önkormányzata úgy döntött, hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadásának módjáról, a hozzájárulás hiányának következményeiről szóló helyi önkormányzati rendelet olyan kérdéseket szabályoz, amelyekre nézve a Ctvr. nem tartalmaz rendelkezést. Azt a kérdést ugyanis nem szabályozza, hogy a jogosultnak miként kell gyakorolnia hozzájárulását, illetőleg, hogy az, aki a város nevét alkalmazni kívánja, mi módon kérheti a jogosult hozzájárulását. A törvény ez irányú rendelkezése hiányában is az önkormányzatnak hatáskörébe tartozott e helyi probléma, »e helyi társadalmi viszony« szabályozása.” (ABH 1995, 510, 512.) A fenti ügyben az Alkotmánybíróság a város nevének használatát szabályozó önkormányzati rendelet alkotmányosságát a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. törvényerejű rendelettel összefüggésben vizsgálta. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási helynév használatának alkotmányossági megítélését a jelen ügyben is irányadónak tekinti abban, hogy az helyi társadalmi viszony. Kalocsa város nevének használata, annak engedélyezése olyan helyi társadalmi viszony, amelynek a szabályozására az önkormányzat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése és az Ötv. 16. §-a alapján önkormányzati rendeletet alkothat. A támadott rendelkezés azokat a szempontokat, követelményeket határozza meg, amelyeket a polgármesternek mérlegelnie kell a kérelem elbírálásakor, nevezetesen a sajtótermék alkalmas-e a közfigyelem felkeltésére, a város iránti megbecsülés fokozására. Az indítvány állításával ellentétben ezek a követelmények nincsenek összefüggésben az időszaki lap nyilvántartásba vételével, amit az önkormányzat nem szabályoz, nem is szabályozhat, mert arról a Sajtótv. rendelkezik a 12. §-ában. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs összefüggés a támadott rendelkezés és az időszaki lap nyilvántartásba vétele között, a támadott rendelkezés nem ellentétes a Sajtótv.-vel, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította. 3. Az indítványozó a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtti, az indítványban megjelölt ügyekben a bírósági eljárás felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. §-a határozza meg, ebből megállapíthatóan bírósági eljárás felülvizsgálatára nincs hatásköre az Alkotmánybíróságnak. Ezért az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében megjelölt ügyekben a bírósági eljárás felülvizsgálatára irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XI. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján visszautasította. Budapest, 2008. december 15. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró