← Magyarország

681/B/2007. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

Röviden

Ez a határozat Kalocsa Város Önkormányzata helyi címer és zászló, valamint a Kalocsa név használatának rendjéről szóló rendeleteinek alkotmányosságát vizsgálja, és elutasítja, illetve visszautasítja az ezekkel kapcsolatos indítványokat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

681/B/

  1. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t :
  2. Az Alkotmánybíróság Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló, valamint a Kalocsa név használatának rendjéről szóló 19/
  3. (VI. 26.) rendelete
  4. §

(2)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
  1. Az Alkotmánybíróság Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló, valamint a Kalocsa név használatának rendjéről szóló 19/
  2. (VI. 26.) rendelete módosításáról szóló 19/
  3. (IX. 28.) rendelete
  4. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
  5. Az Alkotmánybíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 17.K.21.843/
  6. számú és a 9.G.40026/
  7. számú eljárás felülvizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja. I. Az indítványozó Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló, valamint a Kalocsa név használatának rendjéről szóló 19/
  8. (VI. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) módosításáról szóló 19/
  9. (IX. 28.) rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Ör.
  11. §
(1)bekezdése alapján az Önkormányzat címerének és a Kalocsa név használatát – kérelemre – a polgármester engedélyezi. Az Ör.2. a 4. §-t új
(2)bekezdéssel egészítette ki, amely az engedélyezésnél figyelembe veendő szempontokat határozza meg. Az Ör.
  2. §-a úgy rendelkezett, hogy a módosítás a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit
  3. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A kihirdetés
  4. szeptember 28-án megtörtént. Az indítvány szerint az Ör.
  6. §-a sérti a visszaható hatály tilalmát, a
  7. szeptember 9-én benyújtott kérelmét a módosításra hivatkozással elutasították. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör.
  8. új
  9. §
(2)bekezdése ellentétes a sajtóról szóló
  1. évi II. törvénnyel, mert a sajtóról szóló törvény nem követeli meg az időszaki lap regisztrációjához a név használati jogosultság igazolását, amelyet az önkormányzat alsóbb szintű jogszabállyal kötelezővé tesz. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 17.K. 21.843/2005/
  2. számú ítéletével elutasította az indítványozó keresetét arra hivatkozással, hogy az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel. Az indítvány benyújtásakor folyamatban volt az indítványozó által a névhasználati jog megsértése miatt az önkormányzat ellen indított per a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 9.G.40026/2007/
  3. szám alatt. Az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a fenti számú ügyekben rendelje el a bírósági eljárás felülvizsgálatát. II.
  4. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „
  5. §
(1)A Magyar Köztársaság független, demokrati kus jogállam.” „44/A. §
(1)A helyi képviselőtestület:
  1. a)önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (...)
  2. f)önkormányzati jelképeket alkohat, helyi kitünetés éket és elismerő címeket alapíthat, (...)
(2)A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
  1. A helyi önkormányzatokról szóló
  2. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezései: „
  3. §
(1)A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” 3. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Sajtótv.) érintett rendelkezései: „7. §
(1)Időszaki lapot természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága alapíthat.
(2)Az időszaki lap alapítója:
  1. a)meghatározza a lap célját, jellegét, valamint irány vonalát és azt ellenőrzi,
  2. b)gondoskodik a lap működésének feltételeiről,
  3. c)dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről [18. §
(2)bekezdés
  1. a)pontja],
  2. d)vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért. 8. §
(1)Időszaki lapot a lap alapítója, továbbá lapkiadói tevékenységre jogosult szervezet adhat ki.” „12. §
(1)Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előál lítani és nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben – más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében – korlátozhatja.
(2)Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A bejelentés alapján az időszaki lapot nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel előtt az időszaki lap nem terjeszthető.” „14. §
(1)Az engedélyt, illetve a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék tartalma a 3. §
(1)bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, külsőleg hivatalos lap (a jogalkotásról szóló
  1. évi XI. törvény 57–
  2. §-a) látszatát kelti, illetve címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.”
  3. A jogalkotásról szóló
  4. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) indítvánnyal érintett rendelkezései: „
  5. §
(1)A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.
(2)A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”
  1. Az Ör.
  2. támadott rendelkezése: „
  3. § A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit
  4. szeptember 1-től kell alkalmazni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.”
  5. Az Ör.
  6. támadott rendelkezése: „
  7. §
(2)Kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni a kérelmező tevékenységének jelentőségét, az áru minőségét, a cég tevékenységét, illetve ha sajtótermék, akkor az a közfigyelem felkeltésére és a város iránti megbecsülés fokozására alkalmas-e. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítani.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az indítvány a Jat. 12. §
(2)bekezdésébe, a visszaható hatály tilalmába ütközés miatt kezdeményezte az Ör.
  2. §-ának, pontosabban a
  3. § „de rendelkezéseit
  4. szeptember 1-től kell alkalmazni” szövegrészének a megsemmisítését. Az indítványozó ugyanis
  5. szeptember 9-én kérelmezte a Kalocsa név használatának engedélyezését, az Ör.2.-t
  6. szeptember 28-án hirdették ki és az indítványozó kérelmét a támadott szabályra hivatkozással utasították el. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör.
  8. §-át módosította a 24/
  9. (XI. 10.) számú rendeletével. A
  10. § helyébe a következő rendelkezést léptette: „A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.” A visszaható hatályú rendelkezés ezzel (
  11. november
  12. napjával) hatályát vesztette. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlatának megfelelően – hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát csak az Alkotmánybíróságról szóló
  13. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  14. §
(1)bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, vagy a
  1. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén vizsgálja. Mivel az indítvány nem bírói kezdeményezés és nem is alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság az Ör.
  3. §-ának vizsgálatára irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/
  4. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.)
  5. § f) pontja alapján visszautasította.
  6. Az Ör.
  7. új
(2)bekezdést iktatott az Ör.
  2. §-ába. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően nem a módosító rendelet rendelkezését, hanem a módosítás révén az új rendelkezést magába foglaló (inkorporáló) egységes szerkezetbe foglalt Ör.
  4. §
(2)bekezdése alkotmányosságát vizsgálta. [8/
  1. (III. 14.) AB határo- zat, ABH 2003, 74, 81.; 28/
  2. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 297.; 67/
  3. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2006, 971, 977.] Az indítványozó véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a Sajtótv.-vel, mert a Sajtótv. nem követeli meg az időszaki lap regisztrációjához a név használati jogosultság igazolását, az önkormányzat viszont ezt előírta. Az indítvány a következők miatt nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság már a 47/
  4. (VI. 30.) AB határozatában a következőkre mutatott rá: „Különösebb bizonyítás nélkül megállapítható, hogy egyes városnak, településnek fűződhet jogi érdeke nevének használatához. Nem érdektelen, hogy a helység nevét milyen célra, milyen tevékenység mellett stb. kívánják használni. Ebből következik, hogy a város nevének használatához, ha a település önkormányzata úgy döntött, hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadásának módjáról, a hozzájárulás hiányának következményeiről szóló helyi önkormányzati rendelet olyan kérdéseket szabályoz, amelyekre nézve a Ctvr. nem tartalmaz rendelkezést. Azt a kérdést ugyanis nem szabályozza, hogy a jogosultnak miként kell gyakorolnia hozzájárulását, illetőleg, hogy az, aki a város nevét alkalmazni kívánja, mi módon kérheti a jogosult hozzájárulását. A törvény ez irányú rendelkezése hiányában is az önkormányzatnak hatáskörébe tartozott e helyi probléma, »e helyi társadalmi viszony« szabályozása.” (ABH 1995, 510, 512.) A fenti ügyben az Alkotmánybíróság a város nevének használatát szabályozó önkormányzati rendelet alkotmányosságát a bírósági cégnyilvántartásról szóló
  5. évi
  6. törvényerejű rendelettel összefüggésben vizsgálta. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási helynév használatának alkotmányossági megítélését a jelen ügyben is irányadónak tekinti abban, hogy az helyi társadalmi viszony. Kalocsa város nevének használata, annak engedélyezése olyan helyi társadalmi viszony, amelynek a szabályozására az önkormányzat az Alkotmány 44/A. §
(2)bekezdése és az Ötv.
  1. §-a alapján önkormányzati rendeletet alkothat. A támadott rendelkezés azokat a szempontokat, követelményeket határozza meg, amelyeket a polgármesternek mérlegelnie kell a kérelem elbírálásakor, nevezetesen a sajtótermék alkalmas-e a közfigyelem felkeltésére, a város iránti megbecsülés fokozására. Az indítvány állításával ellentétben ezek a követelmények nincsenek összefüggésben az időszaki lap nyilvántartásba vételével, amit az önkormányzat nem szabályoz, nem is szabályozhat, mert arról a Sajtótv. rendelkezik a
  2. §-ában. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs összefüggés a támadott rendelkezés és az időszaki lap nyilvántartásba vétele között, a támadott rendelkezés nem ellentétes a Sajtótv.-vel, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
  3. Az indítványozó a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtti, az indítványban megjelölt ügyekben a bírósági eljárás felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv.
  4. §-a határozza meg, ebből megállapíthatóan bírósági eljárás felülvizsgálatára nincs hatásköre az Alkotmánybíróságnak. Ezért az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében megjelölt ügyekben a bírósági eljárás felülvizsgálatára irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/
  5. (XI. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.)
  6. § b) pontja alapján visszautasította. Budapest,
  7. december
  8. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.