34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelete az állati eredetű élelmiszerekben található peszticid-maradék megengedhető mértékéről.

34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelete az állati eredetű élelmiszerekben található peszticid-maradék megengedhető mértékéről. Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-ának (10) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet előírásait — a kivitelre szánt termékeket is beleértve — az 1. számú mellékletben felsorolt állati eredetű élelmiszerekre, az ezekből szárítás vagy feldolgozás útján nyert termékekre, valamint az ezeket tartalmazó összetett élelmiszerekre (a továbbiakban együtt: állati eredetű élelmiszer) kell alkalmazni, amennyiben ezek peszticid-maradékot tartalmazhatnak. (2) E rendelet előírásait az anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszerekre, a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabona alapú élelmiszerekre, valamint a bébiételekre akkor kell alkalmazni, ha az azokra vonatkozó külön jogszabály eltérő határértéket nem határoz meg. (3) Az állatgyógyászati készítmények alkalmazásából származó peszticid-maradék megengedett legmagasabb értékeire külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) peszticid-maradék: az ember, az állat és a növény egészségére káros mikroorganizmus, rovar, rágcsáló irtására használatos, engedélyezett vegyi anyagnak (peszticidnek) és metabolitjainak, továbbá bomlás- vagy reakciótermékeinek az állati eredetű élelmiszerben, illetve annak felületén található maradéka, b) forgalomba hozatal: az állati eredetű élelmiszer ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül történő bármilyen átruházása, c) származási tagállam: az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama, ahol a rendelet hatálya alá tartozó állati eredetű élelmiszert előállították, illetve forgalomba hozták, d) cél tagállam: az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama, amelynek a területére a rendelet hatálya alá tartozó állati eredetű terméket beszállították és ott tovább forgalmazták. 3. § (1) Az állati eredetű élelmiszer Magyarországon nem hozható forgalomba, ha peszticid-maradék tartalma miatt veszélyt jelent az emberi egészségre. (2) Az állati eredetű élelmiszer — az 5. §-ban foglaltak kivételével — a forgalomba hozatal időpontjától kezdődően nem tartalmazhat a 2. számú mellékletben meghatározott mértéket meghaladó mennyiségű peszticid-maradékot. (3) Arra a szárított vagy feldolgozott termékre, amelyre a 2. számú melléklet nem tartalmaz határértéket, az ott megadott határértéket oly módon kell alkalmazni, hogy figyelembe kell venni a szárítás során bekövetkező koncentrálódást, illetve a feldolgozás során bekövetkező koncentrálódást vagy hígulást. (4) Több összetevőt tartalmazó élelmiszer (összetett élelmiszer) esetében a peszticid-maradék tartalom nem haladhatja meg a 2. számú mellékletben meghatározott értékeket, figyelembe véve az egyes összetevők relatív koncentrációját, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat is. (5) Az állati eredetű élelmiszerek peszticid-maradék szintjének rendszeres ellenőrzését, a koordinált éves program szerinti, illetve a rendkívüli eset kapcsán szükségessé váló vizsgálatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumai végzik. (6) Peszticid-maradék tartalomra hivatkozva nem lehet megtiltani vagy akadályozni állati eredetű élelmiszernek a forgalomba hozatalát, amennyiben a peszticid-maradék mértéke nem haladja meg a 2. számú mellékletben meghatározott határértéket. 4. § (1) Amennyiben az Európai Gazdasági Térség tagállamából beszállított állati eredetű élelmiszerben kimutatható peszticid-maradékra nincs elfogadott határérték, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) — az egészségvédelem követelményeit és a származási tagállam helyes mezőgazdasági gyakorlatát figyelembe véve — ideiglenes határértéket határoz meg. (2) Amennyiben az Európai Gazdasági Térség tagállamából származó állati eredetű élelmiszerre a) nincs elfogadott közösségi határérték, vagy b) a határérték megfelel a származási tagállam elő írásainak, de meghaladja a 2. számú mellékletben meghatározott mértéket, és emiatt a forgalmazást korlátozó vagy tiltó intézkedésre került sor, vagy c) új határérték bevezetésére, a 2. számú mellékletben meghatározott korábbi határérték megváltoztatására, megkülönböztetett ellenőrzés bevezetésére került sor, vagy a hazai határérték lényegesen eltér a többi tagállamétól, úgy a megtett intézkedésről és az azt alátámasztó tényekről a származási tagállamot és az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az OÉTI az intézkedés meghozatalától számított 20 napon belül írásban tájékoztatja. (3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján késedelem nélkül meg kell kezdeni az egyeztetést a származási tagállammal a korlátozó vagy tiltó intézkedések közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A tárgyaló felek minden szükséges információt megadnak egymásnak. (4) Az érintett felek a (2) bekezdés szerinti bejelentést követő három hónapon belül értesítik a Bizottságot a tárgyalások eredményéről, az alkalmazni kívánt további intézkedésekről, ideértve a közösen elfogadott határértéket is. Az Európai Gazdasági Térség többi tagállamát a származási tagállam tájékoztatja a tárgyalások eredményéről. 5. § (1) Az 1. számú mellékletben 0401 vámtarifaszám alatt szereplő termék esetében az ellenőrző mintavételt a tejüzemben, ha a terméket nem szállítják tejüzembe, úgy a fogyasztónak történő eladás helyén kell végezni. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés nem zárja ki ezen a termékeknek a forgalomba hozatal időpontját követő ellenőrzését. 6. § (1) A mintavételt és a vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti eljárással kell végezni. Közösségi analitikai módszer léte vita esetén nem zárja ki más, ezzel egyenértékű, összehasonlítható eredményekhez vezető, validált vizsgálati módszer használatát. (2) Az (1) bekezdés szerinti más módszer alkalmazásáról a tagállamokat és a Bizottságot tájékoztatni kell. (3) Az állati eredetű termék peszticid-maradék tartalmának ellenőrzésére az (1) és (2) bekezdést a közösségi állatorvosi felügyeleti intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni. 7. § A hazai vizsgálati programról, az előző évi hatósági ellenőrzés és monitoring vizsgálat eredményéről, továbbá a megtett intézkedésekről a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a 3. § (5) bekezdése szerinti vizsgáló intézetektől adatai alapján minden év augusztus 1-jéig összefoglaló jelentést küld a Bizottságnak. 8. § (1) Amennyiben új információk eredményeként vagy a meglévő ismeretek új értelmezése folytán felmerül, hogy a 2. számú mellékletben rögzített határérték veszélyezteti az ember egészségét és ezért sürgős intézkedés megtétele válik szükségessé, úgy a 4. § (1) bekezdés szerinti engedélyező hatóság ideiglenesen csökkentheti a határértéket. A határérték ideiglenes csökkentését határozatban kell elrendelni. (2) A határérték ideiglenes csökkentéséről a többi tagállamot és a Bizottságot az intézkedésre okot adó indokokat is közölve haladéktalanul értesíteni kell. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozat közösségi eljárásban kerülhet felülvizsgálatra. 9. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek alább felsorolt irányelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 86/363/EGK irányelve az állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található peszticidszermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító 93/57/EGK, 94/29/EK, 95/39/EK, 96/33/EK és 97/41/EK irányelve, továbbá a Bizottság 97/71/EK, 98/82/EK, 1999/71/EK, 2000/24/EK, 2000/42/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2000/82/EK, 2001/39/EK, 2001/57/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2003/60/EK, 2003/113/EK, 2003/118/EK és 2004/2/EK irányelve, b) a Bizottság 2002/63/EK irányelve a növényi és állati eredetű termékekben és azok felszínén található peszticidszermaradványok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek megállapításáról és a 79/700/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. 10. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) A 2. számú melléklet a) B részének 67. pontja szerinti határértéket 2004. augusztus 1. napjától, b) B részének 68. pontja szerinti határértéket 2004. december 1. napjától, c) A részének 53. pontja szerinti határértéket 2005. június 4. napjától, d) B részének 69. és 70. pontja szerinti határértéket 2005. június 4. napjától forgalomba kerülő állati eredetű élelmiszerek esetében kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az élelmiszerek radioaktív szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 12/1998. (XII. 11.) EüM rendelet, b) az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 17.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának c) h) és i) pontja, 4. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának (2) bekezdése, 1. számú melléklete, 2. számú mellékletének 2.10. pontja, 3. számú mellékletének 3.2.1., 3.3. és 3.4. pontja, 4. számú mellékletének 4.1.1. pontja, 5. számú mellékletének 3., 9. és 10. pontja. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. a) 3. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(3) Az élelmiszerek szennyezőanyag tartalmát az elő állítás és forgalomba hozatal teljes folyamatában egybehangolt hatósági ellenőrzéssel és éves program szerint végzett monitoring vizsgálatokkal ellenőrizni kell. (4) A mintavételt és a vizsgálatokat a Magyar Élelmiszerkönyv előírásokkal összhangban kell végezni. Ezzel egyenértékű validált vizsgálati módszer is alkalmazható.’’ b) 5. §-a a következő (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki: ,,(7) A (6) bekezdés szerinti engedély megadásának alapját az adott vegyi szennyezőanyag toxikológiai értékelése és az érintett élelmiszer(ek) útján a szervezetbe kerülő várható mennyisége figyelembevételével végzett kockázatbecslés képezi. (8) Az 5. § (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott kifogás esetén, továbbá a vegyi szennyezőanyagok szintjeinek ellenőrzésére végzett vizsgálatért az ellenőrzött külön jogszabályban meghatározott díjat fizet.’’ c) 4. számú mellékletének 4.1.2. pontja helyébe a következő szövegrész lép: ,,4.1.2. Ochratoxin A Termék Maximális szint (µg/kg) Pörkölt kávé, kávé alapú termékek 10 Nyerskávé 15 Egyéb növényi élelmiszerek 10 ’’ d) 5. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő szövegrész lép: ,,2. Ciánhidrogén csonthéjas magvakkal készült édesipari termékek (pl. marcipán) és maggal eltett csonthéjas gyümölcs befőttek gyümölcsborok 10 mg/kg 1 mg/l ’’ (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 5. §-a (2) bekezdésében az ,,e) pontjában’’ szövegrész helyébe a ,,d) pontjában’’ szövegrész lép. Dr. Kökény Mihály s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter