86/2012. (IV. 26.) Korm. rendelete a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről.

86/2012. (IV. 26.) Korm. rendelete a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről. A Kormány a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az adományozás feltételei és rendje 1. § (1) A Magyar Corvin-lánc kitüntetés (a továbbiakban: kitüntetés) adományozására a Magyar Corvin-lánc Iroda (a továbbiakban: Iroda) vezetője tesz javaslatot, amelyhez előzetesen bekéri a Magyar Corvin-lánc kitüntetettjeinek támogatását. A Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője a kitüntetés adományozását olyan magyar vagy külföldi állampolgár részére javasolhatja, aki a) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szerzett, és b) előzetesen írásban hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait és lakcím adatát, valamint az adományozásra vonatkozó javaslat megalapozásához szükséges személyes adatait a kitüntetettek nyilvántartásában kezeljék, és azt a Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei megismerhessék, a kitüntetés adományozása esetén nevét a Magyar Közlönyben közzétegyék és az érem hátoldalába bevéssék, továbbá ahhoz, hogy érdemeiről a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon. (2) Az adományozásra irányuló javaslatban be kell mutatni a kitüntetés alapjául szolgáló érdemeket, ismertetni kell az érintett közéleti tevékenységét, továbbá belföldi és külföldi kitüntetéseit. (3) A javaslathoz csatolni kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulást tanúsító nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét az 1. melléklet tartalmazza. 2. § Az adományozás előfeltétele, hogy az érintett a kitüntetés alapszabályának elfogadásáról szóló nyilatkozatot aláírja. A nyilatkozat szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 2. Az adományozás megörökítése 3. § (1) Az adományozást a kitüntetett nevének és az adományozás évszámának a kitüntetés hátlapjába történő bevésésével meg kell örökíteni. (2) A bevésést – a kitüntetés átvételét követően – úgy kell elvégezni, hogy egy kitüntetés hátoldalára, az adományozás időrendjét követő sorrendben egymás alatt legalább négy név és évszám elférjen. (3) Ha a kitüntetés hátoldalára már több név nem véshető fel, az érmet a „Lezárva:” felirat és az utolsó kitüntetett kitüntetés birtoklási joga megszűnési évszámának bevésésével le kell zárni és azt végleges megőrzésre és kiállításra a Magyar Nemzeti Múzeumnak át kell adni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról. (4) A kitüntetés megőrzéséről az érem lezárását követően a Magyar Nemzeti Múzeum köteles gondoskodni. 3. A kitüntetéssel járó jogosultságok és kötelezettségek 4. § (1) A kitüntetés a Magyar Állam tulajdona. (2) A kitüntetett jogosult a) a kitüntetést – az 5. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti kivételekkel – élete végéig birtokolni és magát a kitüntetés birtokosának nevezni; b) a kitüntetést a nemzeti ünnepeken viselni, meghívottként részt venni Magyarország nemzeti ünnepeinek központi állami rendezvényein, valamint a nemzeti ünnepnek nem minősülő kiemelkedő fontosságú rendezvényeken; c) részt venni a Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) munkájában. 5. § (1) A kitüntetés birtoklásának joga megszűnik a) a kitüntetett halálával, b) a kitüntetettet a közügyek gyakorlásától eltiltó határozat jogerőre emelkedésével, c) a kitüntetésről való lemondással. (2) A lemondás az Irodához címzett nyilatkozattal történik. 6. § (1) A kitüntetés megőrzéséről a kitüntetett köteles gondoskodni. (2) A kitüntetést az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontja esetén harminc napon belül, illetve a c) pontja esetén a lemondással egyidejűleg az Irodának át kell adni. (3) A kitüntetés megőrzéséről és visszaadásáról az 5. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti esetben a kitüntetett, a halála esetén az örököse vagy a vele közös háztartásban élő nagykorú személy köteles gondoskodni. (4) A birtoklási jog megszűnése esetén a kitüntetés megőrzéséről – amennyiben az érem nem kerül lezárásra – az Iroda köteles gondoskodni. 7. § (1) Az őrzésre kötelezett a kitüntetés elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését vagy a birtoklás akaratán kívüli megszűnésének egyéb eseteit – a tudomására jutástól számított 15 napon belül – köteles az Irodának bejelenteni és a megrongálódott kitüntetést az Irodának átadni. (2) Új kitüntetés előállításáról kell gondoskodni, ha a kitüntetés megsemmisült vagy megrongálódott és javítással nem állítható helyre, továbbá, ha az eltűnt kitüntetés az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított egy éven belül nem kerül elő. Az új kitüntetés hátoldalába be kell vésni az eredeti kitüntetés hátoldalába bevésett adatokat. (3) Aki az elveszett kitüntetés hollétéről tudomást szerez, köteles azt az Irodának bejelenteni. (4) Ha az eltűnt kitüntetés megkerül, azt az Irodának haladéktalanul be kell jelenteni. Ha erre a kitüntetés pótlását követően került sor, az utólag megkerült kitüntetést bevonás és érvénytelenítés céljából meg kell küldeni az Irodának. 8. § (1) A Miniszterelnökség az őrzésre kötelezettől az új kitüntetés előállítási költségeinek megtérítését követeli, ha a kitüntetés eltűnését, megrongálódását, megsemmisülését felróható magatartásával maga idézte elő. (2) A Miniszterelnökség a jogosulatlanul birtokolt kitüntetést a polgári jog szabályai szerint bárkitől visszakövetelheti. 4. A Magyar Corvin-lánc Testület feladatai 9. § (1) A kitüntetettekből álló Testület a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik és őrködik a kitüntetés tekintélye felett. (2) A Testület a) véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására irányuló javaslat szempontjából megfontolás tárgyává tett személy a magyar tudomány, irodalom vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetőleg a magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján – figyelemmel közéleti tevékenységére is – érdemes és méltó-e a kitüntetésre; b) külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezeteivel kapcsolatban; c) figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és művelődés minden egyes általa fontosnak tartott területének helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet, illetve nyilvános állásfoglalást tehet közzé. 5. A Testület létrehozása 10. § (1) Ha a kitüntettek száma eléri a tizenkettőt, a kitüntetettek megalakítják a Testületet. Az alakuló ülést az Iroda hívja össze. Az alakuló ülésre meg kell hívni a köztársasági elnököt. (2) Az Iroda vezetőjének jogosítványai a Testület tagjaival egyenlőek. (3) Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha azon legalább kilenc kitüntetett jelen van. (4) A Testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. A Testület minden tagját egy szavazat illeti meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) Az alakuló ülést a köztársasági elnök vagy az általa kijelölt személy nyitja meg, majd az ülés vezetését átadja a legidősebb kitüntetettnek, mint korelnöknek. (6) A Testület az alakuló ülésen kimondja megalakulását, és tagjai közül elnököt, elnökhelyettest választ, valamint megállapítja a Testület alapszabályát. 6. A Testület működése 11. § (1) A Testület működésének szabályait az alapszabály tartalmazza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a Testület egyhangú döntése szükséges. (2) A Testület megállapítja a működésével kapcsolatos további részletes szabályokat. A szabályzatok eredeti példányának megőrzéséről az Iroda gondoskodik. 12. § (1) A Testület feladatainak eredményes ellátása érdekében a) tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, az érintett állami szervtől, a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet; b) kivételesen indokolt esetben – az Irodával történt előzetes egyeztetést követően – külső szakértő közreműködését veheti igénybe; c) a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, illetőleg a külső szakértő az ülésre – tanácskozási joggal – meghívható. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott feladatok ellátása érdekében felmerülő feladatok teljesítését a Testület érintett tagja készíti elő és az elnök írja alá. 7. A Magyar Corvin-lánc Iroda 13. § (1) Az Iroda feladatait a Miniszterelnökség szervezetén belül látja el. (2) Az Iroda vezetője a miniszterelnök normatív utasításában kerül kinevezésre, számára díjazás állapítható meg. A díjazás összege legfeljebb az államtitkári illetménynek megfelelő lehet. (3) Az Iroda gondoskodik a) a kitüntetés adományozására vonatkozó javaslatokkal, valamint az adományozással összefüggő adminisztratív és szervező munka ellátásáról; b) a kitüntetés előállításáról, pótlásáról, javíttatásáról, a kitüntetettek nevének és az adományozás, valamint a lezárás évszámának bevésetéséről, átmeneti megőrzéséről, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum részére történő átadásáról; c) a kitüntetettek adatainak kezeléséről; d) a Testület működéséhez szükséges feltételekről és a Testület titkársági feladatainak ellátásáról; e) a nyilvánosság alapszabály szerinti tájékoztatásáról; f) a kitüntetés eltűnése esetén szükséges, valamint a kitüntetés előállítási költségének megtérítésére, valamint a jogosulatlanul birtokolt kitüntetés visszaszerzésére irányuló intézkedések megtételéről. (4) Az Iroda szervezetével és működésével kapcsolatos további szabályokat a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 8. Adatkezelés 14. § (1) Az Iroda elkülönített nyilvántartást vezet a kitüntetettekről. A nyilvántartás tartalmazza a kitüntetett 1. § (1) bekezdés b) pontja és a 1. § (2) bekezdése szerinti adatait. Az Iroda a kitüntetett adatait a kitüntetési javaslat elkészítésének napjától a kitüntetés visszaadásának napjáig kezeli. Ezt követően az adatokat a nyilvántartásból törölni kell. (2) A nyilvántartásokban szereplő adatokról – a kitüntetett nevének és érdemeinek kivételével – csak a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kitüntetett, valamint a Testület tagja részére adható tájékoztatás, illetve adat csak részükre továbbítható. A köztársasági elnök és a Testület tagja részére szolgáltatott adat – az előző kivételek figyelembevételével – csak a Testület alapszabályában meghatározott feladat ellátására használható fel, azt harmadik személy részére továbbítani nem lehet. (3) Ha a köztársasági elnök a kitüntetési javaslatot nem fogadja el, vagy egyéb okból a kitüntetésre nem kerül sor, a javasolt személy adatait a nyilvántartásból az (1) bekezdés szerint haladéktalanul törölni kell. Az írásos javaslat kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók. 9. Záró Rendelkezések 15. § Az e rendelet végrehajtásával összefüggő költségek fedezetéről a Miniszterelnökség gondoskodik. 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 17. § E rendelet hatálybalépését követően a kitüntetettek ideiglenes alapszabályt alkotnak. Az ideiglenes alapszabály hatályát veszti a Magyar Corvin-lánc Testület alapszabályának hatálybalépésével. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök