← Magyarország

745/D/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Röviden

Ez a végzés egy alkotmányjogi panasz elbírálásáról szól, amely a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény egyes szakaszainak megsemmisítését kezdeményezte, de az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette és az indítványt visszautasította.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
745/D/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t : Az Alkotmánybíróság a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/A. §-a és 12/D. §-a megsemmisítését kezdeményező alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszünteti, egyebekben az indítványt visszautasítja. I. Mezőtúr polgármestere 2004. júliusában az önkormányzat képviseletében fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panasz keretében annak megállapítását kérte, hogy alkotmányellenes a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) azon része, amely az önkormányzatok tulajdonába adja a szövetkezetek használatában levő utakat, árkokat, csatornákat. Az indítványozó előadta, hogy Mezőtúr Város Önkormányzata az Fbtv. alapján tulajdonba kapta a helyi szövetkezet használatában lévő egyes földrészleteket. A Szolnoki Körzeti Földhivatal Mezőtúri Kirendeltségének 31.302/2/2003. sz. bejegyző határozata ellen a polgármester fellebbezéssel élt, majd a Megyei Földhivatal 31.854/3/2003. sz. határozatát bíróságon támadta meg. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2.P.22.323/2003/8. számú ítéletében elutasította a keresetben foglaltakat, megállapítva, hogy a földhivatal határozata jogszerű volt. Az indítványozó szerint az Fbtv. 12/A. és 12/D. §-ai sértik az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés c) pontját, mert figyelmen kívül hagyják az önkormányzatok teljesítőképességét, és ezzel lényegében megsértik az önkormányzatok autonómiáját. Az indítványozó szerint az Fbtv. anélkül ró újabb feladatot az önkormányzatokra, hogy annak végrehajtásához forrásokat biztosítana. Mindezek miatt a támadott rendelkezések „ex tunc hatályú hatályon kívül helyezését” kérte és annak megállapítását kezdeményezte, hogy az e rendelkezések be nem tartásával hozott másodfokú bírósági ítélet alkotmánysértő. Az indítvány továbbá mulasztás megállapítását kezdeményezte, mert a jogalkotó nem biztosított normatív állami támogatást az ily módon tulajdonba kapott ingatlanok fenntartásához, és mert nem jelent meg az Fbtv. végrehajtási rendelete. Az Alkotmánybíróság Főtitkára ezt követően arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az Alkotmánybíróság a 41/B/1993. AB határozatban már vizsgálta az Fbtv. vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányosságát. Az indítványozó 2005. június 8-án kelt levelében ennek ellenére fenntartotta indítványát, mert úgy vélte, beadványában olyan, a korábbi ügytől érdemben eltérő indokolást terjesztett elő, amely alapján az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásának van helye. Indítványát azzal egészítette ki, hogy a támadott rendelkezések hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, mert nem viszik figyelembe az egyes önkormányzatok teljesítőképességét. Az indítványozó 2007 júniusában arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.159/2005/4. sz. alatti végzésében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal 31.458/2/2005. sz. közigazgatási határozata felülvizsgálata ellen indított pert az Alkotmánybíróság előtt folyó 745/D/2005. ügyszám alatti alkotmányjogi panasz elbírálásáig felfüggesztette. II. Az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek: „(1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. (2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.” Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt törvényi feltételeket együttesen kell értelmezni, és figyelembe venni [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361–362.; 41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.]. Ez azt jelenti, hogy a panasz benyújtására irányadó határidő számítására vonatkozó szabályt akkor lehet alkalmazni, ha bírósági határozat az ügyet jogerősen eldönti. Az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 48. § (2) bekezdésének megfelelően, a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell megérkeznie az Alkotmánybíróságra. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogerős ítéletét az indítványozónak 2004. május 7-én kézbesítették. A kezdő napot a napokban megállapított határidőbe nem kell beleszámítani, tehát az indítványozó az alkotmányjogi panaszt 2004. július 6-ig terjeszthette elő határidőben. Az indítványozó 2004. július 6-án a beadványát postára adta, ezért az Alkotmánybíróság úgy tekintette, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát az előírt határidőn belül nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz. 2.1. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja alapján az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani („ítélt dolog”). Az Alkotmánybíróság a 41/B/1993. AB határozatában már vizsgálta az Fbtv. több rendelkezését. Megállapította, hogy az Fbtv. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt jogalkotói rendelkezés a tulajdoni rend átalakításának lezárására irányul. Az önkormányzatok tulajdonába adja azokat az árkokat, csatornákat, töltéseket, és azok műtárgyait, amelyek a földkiadás lezárását követően a szövetkezetek használatában maradtak, ugyanakkor nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján míg egy érintett vagyontárgyra nézve az átalakulás nem következett be, az új tulajdoni forma jövendő alanyának nincs joga arra, hogy a tulajdonszerzés feltételeit meghatározza [16/1991. (IV. 20.) AB határozat, ABH 1991, 58–59.]. A 41/B/1993. AB határozat ezért nem tartotta alkotmánysértőnek az Fbtv. kifogásolt rendelkezését (ABH 2004, 1019, 1039–1040.). Ugyanez a döntés nem tartotta az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés c) pontjába ütközőnek, hogy az állam nem biztosított külön forrásokat az önkormányzat tulajdonába került dolgok helyreállításához, karbantartásához. (ABH 2004, 1040-1042.) Végül a 41/B/1993. AB határozat megvizsgálta azokat az indítványokat is, amelyeket a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben terjesztettek elő. (ABH 2004, 1042–1044.) 2.2. Jelen ügy indítványozója úgy véli, beadványa nem minősül res iudicatának, mert a 41/B/1993. AB határozatban elbírált indítványokhoz képest a következő új érveket tartalmazza: – Az indítványozó elsőként a 47/2001. (XI. 22.) AB határozatra hivatkozott, amely szerint a finanszírozás elmaradása akkor alkotmánysértő, ha az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti. Az indítványozó indítványában előadta, hogy a kifogásolt szabály a mezőtúri önkormányzat működőképességét ellehetetleníti. – Másodsorban az indítvány a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozik. Azt hangsúlyozza, hogy az Ötv. szerint az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek ugyan, de a kötelezettség megállapításának mindig az önkormányzat teljesítőképességéhez kell igazodnia. – Harmadrészt utal az indítvány az Fbtv. miniszteri indokolására, amely alapján az Országgyűlésnek 2000. január elsejétől a feladatok ellátásához normatívát kellett volna biztosítania. 2.3. Az Alkotmánybíróság, miután mérlegelte az indítványozó érveit, a következőket állapította meg. Az Alkotmánybíróság a 47/2001. (XI. 22.) AB határozatában foglaltakat a 41/B/1993. AB határozatában figyelembe vette, sőt kifejezetten utalt e korábbi döntésre (ABH 2004, 1041.). Ezért az új, tekintetbe nem vett, az ismételt eljárás megindítása melletti érvként nem vehető figyelembe. Nem tartotta megfelelő indoknak az Alkotmánybíróság az Ötv.-vel való összhang hiányát sem. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján ugyanis az azonos szintű normaszövegek lehetséges értelmezési nehézsége, illetőleg az értelmezéstől függő ellentéte, összeütközése önmagában nem jelent alkotmányellenességet [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 176–177.]. Végül nem vehető figyelembe el nem bírált szempontként az Fbtv. miniszteri indokolása sem. Egyfelől azért, mert a törvény indokolásából jogi kötelezettség nem következik. Másfelől azért, mert az indítványban foglaltaktól eltérően nem a törvény indokolása, hanem az Fbtv.-t módosító 1999. XLIX. törvény 14. § (5) bekezdése írta elő, hogy az Fbtv. „12/A. § (1) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál felmerülő költségek fedezésére 2000. január 1-jétől kezdődően az állami költségvetésben normatív támogatásként fedezetet kell biztosítani”. Ezt a rendelkezést azonban a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontja 2000. január első napjával hatályon kívül helyezte. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem tartotta indokoltnak, hogy az indítványt érdemben megvizsgálja. 3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz esetében is az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre jogalkalmazói döntések vizsgálatára, a bírói jogértelmezés és határozat nem lehet alkotmánybírósági eljárás tárgya. Az Ügyrend 29. § b) pontjának megfelelőn az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy az eljárásra az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az indítványnak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogerős ítélete alkotmányellenességének a megállapítására vonatkozó részét ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította. 4. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta az alkotmányjogi panasz elbírálására és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörök egymáshoz való viszonyát. E határozataiban hangsúlyozta: az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele, hogy az Alkotmányban biztosított jogok sérelme „az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán” következzék be. Ezért mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.-ből nem vezethető le. [27/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 252, 257.; 1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 1105/D/2004. AB határozat, ABH 2005, 1316, 1326.; 1124/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1702, 1719.; 188/D/2002. AB határozat, ABK 2008. január, 118, 120–121.] Következésképpen az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a mulasztás megállapítását kezdeményező részében az Ügyrend 29. § e) pontjára tekintettel visszautasította. Budapest, 2010. február 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.