📄 Jogszabály szövege
745/D/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t :
Az Alkotmánybíróság a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/A. §-a és
12/D. §-a megsemmisítését kezdeményező alkotmányjogi
panasz alapján indult eljárást megszünteti, egyebekben az
indítványt visszautasítja.
I. Mezőtúr polgármestere 2004. júliusában az önkormányzat képviseletében fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panasz keretében annak megállapítását kérte,
hogy alkotmányellenes a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban:
Fbtv.) azon része, amely az önkormányzatok tulajdonába
adja a szövetkezetek használatában levő utakat, árkokat,
csatornákat.
Az indítványozó előadta, hogy Mezőtúr Város Önkormányzata az Fbtv. alapján tulajdonba kapta a helyi szövetkezet használatában lévő egyes földrészleteket. A Szolnoki Körzeti Földhivatal Mezőtúri Kirendeltségének
31.302/2/2003. sz. bejegyző határozata ellen a polgármester fellebbezéssel élt, majd a Megyei Földhivatal
31.854/3/2003. sz. határozatát bíróságon támadta meg.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
2.P.22.323/2003/8. számú ítéletében elutasította a keresetben foglaltakat, megállapítva, hogy a földhivatal határozata jogszerű volt. Az indítványozó szerint az Fbtv. 12/A.
és 12/D. §-ai sértik az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés
c) pontját, mert figyelmen kívül hagyják az önkormányzatok teljesítőképességét, és ezzel lényegében megsértik az
önkormányzatok autonómiáját. Az indítványozó szerint az
Fbtv. anélkül ró újabb feladatot az önkormányzatokra,
hogy annak végrehajtásához forrásokat biztosítana. Mindezek miatt a támadott rendelkezések „ex tunc hatályú hatályon kívül helyezését” kérte és annak megállapítását kezdeményezte, hogy az e rendelkezések be nem tartásával
hozott másodfokú bírósági ítélet alkotmánysértő.
Az indítvány továbbá mulasztás megállapítását kezdeményezte, mert a jogalkotó nem biztosított normatív állami támogatást az ily módon tulajdonba kapott ingatlanok
fenntartásához, és mert nem jelent meg az Fbtv. végrehajtási rendelete.
Az Alkotmánybíróság Főtitkára ezt követően arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az Alkotmánybíróság a
41/B/1993. AB határozatban már vizsgálta az Fbtv. vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Az indítványozó 2005. június 8-án kelt levelében ennek
ellenére fenntartotta indítványát, mert úgy vélte, beadványában olyan, a korábbi ügytől érdemben eltérő indokolást
terjesztett elő, amely alapján az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásának van helye. Indítványát azzal egészítette
ki, hogy a támadott rendelkezések hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, mert nem viszik figyelembe az
egyes önkormányzatok teljesítőképességét.
Az indítványozó 2007 júniusában arról tájékoztatta az
Alkotmánybíróságot, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.159/2005/4. sz. alatti végzésében a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal 31.458/2/2005.
sz. közigazgatási határozata felülvizsgálata ellen indított pert
az Alkotmánybíróság előtt folyó 745/D/2005. ügyszám alatti
alkotmányjogi panasz elbírálásáig felfüggesztette.
II. Az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg,
hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek:
„(1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése
miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.”
Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint az
Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt törvényi feltételeket együttesen kell értelmezni, és figyelembe venni
[23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361–362.;
41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.]. Ez
azt jelenti, hogy a panasz benyújtására irányadó határidő
számítására vonatkozó szabályt akkor lehet alkalmazni, ha
bírósági határozat az ügyet jogerősen eldönti.
Az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 48. § (2) bekezdésének megfelelően, a jogerős határozat kézbesítésétől
számított hatvan napon belül kell megérkeznie az Alkotmánybíróságra.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogerős ítéletét az indítványozónak 2004. május 7-én kézbesítették. A
kezdő napot a napokban megállapított határidőbe nem kell
beleszámítani, tehát az indítványozó az alkotmányjogi panaszt 2004. július 6-ig terjeszthette elő határidőben. Az indítványozó 2004. július 6-án a beadványát postára adta,
ezért az Alkotmánybíróság úgy tekintette, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát az előírt határidőn belül
nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz.
2.1. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és
annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja
alapján az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha
az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani („ítélt dolog”).
Az Alkotmánybíróság a 41/B/1993. AB határozatában
már vizsgálta az Fbtv. több rendelkezését. Megállapította,
hogy az Fbtv. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt jogalkotói
rendelkezés a tulajdoni rend átalakításának lezárására irányul. Az önkormányzatok tulajdonába adja azokat az árkokat, csatornákat, töltéseket, és azok műtárgyait, amelyek a földkiadás lezárását követően a szövetkezetek használatában maradtak, ugyanakkor nincsenek a szövetkezet
vagy más üzemeltető tulajdonában. Az alkotmánybírósági
gyakorlat alapján míg egy érintett vagyontárgyra nézve az
átalakulás nem következett be, az új tulajdoni forma jövendő alanyának nincs joga arra, hogy a tulajdonszerzés
feltételeit meghatározza [16/1991. (IV. 20.) AB határozat,
ABH 1991, 58–59.]. A 41/B/1993. AB határozat ezért nem
tartotta alkotmánysértőnek az Fbtv. kifogásolt rendelkezését (ABH 2004, 1019, 1039–1040.).
Ugyanez a döntés nem tartotta az Alkotmány 44/A. §
(1) bekezdés c) pontjába ütközőnek, hogy az állam nem
biztosított külön forrásokat az önkormányzat tulajdonába
került dolgok helyreállításához, karbantartásához. (ABH
2004, 1040-1042.) Végül a 41/B/1993. AB határozat megvizsgálta azokat
az indítványokat is, amelyeket a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben terjesztettek elő. (ABH
2004, 1042–1044.)
2.2. Jelen ügy indítványozója úgy véli, beadványa nem
minősül res iudicatának, mert a 41/B/1993. AB határozatban elbírált indítványokhoz képest a következő új érveket
tartalmazza:
– Az indítványozó elsőként a 47/2001. (XI. 22.) AB határozatra hivatkozott, amely szerint a finanszírozás elmaradása
akkor alkotmánysértő, ha az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti. Az indítványozó indítványában előadta, hogy a kifogásolt szabály a mezőtúri önkormányzat működőképességét ellehetetleníti.
– Másodsorban az indítvány a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozik. Azt hangsúlyozza, hogy az Ötv. szerint
az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek
ugyan, de a kötelezettség megállapításának mindig az önkormányzat teljesítőképességéhez kell igazodnia.
– Harmadrészt utal az indítvány az Fbtv. miniszteri indokolására, amely alapján az Országgyűlésnek 2000. január elsejétől a feladatok ellátásához normatívát kellett
volna biztosítania.
2.3. Az Alkotmánybíróság, miután mérlegelte az indítványozó érveit, a következőket állapította meg. Az Alkotmánybíróság a 47/2001. (XI. 22.) AB határozatában foglaltakat a 41/B/1993. AB határozatában figyelembe vette,
sőt kifejezetten utalt e korábbi döntésre (ABH 2004,
1041.). Ezért az új, tekintetbe nem vett, az ismételt eljárás
megindítása melletti érvként nem vehető figyelembe.
Nem tartotta megfelelő indoknak az Alkotmánybíróság
az Ötv.-vel való összhang hiányát sem. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján ugyanis az azonos szintű normaszövegek lehetséges értelmezési nehézsége, illetőleg az értelmezéstől függő ellentéte, összeütközése önmagában nem
jelent alkotmányellenességet [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 176–177.].
Végül nem vehető figyelembe el nem bírált szempontként az Fbtv. miniszteri indokolása sem. Egyfelől azért,
mert a törvény indokolásából jogi kötelezettség nem következik. Másfelől azért, mert az indítványban foglaltaktól
eltérően nem a törvény indokolása, hanem az Fbtv.-t módosító 1999. XLIX. törvény 14. § (5) bekezdése írta elő,
hogy az Fbtv. „12/A. § (1) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál
felmerülő költségek fedezésére 2000. január 1-jétől kezdődően az állami költségvetésben normatív támogatásként
fedezetet kell biztosítani”. Ezt a rendelkezést azonban a
Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló
1999. évi CXXV. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontja
2000. január első napjával hatályon kívül helyezte.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem tartotta indokoltnak, hogy az indítványt érdemben megvizsgálja.
3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz esetében is az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét
vizsgálja. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre jogalkalmazói döntések vizsgálatára, a bírói jogértelmezés és
határozat nem lehet alkotmánybírósági eljárás tárgya. Az
Ügyrend 29. § b) pontjának megfelelőn az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy
az eljárásra az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az
indítványnak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
jogerős ítélete alkotmányellenességének a megállapítására
vonatkozó részét ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend
29. § b) pontja alapján visszautasította.
4. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta
az alkotmányjogi panasz elbírálására és a mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörök egymáshoz való viszonyát. E határozataiban hangsúlyozta: az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele, hogy az Alkotmányban biztosított jogok sérelme „az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán” következzék be. Ezért mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány
alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.-ből
nem vezethető le. [27/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH
2001, 252, 257.; 1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004,
1160, 1176.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889,
900.; 1105/D/2004. AB határozat, ABH 2005, 1316,
1326.; 1124/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1702,
1719.; 188/D/2002. AB határozat, ABK 2008. január, 118,
120–121.]
Következésképpen az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a mulasztás megállapítását kezdeményező részében az Ügyrend 29. § e) pontjára tekintettel visszautasította.
Budapest, 2010. február 9. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.