← Magyarország

80/2012. (XII. 28.) NFM rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjáról és felügyelet

Röviden

Ez a rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási és felügyeleti díjakat szabályozza. Meghatározza, hogy ki, mikor és hogyan fizeti ezeket a díjakat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
80/2012. (XII. 28.) NFM rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjáról és felügyeleti díjáról. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (6) bekezdés a) és b) pontjában és (7) bekezdésében, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a 8. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az 1. § és az 1. melléklet tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőt rendelem el: 1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni: a) az üvegházhatású gázkibocsátások engedélyezési eljárásáért (engedély kiadása vagy módosítása); b) az együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe, illetve a külföldi együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe történő bejegyzésért, továbbá a hitelesítői jogosultság felfüggesztésének megszüntetéséért; c) a légi jármű üzembentartóknak a nyomonkövetési tervek, egyszerűsített nyomon követési tervek jóváhagyásáért, valamint ezek módosításának engedélyezési eljárásáért. (2) Üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység kibocsátási engedélye esetében az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alapja: a) meglévő létesítmények esetében a létesítmény éves összkibocsátása az engedélykérelem beadását megelőző évben, b) új létesítmény esetében az engedélykérelem beadását követő évre a létesítménynek az engedélyes által becsült éves összkibocsátása. (3) Az igazgatási szolgáltatási díj az eljáró közigazgatási szerv bevétele. 2. § (1) Az igazgatási szolgáltatási díjat az 1. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásért az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni. (2) Az igazgatási szolgáltatási díj átutaláson kívül fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján is teljesíthető. (3) Az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél előre, a kérelem benyújtását megelőzően köteles befizetni. A befizetett igazgatási szolgáltatási díjról a Főfelügyelőség a határozat kiadásával egyidejűleg számlát állít ki, és azt a határozattal együtt az ügyfélnek megküldi. (4) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell. 3. § (1) Ha az ügyfél eljárás megindítása nélkül (tévesen) fizetett igazgatási szolgáltatási díjat, akkor azt a Főfelügyelőség visszatéríti. (2) Az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség teljesítéséről a Főfelügyelőség nyilvántartást vezet. (3) Az igazgatási szolgáltatási díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. 4. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 1. §-ában foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre, b) 31. § (2) és (6) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek tekintetében, c) 73/A. §-ában foglaltakat a hiánypótlásra, d) 82. §-ában foglaltakat a díjfizetés elmulasztására és a mulasztási bírságra, e) 86. §-ában foglaltakat az elévülés tekintetében, f) 87. § (1) bekezdésében foglaltakat a késedelmi pótlék megfizetésére értelemszerűen kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény „állami adóhatóságot” említ azon az „eljárásra illetékes és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet”, ahol „illetéket” említ azon „díjat”, ahol „leletet” említ azon „jegyzőkönyvet” kell érteni. 5. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény és annak végrehajtásáról szóló rendelet szerint a tárgyévre megállapított kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek mennyisége alapján az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó által fizetendő felügyeleti díjat ezer forintra kerekítve egy összegben kell átutalási megbízással teljesíteni a tárgyévet követő év február 28-ig a Főfelügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 számú fizetési számlájára. (2) Az átutalási megbízáson az üzemeltető a közlemény rovatban feltünteti az ÜHG-engedélyének azonosítási számát, illetve a tárgyévet. (3) A befizetett felügyeleti díjról a Főfelügyelőség számlát állít ki, és a befizetését követő harminc napon belül megküldi a felügyeleti díj befizetőjének. (4) A felügyeleti díj fizetési kötelezettség teljesítéséről a Főfelügyelőség nyilvántartást vezet. A felügyeleti díjak nyilvántartására és elszámolására – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. 6. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti felügyeleti díjat átutalási megbízással, egy összegben kell teljesíteni az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00290713-00000000 számú fizetési számlájára. (2) Az átutalási megbízáson a közlemény rovatban fel kell tüntetni a befizetés jogcímét. (3) A befizetett felügyeleti díjról az energiapolitikáért felelős miniszter számlát állít ki, amelyet a felügyeleti díj befizetését követő harminc napon belül megküld a felügyeleti díj befizetőjének. (4) A felügyeleti díj fizetési kötelezettség teljesítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter nyilvántartást vezet. A felügyeleti díjak nyilvántartására és elszámolására – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. 7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (2) A (3) bekezdés d) pontja 2013. május 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti a) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet, b) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 38/2006. (VIII. 22.) KvVM–PM együttes rendelet, c) a Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtási projekttevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 6/2008. (III. 18.) KvVM rendelet, d) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről szóló 8/2011. (III. 17.) NFM rendelet. 8. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye] „h) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1)–(2) bekezdése és (5)–(6) bekezdése;” 9. § (1) A Magyar Köztársaság területén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó szakmai és személyi követelményekről, valamint a hitelesítés szabályairól szóló 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „h) lényeges tévedés: a Tervdokumentumban vagy az éves jelentésben szereplő adatokra hatással lévő olyan egyedi vagy halmozott hibák, hiányosságok és félreértelmezések, amelyek a hitelesítő szakmai ítélete szerint befolyásolhatják az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: Főfelügyelőség) vagy az energiapolitikáért felelős miniszternek az együttes végrehajtási projekttel kapcsolatos döntéseit, így különösen, ha azok a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben torzítják a Tervdokumentumban vagy az éves jelentésben szereplő adatokat;” (2) A KvVM rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24. § (1) A hitelesítő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon együttes végrehajtási projekt kapcsán, amely Szállítója vagy Átvevője részére az Éhvt. vagy üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény (a továbbiakban: Ügkr.tv.) hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatást végzett, a szolgáltatás nyújtásának befejezését követő két évig. (2) A hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő és közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja] nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a hitelesítési tevékenységével érintett együttes végrehajtási projekt Szállítója vagy Átvevője, más hitelesítő, illetve az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet vonatkozásában.” (3) A KvVM rendelet 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő és az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha a) a hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik bármely más hitelesítő gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben, illetve az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben; b) a hitelesítő vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy hitelesítő szakértője más hitelesítő, illetve az Éhvt. vagy az Ügkr.tv. hatálya alá eső kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója.” Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.