321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelete a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról.

321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelete a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról. A Kormány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/B. § (1)–(3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A helyi esélyegyenlőségi program 1. § (1) A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. (2) A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. (3) A települési önkormányzat a helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait. (4) Az intézkedési tervben meg kell határozni, hogy a helyzetelemzésben feltárt esélyegyenlőségi problémák felszámolása érdekében milyen beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség. 2. § (1) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). (2) A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. (3) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. 3. § A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai 4. § (1) A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a foglalkoztatási, egészségi és szociális helyzet tekintetében aa) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére; ab) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezőinek javítására, valamint a diszkrimináció csökkentésére; ac) az egészség előfeltételeinek biztosítása mellett a prevenciós és a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, a kiszűrtek egyéni esetkezelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek és családjuk egészségtelen táplálkozásának vagy alultápláltságának csökkentésére; ad) a pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint a munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásokra; ae) az eladósodottság mértékére; af) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások kiterjedtségére, elérhetőségére; hozzáférhetőségére és kihasználtságára; ag) a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférésre; ah) a helyi lakossági önszerveződésekre; b) a lakhatási szegregáció tekintetében ba) a területi szegregáció mértékére; bb) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz és a közösségi közlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; bc) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra; bd) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára. (2) A gyermekek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására, különösen a gyermekjóléti és a védőnői ellátás, valamint az egészségfejlesztési, a szabadidős, szünidős programok tekintetében; b) a színvonalas gyermekétkeztetés biztosítására; c) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében ca) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére; cb) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre; cc) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre; cd) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására; d) a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek a fentiek tekintetében kiemelt figyelmet élveznek. (3) A nők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a társadalmi problémák nemek szerint eltérő értelmezésére és szükségleteik nemek szerinti eltérésére; b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára; c) a nőket érő erőszakra; d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén; e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére; f) a nők munkaerő-piaci és családi feladatai összeegyeztethetőségének elősegítésére. (4) Az idősek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) az egészségügyi és szociális ellátások elérhetőségére; b) a közszolgáltatásokhoz, a közösségi közlekedéshez és az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés; c) közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés biztosítására. (5) A fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására; b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére; c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre; d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékkal élők rehabilitációjában; e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére; f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére; fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére; fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában; fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére. 5. § (1) A helyi esélyegyenlőségi program részét képező intézkedési tervben meghatározott intézkedések célja különösen: a) a lakhatási szegregáció és oktatási kirekesztődés felszámolása, integrált vagy a környezeti normáknak megfelelő minőségű lakókörnyezet kialakítása; b) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének növelése; c) az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása; d) a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése; e) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a települési önkormányzat döntéshozatalában, az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; f) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában, ezek tervezésében, megvalósításában és értékelésében; g) a hátrányos helyzetű csoportok tájékozottságának és tudatosságának növelése az őket megillető jogok és lehetőségek tekintetében. (2) Az intézkedési tervben rendelkezni kell az egyes intézkedések végrehajtásának feltételeiről, ütemezéséről a szükséges uniós források és hazai költségvetési források megjelölésével. 3. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata 6. § (1) A települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. (2) A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a) arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e, b) a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére. (3) Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (4) A felülvizsgálatot a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik. 4. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevőkkel szembeni követelmények 7. § (1) Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az folytathat, aki a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, b) legalább kétéves, az esélyegyenlőség területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) részt vett a TKKI által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett esélyegyenlőségi mentor képzésén, és az ott elsajátított ismeretekről a TKKI által kiállított tanúsítvánnyal igazoltan sikeres vizsgát tett. (2) Szakmai gyakorlatnak kell tekinteni, ha az esélyegyenlőségi mentor munkáltatója vagy megbízója igazolja, hogy az esélyegyenlőségi mentor a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségét elősegítő szakmai tevékenységet végzett. (3) A TKKI esélyegyenlőségi mentor képzésére jelentkező a képzésben való szándéka iránti kérelmet az (1) bekezdése a) és b) pontjában megjelölt feltételeknek való megfelelést bizonyító iratokkal együtt írásban benyújtja a TKKI részére. 8. § (1) A települési önkormányzat közigazgatási szervének köztisztviselőjét vagy költségvetési szervének közalkalmazottját jelölheti ki a TKKI mentorhálózata által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett, a helyi esélyegyenlőségi programok megírására felkészítő képzésen való részvételre. A képzést esélyegyenlőségi mentorok tartják. (2) A TKKI által tartott képzésben résztvevő (1) bekezdés szerinti köztisztviselő vagy közalkalmazott a képzésen elsajátított ismeretekről a képzés elvégzését követő egy hónapon belül vizsgát tesz. A vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó legalább 75%-os vizsgaeredményt ér el. A képzés sikeres elvégzéséről a vizsgázóknak a TKKI tanúsítványt állít ki. (3) A helyi esélyegyenlőségi programok kétévente esedékes felülvizsgálatába és az új helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok részét képző intézkedési terv végrehajtásának nyomon követésébe a települési önkormányzat bevonhatja az (1) bekezdés szerinti köztisztviselőt vagy közalkalmazottat, aki rendelkezik a TKKI helyi esélyegyenlőségi programok írására felkészítő képzésének elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal. 5. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) az esélyegyenlőségi szakértők képzésének követelményeiről szóló 118/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet, b) az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről szóló 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet, c) a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet, valamint d) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § c) pont cc) alpontja és 5. § i) pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök