← Magyarország

321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelete a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról.

Röviden

Ez a rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályait és az esélyegyenlőségi mentorok tevékenységét határozza meg, célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

321/

  1. (XII. 27.) Korm. rendelete a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról. A Kormány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
  2. évi CXXV. törvény 64/B. §

(1)
(3)bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(3)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A helyi esélyegyenlőségi program 1. §
(1)A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll.
(2)A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit.
(3)A települési önkormányzat a helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait.
(4)Az intézkedési tervben meg kell határozni, hogy a helyzetelemzésben feltárt esélyegyenlőségi problémák felszámolása érdekében milyen beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség. 2. §
(1)A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI).
(2)A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet.
(3)A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be.
  1. § A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi.
  2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai
  3. §
(1)A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
  1. a)a foglalkoztatási, egészségi és szociális helyzet tekintetében
  2. aa)a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére;
  3. ab)a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezőinek javítására, valamint a diszkrimináció csökkentésére;
  4. ac)az egészség előfeltételeinek biztosítása mellett a prevenciós és a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, a kiszűrtek egyéni esetkezelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek és családjuk egészségtelen táplálkozásának vagy alultápláltságának csökkentésére;
  5. ad)a pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint a munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásokra;
  6. ae)az eladósodottság mértékére;
  7. af)a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások kiterjedtségére, elérhetőségére; hozzáférhetőségére és kihasználtságára;
  8. ag)a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférésre;
  9. ah)a helyi lakossági önszerveződésekre;
  10. b)a lakhatási szegregáció tekintetében
  11. ba)a területi szegregáció mértékére;
  12. bb)a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz és a közösségi közlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;
  13. bc)a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra;
  14. bd)a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára.
(2)A gyermekek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
  1. a)a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására, különösen a gyermekjóléti és a védőnői ellátás, valamint az egészségfejlesztési, a szabadidős, szünidős programok tekintetében;
  2. b)a színvonalas gyermekétkeztetés biztosítására;
  3. c)a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében
  4. ca)az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére;
  5. cb)az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre;
  6. cc)a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre;
  7. cd)a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására;
  8. d)a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek a fentiek tekintetében kiemelt figyelmet élveznek.
(3)A nők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
  1. a)a társadalmi problémák nemek szerint eltérő értelmezésére és szükségleteik nemek szerinti eltérésére;
  2. b)a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára;
  3. c)a nőket érő erőszakra;
  4. d)arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén;
  5. e)a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére;
  6. f)a nők munkaerő-piaci és családi feladatai összeegyeztethetőségének elősegítésére.
(4)Az idősek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
  1. a)az egészségügyi és szociális ellátások elérhetőségére;
  2. b)a közszolgáltatásokhoz, a közösségi közlekedéshez és az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés;
  3. c)közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés biztosítására.
(5)A fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
  1. a)a közszférában és a versenypiacon a fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására;
  2. b)az egészségügyi ellátások elérhetőségére;
  3. c)az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre;
  4. d)a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékkal élők rehabilitációjában;
  5. e)a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére;
  6. f)az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében
  7. fa)az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére;
  8. fb)az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére;
  9. fc)az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában;
  10. fd)a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére. 5. §
(1)A helyi esélyegyenlőségi program részét képező intézkedési tervben meghatározott intézkedések célja különösen:
  1. a)a lakhatási szegregáció és oktatási kirekesztődés felszámolása, integrált vagy a környezeti normáknak megfelelő minőségű lakókörnyezet kialakítása;
  2. b)a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének növelése;
  3. c)az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása;
  4. d)a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése;
  5. e)az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a települési önkormányzat döntéshozatalában, az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;
  6. f)a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában, ezek tervezésében, megvalósításában és értékelésében;
  7. g)a hátrányos helyzetű csoportok tájékozottságának és tudatosságának növelése az őket megillető jogok és lehetőségek tekintetében.
(2)Az intézkedési tervben rendelkezni kell az egyes intézkedések végrehajtásának feltételeiről, ütemezéséről a szükséges uniós források és hazai költségvetési források megjelölésével. 3. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata 6. §
(1)A települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot.
(2)A felülvizsgálatnak ki kell terjednie
  1. a)arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e,
  2. b)a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére.
(3)Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat
  1. a)módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy
  2. b)új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.
(4)A felülvizsgálatot a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik.
  1. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevőkkel szembeni követelmények
  2. §
(1)Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az folytathat, aki
  1. a)rendelkezik felsőfokú végzettséggel,
  2. b)legalább kétéves, az esélyegyenlőség területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik,
  3. c)részt vett a TKKI által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett esélyegyenlőségi mentor képzésén, és az ott elsajátított ismeretekről a TKKI által kiállított tanúsítvánnyal igazoltan sikeres vizsgát tett.
(2)Szakmai gyakorlatnak kell tekinteni, ha az esélyegyenlőségi mentor munkáltatója vagy megbízója igazolja, hogy az esélyegyenlőségi mentor a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségét elősegítő szakmai tevékenységet végzett.
(3)A TKKI esélyegyenlőségi mentor képzésére jelentkező a képzésben való szándéka iránti kérelmet az
(1)bekezdése
  1. a)és
  2. b)pontjában megjelölt feltételeknek való megfelelést bizonyító iratokkal együtt írásban benyújtja a TKKI részére. 8. §
(1)A települési önkormányzat közigazgatási szervének köztisztviselőjét vagy költségvetési szervének közalkalmazottját jelölheti ki a TKKI mentorhálózata által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett, a helyi esélyegyenlőségi programok megírására felkészítő képzésen való részvételre. A képzést esélyegyenlőségi mentorok tartják.
(2)A TKKI által tartott képzésben résztvevő
(1)bekezdés szerinti köztisztviselő vagy közalkalmazott a képzésen elsajátított ismeretekről a képzés elvégzését követő egy hónapon belül vizsgát tesz. A vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó legalább 75%-os vizsgaeredményt ér el. A képzés sikeres elvégzéséről a vizsgázóknak a TKKI tanúsítványt állít ki.
(3)A helyi esélyegyenlőségi programok kétévente esedékes felülvizsgálatába és az új helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok részét képző intézkedési terv végrehajtásának nyomon követésébe a települési önkormányzat bevonhatja az
(1)bekezdés szerinti köztisztviselőt vagy közalkalmazottat, aki rendelkezik a TKKI helyi esélyegyenlőségi programok írására felkészítő képzésének elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal. 5. Záró rendelkezések 9. §
(1)Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba.
(2)Hatályát veszti
  1. a)az esélyegyenlőségi szakértők képzésének követelményeiről szóló 118/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet,
  2. b)az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről szóló 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet,
  3. c)a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet, valamint
  4. d)a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §
  5. c)pont
  6. cc)alpontja és 5. §
  7. i)pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.