📄 Jogszabály szövege
27/2012. (XII. 29.) OBH utasítása az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről szóló szabályzatról.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás
alapján – az Országos Bírói Tanács 58/2012. (IX. 17.) határozatában megfogalmazott elvek, valamint a bíróságok véleményének
figyelembevételével – az eljáró bíróság kijelölése iránti indítványnak objektív szempontok szerinti elbírálása céljából a következő
szabályzatot alkotom: A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya a Kúriára, az ítélőtáblákra, a törvényszékekre, valamint az Országos Bírósági Hivatalra (a továbbiakban:
OBH) terjed ki. A kijelölés célja és korlátja
2. § (1) Az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróság kijelölésére akkor kerülhet sor, ha az
ítélőtáblára, törvényszékre érkezett ügy, vagy az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának
elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható.
A kijelölés nem járhat a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. A bíróság munkaterhe a tárgyaló bírói (tanács)
létszámmal arányosnak tekinthető, ha a folyamatban lévő perek egy tárgyaló bíróra (tanácsra) jutó száma az országos
átlaghoz képest 10 százalékos határon belül található. (2) Az ügyek ésszerű elbírálását illetően kiemelt figyelmet kell fordítani a jogszabályok szerint soron kívüli eljárást igénylő,
valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXVI. fejezete, és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi
XIX. törvény VIII/A. fejezete szerinti kiemelt jelentőségű ügyekre. Ha a bíróságra több olyan ügy érkezett, amely
soronkívüliséget élvez, a kijelölést – 15 napon belül – a legkorábban érkezett kiemelt jelentőségű ügyre kell kezdeményezni.
(3) Az ítélőtáblák és a törvényszékek (a továbbiakban: bíróságok) elnökeinek elsősorban az ügyelosztási renddel, a helyi
bíróságok közötti bíró kirendeléssel vagy annak kezdeményezésével, illetve a törvényszék és a területén lévő helyi
bíróságok közötti kirendeléssel kell biztosítani a bírák arányos munkaterhelését, és ezáltal az ügyek ésszerű időn belüli
befejezését. (4) Az eljáró bíróság kijelölése végső és kivételes igazgatási intézkedés a munkateher arányosításban. Az OBH elnökének
alapvetően a rendelkezésére álló igazgatási eszközökkel (különösen a bírói álláshelyek elosztásával, bíróságok közötti
kirendelésekkel és az igazságügyi alkalmazottak álláshelyeinek fedezetét biztosító költségvetési döntésekkel) kell az
ügyforgalomhoz igazodó létszámgazdálkodás megvalósítását elérni. (5) A kijelöléssel felmerülő többletköltséggel kapcsolatban az OBH elnöke szükség szerint rendelkezik.
Az indítvány előterjesztésének jogosultsága és a kijelölhető ügyek köre
3. § (1) A kijelölés iránti indítvány előterjesztésére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
(a továbbiakban: Bszi.) 62. § (2) bekezdése szerint az ítélőtábla, a törvényszék elnöke, valamint a legfőbb ügyész
jogosult. Az előterjesztésre a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rend szerint
– az elnök akadályoztatása esetén – más bírósági vezető (elnökhelyettes, kollégiumvezető, kollégiumvezető
helyettes) is jogosult. (2) Kijelölés a törvényszék hatáskörébe tartozó elsőfokú, illetve ítélőtáblán indult másodfokú érdemi elbírálásra alkalmas
peres ügyben kezdeményezhető. (3) A kijelölés az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elvekről szóló 58/2012. (IX. 17.) számú OBT határozatban
(a továbbiakban: OBT határozat) meghatározott együttes feltételek megléte esetén, az alábbiak szerint indítványozható:
A kijelölés akkor kezdeményezhető, ha a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó
napján (december 31., illetve június 30.) az indítványozó bíróságon a kijelöléssel érintett civilisztikai (polgári és
gazdasági) vagy büntető ügyszakban a) az egy tárgyaló bíróra (tanácsra) jutó folyamatban lévő peres ügyek száma alapján meghatározott munkateher az
országos átlagot több mint 10%-kal; b) a törvényszékeken a két éven túl folyamatban maradt peres ügyek, az ítélőtáblákon az 1 éven túl folyamatban
maradt peres ügyek összes, az adott ügyszakban folyamatban lévő ügyhöz viszonyított aránya;
c) az adott ügyszakban folyamatban lévő kiemelt jelentőségű ügyek teljes ügyhátralékhoz viszonyított aránya az
országos átlagot – a három feltétel vonatkozásában egyidejűleg – meghaladta.
(4) Az OBH félévente, az ügyforgalmi adatok és a bírói egyéni adatszolgáltatás országos feldolgozását követően
kimutatást készít – az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) által meghatározott kritériumok szerint – azokról a
bíróságokról, amelyek kezdeményezhetik a kijelölést. A büntető és a civilisztikai ügyszakra vonatkozó táblázatos
kimutatást a bíróságok hivatalos honlapján közzé kell tenni.
Az indítvány előterjesztésének határideje és tartalmi, formai kellékei
4. § (1) Az előterjesztésre jogosult a kijelölés iránti indítványát és mellékleteit az ügy érkezésétől számított 15 napon belül
elektronikus formában továbbítja az OBH elnökéhez. (2) Az indítványt a Mellékletben meghatározottak szerint, az alábbi iratokkal együtt kell előterjeszteni:
a) az ügy kezdőirata, b) a másodfokú ügy esetén az elsőfokú ügydöntő határozat,
c) egyéb irat (beadvány, kimutatás stb.), amelynek a kijelölésről való döntésnél jelentősége lehet, és amelyre az
indítványozó az indítványban ilyenként hivatkozik. (3) Az eljáró bíróság kijelölésének kezdeményezéséről a Bszi. 62. § (4) bekezdése alapján, postai szolgáltató útján, egyúttal
a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel értesíteni kell a perben érintett feleket. Az értesítésnek tartalmaznia kell a más
bíróság kijelölése elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Az OBH és elnökének intézkedése
5. § (1) Az OBH elnöke az indítványt a beérkezését követően 8 napon belül megvizsgálja és
a) azt elkésettsége, a jelen szabályzatban előírt feltételek hiánya, vagy megalapozatlansága miatt elutasítja, vagy
b) az indítvány hiányossága esetén annak 3 munkanapos határidővel történő kiegészítésére felhívást ad ki, illetve
c) megállapítja az indítvány megalapozottságát. (2) Az OBH a kijelöléssel érintett bíróságok sorrendjét félévente, az OBT elveinek figyelembevételével, ügyszakonként az
alábbiak szerint állítja össze: Az OBH a) a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján adott bíróságon azonos
ügyszakban egy tárgyaló bíróra (tanácsra) jutó folyamatban maradt peres ügyek száma alapján,
b) a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján az adott bíróságon az adott
ügyszakban folyamatban maradt, törvényszékek esetében két éven túli, ítélőtáblák esetében egy éven túli peres
ügyek aránya alapján, valamint c) a kijelölésre irányuló indítvány benyújtását megelőző naptári félév utolsó napján az adott bíróságon az adott
ügyszakban folyamatban lévő kiemelt jelentőségű ügyek aránya alapján
ügyszakonként 2-2 kimutatást állít össze, amely tartalmazza a kijelölhető törvényszékek és ítélőtáblák fenti adatait és
sorrendjét, valamint a kijelölés kezdeményezésére jogosult bíróságokat. Első helyre a legkedvezőbb ügyhátralék
mutatóval rendelkező bíróság kerül, amennyiben a két (egy) éven túli, valamint a kiemelt ügyek aránya is kedvezőbb
az országos átlagnál. Az így elkészített, összesített kimutatásokból törvényszékek esetén legfeljebb a sorrendben a legkedvezőbb tíz,
ítélőtáblák esetén legfeljebb a legkedvezőbb három helyen álló bíróság jelölhető ki a kialakult sorrend betartásával.
(3) Az OBH félévente, az ügyforgalmi adatok és a bírói egyéni adatszolgáltatás országos feldolgozását követően készíti el
– az OBT által meghatározott kritériumok szerint – a kijelölhető bíróságok rangsorát. A büntető és a civilisztikai
ügyszakra vonatkozó táblázatos kimutatást a bíróságok hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(4) Az OBH elnöke a döntése előtt a kijelöléssel érintett bíróság(ok) elnökének és amennyiben az indítványozó a legfőbb
ügyész volt, akkor annak a bíróság elnökének a véleményét is beszerzi, amelyhez az ügy kezdőirata érkezett.
A megkeresett bíróságok adatszolgáltatása 6. § (1) Az 5. § (4) bekezdése szerint megkeresett bíróságok, valamint büntetőügy esetében a legfőbb ügyész részére
továbbítani kell az indítványt és mellékleteit, a kezdőiratot, valamint a 3. § (4) bekezdése és az 5. § (3) bekezdése
szerinti kimutatást. (2) A megkeresett bíróságok a megkeresésnek soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül tesznek eleget.
Amennyiben a megkeresésre adott válasz kiegészítésre szorul, az OBH elnöke a hiány kiegészítéséről soron kívül
intézkedik. (3) A bíróságok véleményüket és az adatokat elektronikus formában küldik meg az OBH elnöke részére.
Az eljáró bíróság kijelölése 7. § (1) Az OBH elnöke az érdemi vizsgálat elvégzését és az észrevételek, valamint a kiegészítések beérkezését követő 8 napon
belül az a) az indítvány elutasításáról, vagy b) az eljáró bíróság kijelöléséről dönt.
(2) Az OBH elnöke az eljáró bíróságot kijelölő, indokolással ellátott határozatában ismerteti az OBT által meghozott azon
elveket, amelyek mentén a döntését hozta. A kijelölésről szóló határozatot a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon haladéktalanul, de legkésőbb
3 munkanapon belül közzé kell tenni. A kijelölő határozat elleni fellebbezés
8. § (1) Az OBH elnökének határozata ellen a Bszi 63. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint benyújtott fellebbezést és
az ügy iratait az OBH elnöke – a fellebbezésre nyitva álló határidő lejártát követően – 3 munkanapon belül elbírálás
végett felterjeszti a Kúriához. (2) A Kúria a fellebbezést nemperes eljárásban 8 munkanapon belül bírálja el. Elkésettség esetén a fellebbezést érdemi
vizsgálat nélkül elutasítja. Egyéb esetben a Bszi. 63. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint hozza
meg a döntését. (3) A Kúria a határozatát nyomban, de legkésőbb 3 munkanapon belül, elektronikus úton megküldi az OBH elnökének, aki
gondoskodik annak a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon történő közzétételéről, egyidejűleg
értesíti az indítványozó és a kijelölt bíróság elnökét, büntetőügy esetében a legfőbb ügyészt is.
(4) Az OBH elnöke a Kúria határozatát annak érkezését követően haladéktalanul, postai úton kézbesíti a felek részére.
(5) Az indítványozó bíróság elnöke az érintett ügy iratait a Kúria eljáró bíróság kijelöléséről szóló helyben hagyó
határozatának érkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül a kijelölt bíróság részére megküldi.
Tájékoztatási kötelezettség 9. § A kijelölt bíróság elnöke az áttett ügy befejezéséről köteles értesíteni az OBH elnökét.
Záró rendelkezés 10. § (1) Ez az utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az OBT határozatban foglalt elvekkel
együtt kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti az eljáró bíróság kijelöléséről az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében
kiadott 3/2012. (II. 20.) OBH elnöki ajánlás. Dr. Handó Tünde s. k.,
az Országos Bírósági Hivatal elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.