33/2013. (VI. 21.) NFM rendelete a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telepítéséhez és tervezéséhez szükséges földta

33/2013. (VI. 21.) NFM rendelete a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telepítéséhez és tervezéséhez szükséges földtani és bányászati követelményekről. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68.  § (6) és (9)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. befogadó kőzet: az a földtani képződmény vagy képződmény együttes, amelyben a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója települ, és amelynek térbeli kiterjedése nagyobb, mint a tárolótér; 2. földtani adottságok: a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai, geomechanikai, geofizikai, tektonikai, rétegtani, hidrogeológiai, radiometriai, fejlődéstörténeti jellemzői, amelyek meghatározóak a  tervezett radioaktívhulladék-tároló, a radioaktív hulladék átmeneti tárolója és a tevékenység szempontjából; 3. földtani alkalmasság: a  radioaktívhulladék-tároló és a  radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági követelményei szempontjából meghatározó földtani adottságok kedvező minősítése; 4. földtani gát: a  földtani környezetnek azon része, amely meghatározott ideig és mértékben, természetes állapotában képes akadályozni a radioaktív izotópok terjedését; 5. földtani kutatás: a  földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység; 6. intézményes ellenőrzés: a  radioaktívhulladék-tárolónak és a  radioaktív hulladék átmeneti tárolójának az  erre a  célra kijelölt szervezet által végzett ellenőrzése, amely lehet aktív: megfigyelés, felügyelet, helyreállítás, vagy passzív: földhasználat ellenőrzése; 7. potenciális telephely: olyan földtani kutatással vizsgált telephely, amelynek földtani alkalmassága biztonsági értékelésben még nem bizonyított; 8. radioaktív hulladék felszíni és felszín közeli tárolója: radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény, amelyet a talajvízszint feletti földtani környezetben telepítenek; 9. radioaktív hulladék mélységi tárolója: radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, bányászati módszerekkel kialakított létesítmény, amelyet a talajvízszint alatti földtani környezetben telepítenek; 10. telephely: a felszínen és a mélységben egyértelműen elhatárolt térrész, amelyben a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója, valamint azok védőzónája elhelyezhető; 11. telephely földtani környezete: a Föld felszín alatti természetes, élettelen közegének (földkéregnek) azon része, amelynek szilárd-, folyékony- és gázfázisai kölcsönhatásban vannak, vagy lehetnek a  radioaktívhulladéktárolóval és a radioaktív hulladék átmeneti tárolójával. 2. A földtani alkalmasság vizsgálata 2. § (1) A földtani környezet vizsgálatának módszere a földtani kutatás. A földtani kutatás során érvényesíteni kell a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést, b) a kutatási fázisok egymásra épülését, c) a műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását, d) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát, valamint e) a minőségbiztosítást. (2) A komplex biztonsági értékeléshez szükséges földtani adatokat a földtani kutatás során kell meghatározni. (3) Földtani kutatási zárójelentésben kell vizsgálni és bizonyítani a  potenciális telephely és a  kiválasztott telephely földtani alkalmasságát. (4) A műszaki védelem elemeit úgy kell megtervezni és létesíteni, hogy azok kölcsönhatása a földtani környezettel ne veszélyeztesse a földtani gátat. 3. § A  radioaktívhulladék-tároló és a  radioaktív hulladék átmeneti tárolója (a továbbiakban együtt: létesítmény) telephely-kijelölése és a  földtani alkalmasság vizsgálata fázisokra tagolható, amelyeket a  földtani kutatási terv készítése és jóváhagyása során kell meghatározni. 4. § Az  egyes kutatási fázisokat megalapozó földtani kutatási terveket és a  kutatási fázisokat lezáró földtani kutatási zárójelentéseket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) hagyja jóvá. 5. § A földtani kutatások tartalmát a 10. és 11. §-ban meghatározott általános földtani követelmények, az 1. mellékletben felsorolt földtani vizsgálati szempontok és a 2–4. melléklet szerinti különleges földtani alkalmassági követelmények alapján kell meghatározni. 6. § A  földtani kutatás során a  kutatási módszerek kiválasztásakor, a  kutatólétesítmények számának és elhelyezésének tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a potenciális befogadó kőzet és a földtani gát kedvező adottságai ne károsodjanak. Károsodás esetén a  földtani kutatást végző köteles az eredetivel azonos szintű földtani alkalmasság helyreállítására. 7. § (1) A földtani kutatást és a létesítményt úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet rendszeres megfigyelését és a létesítmény intézményes ellenőrzését annak a) működése megkezdése előtti időszakban, b) működése alatt, és c) bezárása, illetve felszámolása után. (2) A  befogadó kőzet, illetve a  földtani gát viselkedését és a  radioaktív izotópok esetleges kijutását és terjedését a földtani környezetben a létesítmény a) üzemelése alatt rendszeres időközönként, b) tervezésénél figyelembe nem vett esemény bekövetkeztekor, c) bezárása előtt, d) bezárása utáni intézményes ellenőrzés alatt rendszeres időközönként elkészítendő biztonsági értékelésben, biztonsági jelentésben, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatban kell bemutatni. 8. § A  földtani kutatás során feltárt ásványi nyersanyag és védett vagy védelemre érdemes természeti érték bejelentésére a bányászatról szóló törvényben és a természet védelméről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 3. Minőségbiztosítás 9. § (1) A földtani kutatás tervezésekor minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni és a kivitelezéskor alkalmazni. (2) A minőségbiztosítás lényeges elemei a következők: a) a  kutatás kezdeményezőjének ki kell jelölnie a  földtani kutatások szakmai irányítását ellátó földtani szervezetet, b) a  szakmai irányítást ellátó szervezet kutatási tervet állít össze, amelynek része a  minőségbiztosítási dokumentáció, amelyben rögzíteni kell a kutatásban résztvevők felelősségi körét és az ellenőrzés rendjét, c) földtani kutatást csak földtani szakértői engedéllyel rendelkező személy vezethet, d) a kutatásban résztvevőknek megfelelő szakképesítéssel kell rendelkezniük, e) be kell mutatni azokat a  hazai vagy nemzetközi szabványokat, rendelkezésre álló műszaki irányelveket, amelyeknek a kutatás során használt technikai eszközök és eljárások megfelelnek, ezek hiányában a kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható, f ) a kutatás során nyert vagy felhasznált adatokat egységes adatbázisba kell foglalni, és g) meg kell őrizni a  kutatás során nyert mérési eredményeket, adatokat a  létesítmény bezárásáig, valamint az intézményes ellenőrzés befejezéséig. 4. Általános földtani követelmények 10. § (1) Létesítmény ott telepíthető, ahol a) a telephely földtani környezete, a befogadó kőzet és a földtani gát a tudomány és a technika adott szintjén jól megismerhető és modellezhető, b) a  földtani környezet geomorfológiai, geomechnikai, szeizmológiai, vulkanikus, hidrogeológiai, ásvány-kőzettani, geokémiai stabilitásának a biztonsági értékelésben számításba vett mértéke bizonyítható, c) a  földtani gátat olyan adottságok jellemzik, amelyek a  biztonsági értékelésben számításba vett mértékben akadályozzák az esetlegesen kiszabadult radioaktív izotópok terjedését a földtani környezetben, és d) a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai és geomikrobiológiai hatásai nem veszélyeztetik a műszaki védelem elemeit. (2) Telephely nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. (3) A  potenciális telephely kijelölését követően mikroszeizmikus mérőhálózatot kell telepíteni és folyamatosan üzemeltetni legalább három éven át. A  létesítmény tervezésekor figyelembe kell venni a várható földrengésekből származó közvetlen és közvetett hatásokat. (4) A  létesítmény megvalósításának gazdasági értékelésénél figyelembe kell venni a  potenciális telephellyel lekötött nem vagy feltételesen megújuló természeti erőforrásokat és védett vagy védendő földtani értékeket. (5) Az 1. § 8. és 9. pontja szerinti létesítmény az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelmények mellett csak ott telepíthető, ahol a) a befogadó kőzet térbeli kiterjedése elegendő a létesítmény befogadására, és ezen belül homogén földtani adottságokkal rendelkezik, b) a  földtani gátnak a  műszaki védelem meghibásodása vagy megsemmisülése esetén a  radioaktív izotópok kiszabadulását és terjedését gátló vagy megakadályozó visszatartó, késleltető, megkötő képessége van, és ez a tulajdonsága megmarad a biztonsági értékelésben számításba vett ideig, c) a  hidrogeológiai rendszer biztosítja a  radioaktív izotópok megfelelően hosszú, a  biztonsági értékelésben számításba vett ideig késleltetett felszínre jutását, illetve koncentrációjának sugárterhelési szempontból elfogadható hígulását, valamint d) a  földtani környezet védelmet nyújt a  felszíni éghajlati, lepusztulási, vízrajzi változások és az  emberi beavatkozás létesítményt veszélyeztető, káros hatásaival szemben. 11. § Nagy aktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló mélységi tároló ott telepíthető, ahol a földtani környezet önmagában biztosítja a sugárvédelmi követelmények teljesülését. 5. Általános bányászati követelmények 12. § (1) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség helyének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az elhelyezésre kerülő hulladékot ne veszélyeztesse az alkalmazandó bányabiztonsági szabályzat szerinti a) omlásveszély, b) vízbetörésveszély, c) robbanásveszély, sújtólégveszély, d) gázkitörésveszély, valamint e) endogén vagy exogén tűzveszély. (2) A  bányászati műveletek során alkalmazandó eljárások és technológiák nem károsíthatják a  földtani környezet kedvező adottságait. (3) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása, továbbá ezek engedélyezése és ellenőrzése során meg kell tartani a bányászatról szóló jogszabályokban és biztonsági szabályzatokban előírt bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket. 13. § A földtani kutatási tervet és földtani kutatási zárójelentést az MBFH engedélyezi és hagyja jóvá. 6. Záró rendelkezések 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 15. § Hatályát veszti a  földtani és bányászati követelmények a  nukleáris létesítmények és a  radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez című 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet. Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter