29/2010. (XII. 31.) KIM rendelete a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről.

29/2010. (XII. 31.) KIM rendelete a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) és e) pontjában, valamint a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 119. § b)–g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 13. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva és a 18–23. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A hagyatéki leltár 1. § (1) A hagyatéki leltár elkészítéséhez kitöltendő nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. (2) A nyomtatványt a leltárt készítő – az eljárása során felvett adatokkal – elektronikus úton tölti ki, a nyomtatványt kitöltése után kinyomtatja és aláírásával, valamint bélyegzőlenyomatával látja el. 2. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nyomtatványt a minisztérium honlapján közzéteszi és a kitöltéséhez szükséges feltételeket biztosítja. (2) Ha a nyomtatvány adattartalmának módosítására kerül sor, a miniszter ennek tényéről a honlapon az új nyomtatvány közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad. (3) A miniszter az új nyomtatvány közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. 3. § (1) A leltár készítője a nyomtatványon bármely beírt adathoz megjegyzést fűzhet. (2) A leltárhoz külön irat is csatolható. A csatolt iratot a leltár készítője (több irat esetén növekvő) sorszámmal látja el, a leltár mellékletei közt felsorolja, továbbá e sorszámot feljegyzi a nyomtatványban szereplő azon adat megjegyzéseként, amelyre a csatolt irat vonatkozik. 4. § (1) A leltár kijavítása esetén a leltár készítője – a leltár elkészítésére vonatkozó szabályok szerint – kizárólag a helyes adatot veszi fel a leltárba, és a kijavítást az eredeti leltárhoz csatolja. (2) A leltár kiegészítése esetén a leltár készítője – a leltár elkészítésére vonatkozó szabályok szerint – kizárólag az új adatot veszi fel a leltárba, és a kiegészítést az eredeti leltárhoz csatolja. (3) A kijavítást és a kiegészítést közölni kell azzal, akivel az eredeti leltárt is közölték. 2. A közjegyző letétkezelése 5. § A közjegyző a hagyatéki eljárás során letétbe vehet a) biztosítási intézkedésként a leltárba felvett – ha az a leltárban nem szerepel, akkor a leltár egyidejű kiegészítésével – (örökségletét) aa) készpénzt, nyomdai úton előállított értékpapírt, okiratot és ab) olyan, az aa) pontban nem szereplő vagyontárgyat vagy eszközt, amelynek őrzésére, illetve kezelésére képes; b) ügy- vagy eseti gondnok kirendelésével, valamint biztosítási intézkedéssel kapcsolatos díj vagy költség megelőlegezésére vagy viselésére szolgáló pénzösszeget (költségletét). 6. § (1) A közjegyző végzést hoz az örökségletétbe vételről, annak megszüntetéséről, valamint az örökségletétbe-vételi kérelem elutasításáról. (2) A közjegyző a költségletétbe-vételről jegyzőkönyvet vesz fel. 7. § A közjegyző a letétbe vételről szóló végzésben, illetve jegyzőkönyvben rögzíti a) a készpénz összegét és a nyomdai úton előállított értékpapír, okirat, vagyontárgy vagy eszköz azonosításához szükséges adatokat (ideértve az értékére vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat, illetve nyilatkozatokat), valamint b) a letétbevétel rendeltetését (5. § a) vagy b) pontja). 8. § (1) A közjegyző az örökségletétet a letétbevétel okának megszűnésekor – ha a letét tárgyának tulajdonjogáról ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést hozott, akkor annak megfelelően – adja át a jogosultnak. (2) A közjegyző a költségletétet esedékessé válását követően haladéktalanul kifizeti a jogosultnak. Ha a költségletét összege meghaladja a kifizetendő összeget, a közjegyző a fennmaradó összeget a letevőnek fizeti ki. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az átadás, valamint a kifizetés a közjegyző irodájában, vagy – ha a jogosult azt kéri és az átutalás költségeit a közjegyzőnek megelőlegezi – a jogosult által megadott fizetési számlaszámra átutalással történik. A közjegyző az átadásról és a kifizetésről (átutalásról) jegyzőkönyvet készít. 9. § Ha a közjegyző értesül arról, hogy a vagyontárgyhoz (sorsjegy, nyereménybetétkönyv) annak örökségletétként kezelésének ideje alatt nyeremény járult, azt pénznyeremény esetében közjegyzői letétbe veszi, tárgynyeremény esetében annak megőrzéséről a biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályok szerint dönt. 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól szóló 40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet szerinti őrzési letét szabályait az örökségletétre, a teljesítési letét szabályait pedig a költségletétre megfelelően alkalmazni kell. (2) A közjegyző a letétkezelése során a bizalmi őrzés ügyviteli szabályait megfelelően alkalmazza, egyebekben pedig az (1) bekezdés szerint jár el. 3. A hirdetmények elektronikus nyilvántartása 11. § A hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetményeket és a hirdetményi kézbesítés adatait tartalmazó nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) e rendeletben meghatározott szabályok szerint működteti és vezeti. 12. § (1) A MOKK a nyilvántartást tartalmazó informatikai alkalmazás működtetésére szerződést köthet. (2) Az (1) bekezdés szerint kötött szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az informatikai alkalmazás működtetőjére a MOKK-ra vonatkozó adatvédelmi és titoktartási rendelkezések irányadóak (ideértve a titoktartási időre és a felmentésre vonatkozó rendelkezéseket is). (3) Az informatikai alkalmazás működtetője biztosítja a nyilvántartásban szereplő adatok védelmét szolgáló személyi feltételeket és technikai eszközöket. 13. § (1) Ha a közjegyző vagy a MOKK észleli, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot elírás miatt ki kell javítani, az iránt a bejegyzésre irányadó eljárás szerint intézkedik. (2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy a javított adatot a korábban bejegyzett adat mellett automatikusan rögzítse a nyilvántartásban. 14. § Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy automatikusan törölje a nyilvántartásból a hirdetményre vonatkozó valamennyi adatot, ha annak bejegyzése óta 50 év eltelt. 15. § (1) A MOKK – kérelemre vagy megkeresésre – tájékoztatást nyújt arról, hogy a) egy személlyel, szervezettel szemben vagy b) egy személy hagyatéki eljárásában a nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján bocsátottak-e ki hirdetményt. (2) Ha a keresett hirdetmény közzétételére sor került, a tájékoztatás a hirdetménynek a hirdetményi kézbesítésről vezetett nyilvántartásban szereplő adatait tartalmazza. (3) A tájékoztatás írásban történik. 16. § A hirdetményről való tájékoztatás iránti kérelemben vagy megkeresésben meg kell jelölni a) az örökhagyó nevét és a címzett nevét vagy b) az a) pontban megjelölt valamelyik adatot és azt, hogy a hirdetményezés azért történt, mert ba) a címzett természetes személyazonosító adatainak – részben vagy egészben való – ismeretlensége miatt nem lehet azonosítani, bb) arra vonatkozó adat merül fel, hogy más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam örököl, vagy bc) a hagyatéki tartozás jogosultja ismeretlen. 17. § Ha a tájékoztatás iránti kérelem nem teljesíthető, e tényről és annak okáról a MOKK az ügyfelet írásban tájékoztatja. 18. § (1) A hirdetmény nyilvántartásba való rögzítésének és közzétételének költségtérítése 2000 Ft (a továbbiakban: közzétételi költségtérítés). (2) A közzétételi költségtérítés megfizetésére irányuló kötelezettséget a MOKK honlapján közzétett tájékoztatás szerint, az abban megjelölt számla javára kell teljesíteni. (3) A közzétételi költségtérítést a közjegyző a hirdetménynek a MOKK részére történő megküldésével egyidejűleg fizeti meg. Ha a hirdetményezés hivatalból történt és annak összegét nem előlegezték (fizették) meg, az átutalást a közjegyző azt követően teljesíti, hogy az összeget számára megfizették (megelőlegezték). 4. Az elrendelt biztosítási intézkedés foganatosításának költségei 19. § (1) Ha a hagyatéki eljárásban elrendelt biztosítási intézkedést nem a jegyző vagy a közjegyző foganatosítja, a biztosítási intézkedést foganatosító a felmerült költségeinek megtérítésére és – a biztosítási intézkedés foganatosítására fordított idő alapján, minden megkezdett óráért – a költségvetési törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíjnál nem magasabb összegű munkadíjra tarthat igényt. (2) Költségtérítésként a készkiadások megtérítésére, ha pedig a biztosítási intézkedést foganatosító ezt kéri, a munkaórák tételes kimutatása mellett a munkadíj 25%-ának megfelelő összegű költségátalány fizetésére kerül sor. 20. § A költségtérítés és a munkadíj (együtt: a biztosítási intézkedés költsége) megelőlegezésére hivatalból vagy a foganatosító – akár több alkalommal előterjesztett – kérelmére a biztosítási intézkedést elrendelő jegyző vagy közjegyző végzéssel költségelőleg fizetését rendelheti el. A megfizetett költségelőleget a jegyző vagy a közjegyző letétbe veszi. 21. § (1) A biztosítási intézkedés költségét a foganatosítója által benyújtott tételes kimutatás és mellékelt számlák alapján az állapítja meg, aki a biztosítási intézkedést megszünteti. (2) Ha a biztosítási intézkedés foganatosítója költségátalányt nem kért és a jegyző vagy a közjegyző által megszabott határidőn belül készkiadásait sem részletezi és igazolja, a készkiadások a rendelkezésre álló adatok alapján kerülnek megállapításra. 5. A zárgondnok, ügygondnok és eseti gondnok díjazása és költségei 22. § (1) A hagyatéki eljárásban kirendelt zárgondnok, ügygondnok és eseti gondnok (a továbbiakban: gondnok) költségtérítésként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a készkiadásainak megtérítését indítványozhatja. (2) A gondnok kérelmére a munkaórák tételes kimutatása mellett a munkadíj 25%-ának megfelelő összegű költségátalány fizetésére kerül sor. (3) A gondnokot a kirendelés teljesítésére fordított idő alapján, minden megkezdett óráért munkadíj illeti meg, amely nem lehet magasabb, mint a költségvetési törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj. (4) A költségtérítés és munkadíj megelőlegezése és viselése e rendeletnek a biztosítási intézkedés költségeire vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával történik. 6. Az iratmásolat díja 23. § (1) A hagyatéki eljárás jegyzőnél található iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértéke oldalanként 100 Ft. (2) Ha az iratmásolat nagy mennyisége azt indokolja, a másolást a közjegyző vagy a jegyző az (1) bekezdés alapján számított összeg megelőlegezéséhez kötheti. 7. Záró rendelkezések 24. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter