← Magyarország

16/2014. (II. 28.) BM rendelete az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szerv

Röviden

Ez a rendelet a rendőrség szakértői szervénél dolgozó igazságügyi alkalmazottaknak adható juttatásokról, kedvezményekről és támogatásokról szól, különös tekintettel a fogászati és látásjavító költségek térítésére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
16/2014. (II. 28.) BM rendelete az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható juttatásokról, kedvezményekről és támogatásokról. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135.  § (4)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37.  § n)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél (a továbbiakban: rendőrség szakértői szerve) foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott (a továbbiakban: igazságügyi alkalmazott) e rendelet alapján a) fogászati ellátással, b) a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (IX. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 2. § d) pontjában meghatározott szemüveg (a továbbiakban: képernyős szemüveg) készítésével, valamint c) a  képernyős szemüveggel történő ellátásba nem tartozó látásjavító szemüveg, kontaktlencse (a  továbbiakban: látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse) készítésével kapcsolatos költségtérítésre jogosult. (2) Az  igazságügyi alkalmazott a  próbaidő tartama alatt nem jogosult az  (1)  bekezdésben meghatározott költségtérítésre. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. alapellátó orvos: a  rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak egészségügyi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet szerinti alapellátó orvos, 2. illetményalap: a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a  kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap. 2. Fogászati kezeléssel kapcsolatos költségtérítés 3. § (1) Az igazságügyi alkalmazott e rendelet szerint akkor jogosult fogászati költségei megtérítésére, ha a fogászati ellátás igénybevételét megelőző egy éven belül fogászati szűrővizsgálaton vett részt és erről igazolást kapott. (2) Fogászati költségtérítésként a  fogászati szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató által megállapított költség 75%-a, de évente összesen legfeljebb az illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg. 4. § (1) Az  igazságügyi alkalmazott fogászati költségeinek megtérítése iránti, 1.  melléklet szerinti kérelmét a  rendőrség szakértői szervének munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. A  kérelemhez mellékelni kell a  fogászati szűrővizsgálaton való részvételről kiállított igazolást, a  fogászati ellátást végző orvos igazolását az  elvégzett beavatkozásról, valamint a  rendőrség szakértői szervének nevére és címére kiállított, az  igazságügyi alkalmazott nevével ellátott, a beavatkozás szerint részletezett számlát. (2) A rendőrség szakértői szervének munkáltatói jogkört gyakorló vezetője az igazságügyi alkalmazott kérelme alapján, a  fogászati ellátást végző fogorvos igazolása és a  részletes számla benyújtását követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről. 3. Látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse, valamint képernyős szemüveg készítésével kapcsolatos költségtérítés 5. § (1) A  látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse esetében évente összesen legfeljebb az  illetményalap 30%-ának megfelelő összeg téríthető meg. (2) Az igazságügyi alkalmazott a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségeinek megtérítése iránti, 1. melléklet szerinti kérelmét a  rendőrség szakértői szervének munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. A  kérelemhez csatolni kell az  alapellátó orvos igazolását a  látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse használat indokoltságáról, valamint a  szakértői szerv nevére és címére kiállított, az  igazságügyi alkalmazott nevével ellátott részletes számlát. (3) A kifizetés tekintetében a 4. § (2) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. 6. § (1) Ha az  alapellátó orvos által végzett látásvizsgálat eredményeként az  igazságügyi alkalmazott részére képernyős szemüveget kell biztosítani, az alapellátó orvos az EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti beutalóval szemészeti szakvizsgálatra utalja be az igazságügyi alkalmazottat. (2) A  szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott képernyős szemüveget az  igazságügyi alkalmazott készítteti el. A  szemüvegkészítés költségeinek megtérítésére irányuló, 1.  melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a  rendőrség szakértői szervének nevére és címére kiállított, az  igazságügyi alkalmazott nevével ellátott, a  szemüveglencse és a  keret árát külön-külön feltüntető részletes számlát, valamint az  alapellátó orvos által a képernyős szemüveg viselésének indokoltságáról szóló igazolást. (3) Az  igazságügyi alkalmazott a képernyős szemüveg költségeinek megtérítése iránti kérelmet a rendőrség szakértői szervének munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. (4) A  képernyős szemüveg esetében a  szemüveglencse, a  becsiszolás, a  felületkezelés és az  optikai szolgáltatások teljes ára, valamint a  keret árából az  illetményalap 10%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb mindösszesen az  illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg. A  költségtérítési igény legfeljebb kétévente terjeszthető elő. A kifizetés tekintetében a 4. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadóak. 7. § Ha az igazságügyi alkalmazott egyidejűleg készíttet látásjavító szemüveget és képernyős szemüveget is, és azt egy szemüveglencsébe csiszoltan készítteti el, feltéve, hogy az  alapellátó orvos mind a  kettő szemüveg viselésének indokoltságát igazolja, akkor az  elkészíttetett szemüveg költségtérítésekor a  képernyős szemüvegre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 4. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba. 9. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2014. március 1. napján igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott, 2014. február 28. napján szállóférőhely használati jogosultsággal rendelkező vagy bérleti, albérleti hozzájárulásban részesülő közalkalmazottak szállóférőhely használatai jogosultságát, bérleti, albérleti hozzájárulását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.” 10. § (1) A  lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1.  § A  rendelet hatálya kiterjed a  belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekkel (a  továbbiakban: belügyi szerv) hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, valamint igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó).” (2) Az R2. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Szolgálati jogviszonyként figyelembe vehető a  belügyi szerveknél és azok jogelődjeinél eltöltött hivatásos szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban folyamatosan eltöltött idő. A  szolgálati jogviszony számításánál – a  jogutódlás, átszervezés kivételével – figyelmen kívül kell hagyni az e rendelet hatálya alá nem tartozó munkáltatónál hivatásos szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt. A  szolgálati jogviszony időtartamának a  megállapításakor az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó.” (3) Az R2. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánított hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, valamint a  munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott közalkalmazotti jogviszonyban álló, továbbá az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szerv halottjává nyilvánított, valamint a  munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó részére nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozást – amennyiben rendkívüli egyéni körülmények indokolják – az özvegy, a túlélő élettárs, vagy az örökös (örökösök) javára a belügyminiszter elengedheti.” (4) Az R2. a következő 33. §-sal egészül ki: „33.  § A  Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2014. március 1. napján igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott, 2014. február 28. napján munkáltatói kölcsönnel rendelkező dolgozó munkáltató által nyújtott meglévő munkáltatói kölcsönét és az  arra vonatkozó támogatói megállapodását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.” 11. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.  törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R3.) a  következő 29.  §-sal egészül ki: „29.  § A  Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2014. március 1. napján igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott, 2014. február 28. napján bérleti szerződéssel rendelkező közalkalmazottak bérleti jogviszonyát a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti. Az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján beosztás betöltéséig, megbízatás fennmaradásáig szóló bérleti szerződések esetében a  meghatározott beosztásnak vagy megbízatásnak a  jogviszony-váltásból következő megszűnése miatt a  bérleti szerződés megszüntetésének nincs helye, a  bérleti szerződéseket 2014. április 1-ig úgy kell módosítani, hogy a  bérleti szerződésben meghatározott eredeti beosztás, megbízatás helyébe a 2014. március 1-jétől meghatározott beosztás, megbízatás szerepeljen.” 12. § (1) Az  R1. 2.  § (1)  bekezdésében a  „hivatásos szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony)” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony)” szöveg lép. (2) Az R2. 17. § (3) bekezdés h) pontjában a „245/D. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „75/B. § (4) bekezdése” szöveg lép. (3) Az  R3. 3.  § (4)  bekezdésében a  „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrészek helyébe a  „közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban” szöveg lép. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.