344/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről.

344/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről. A Kormány a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy a szponzortól eltérő hitelintézet akkor vállalhat értékpapírosítási pozícióval kapcsolatos hitelkockázatot, ha az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor nyilatkozik arról, hogy az értékpapírosítás kezdeményezésekor és az abból származó kockázat fennállása során a nettó gazdasági érdekeltséget folyamatosan megtartja, azt el nem adja, le nem fedezi. (2) Nettó gazdasági érdekeltség megtartása: a) minden egyes átruházott ügyletrészsorozat névértéke legalább 5%-ának megtartása, b) az első veszteségviselő kategóriába tartozó ügyletrészsorozat és szükség esetén a befektetőkre átruházott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú és azoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok megtartása, ha a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5%-a, c) rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértéke legalább 5%-ának megtartása, vagy d) ha az értékpapírosítható kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100, a nettó gazdasági érdekeltségként véletlenszerűen kiválasztott, legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5%-ával egyenlő kitettség megtartása. 2. § (1) A nettó gazdasági érdekeltség megtartása során nem alkalmazható hitelkockázat-mérséklés, rövid pozíció vagy egyéb fedezeti ügylet. (2) A mérlegen kívüli tételeknél a nettó gazdasági érdekeltséget a mérlegen kívüli nyilvántartási érték (tényleges elvi érték) alapján kell meghatározni. 3. § A nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályok összevont (konszolidált) alapon teljesíthetőek, ha a) az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy ezek leányvállalata, b) olyan kitettségek értékpapírosítására kerül sor, amely több, az értékpapírosítást kezdeményezővel vagy a szponzorral azonos összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménytől vagy befektetési vállalkozástól származnak, c) az értékpapírosított kitettséget létrehozó pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás nyilatkozik arról, hogy az értékpapírosított kitettségek tekintetében megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 13/D. §-ban vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 100. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, és d) az értékpapírosított kitettséget létrehozó pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor, az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat rendelkezésére bocsátja a 9. § teljesítéséhez szükséges információkat. 4. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) általános piaci likviditás zavar esetén a hitelintézet kérelmére átmenetileg, de legfeljebb 90 napos időtartamra mentesítheti a hitelintézetet a 1. és 3. §-ok követelményeinek való megfelelés alól. 5. § (1) A nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapírosított kitettségek a) központi kormánnyal vagy központi bankkal; b) az Európai Unió tagállamainak regionális kormányával; c) az Európai Unió tagállamainak a hitelezési kockázat tőkekövetelménye sztenderd módszerének alkalmazása esetén 0%-os kockázati súlyozású helyi önkormányzatával, közszektorbeli intézményével; d) a hitelezési kockázat tőkekövetelménye sztenderd módszerének alkalmazása esetén 50%-os kockázati súlyozású hitelintézettel, befektetési vállalkozással; vagy e) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni követelések, vagy az a)–e) pontban szereplő intézmények a követelések egészére feltétlen és visszavonhatatlan garanciát vállalnak. (2) A nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a nyilvános indexen alapuló ügyletekre, ha az index alapjául szolgáló referenciaelemek megegyeznek egy olyan index alkotóelemeivel, amellyel széles körben kereskednek vagy más – értékpapírosított pozíciótól eltérő – értékpapírokkal. (3) A nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a konzorciális hitelekre, a vásárolt követelésekre és a nemteljesítéskori csereügyletekre sem, ha azokat nem az 1–2. §-ok szerinti értékpapírosítás fedezésére vagy csomagba rendezésére használják. 6. § (1) A hitelintézetnek a befektetés előtt és azt követően minden egyedi értékpapírosítási pozíciója tekintetében ismernie kell az alábbi adatokat, amelyek elemzésére és nyilvántartására megfelelő belső szabályzatot kell kidolgoznia: a) az értékpapírosítást kezdeményezők vagy a szponzorok által 1–2. §-ok alapján közölt információk; b) az egyedi értékpapírosítási pozíciók kockázati jellemzői; c) az értékpapírosítási pozíció alapját képező kitettségek kockázati jellemzői; d) az értékpapírosítást kezdeményezők korábbi értékpapírosítások során szerzett hírneve és elszenvedett veszteségei az értékpapírosítási pozíció alapjának megfelelő kitettségi osztályok tekintetében; e) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor, annak közvetítője vagy tanácsadója által tett nyilatkozatok az értékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos kellő gondosságukról, és amennyiben az értékpapírosított kitettségeknek biztosítékai vannak, azok minőségéről; f) amennyiben az értékpapírosított kitettségeknek biztosítékai vannak, azok a módszertanok és fogalmak, amelyek segítségével a biztosítékokat értékelik, és az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor által az értékelő függetlenségének biztosítására elfogadott szabályzatok; és g) az értékpapírosítás azon strukturális jellemzői, amelyek jelentősen befolyásolhatják a hitelintézet értékpapírosítási pozíciójának teljesítményét. (2) A hitelintézetek rendszeresen elvégzik az értékpapírosított pozíciókra nézve saját, a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 67. § (2) és (4) bekezdésének megfelelő olyan stressztesztjeiket, amelyek figyelembe veszik az értékpapírosítási tranzakciókra vonatkozó speciális jellemzőket és specifikus kockázatokat. A stressztesztek elvégzésénél elismert külső hitelminősítő szervezet modelljeit is alapul vehetik, ha körültekintően megvizsgálták és megállapították, hogy a modell feltételrendszere megfelelően tükrözi a hitelintézet értékpapírosítási pozícióinak kockázatait. 7. § (1) Az értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy a szponzortól eltérő hitelintézetnek belső szabályzatot kell kidolgoznia az értékpapírosított pozíció alapját képező kitettségek teljesítményére vonatkozó információk folyamatos elemzésére. (2) Az értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy a szponzortól eltérő hitelintézet az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az értékpapírosított kitettségről – amennyiben az az adott kitettség esetében értelmezhető – az alábbi információkat tartja nyilván: a) kitettség típusa; b) harminc, hatvan és kilencven napnál régebben lejárt kölcsönök aránya; c) nemteljesítési és előtörlesztési ráták; d) végrehajtás alatti hitelek; e) biztosítékok típusai és tényleges rendelkezésre állása; f) hitelképesség mérőszámának (például hitelminősítési pontszámok) gyakorisági eloszlása az alapul szolgáló kitettségek között; ágazati és földrajzi megoszlás; g) a hitelfedezeti ráták olyan gyakorisági eloszlása, amelyben az egyes osztályközök szélessége megfelelő az érzékenységvizsgálathoz; h) a kitettség strukturális jellemzői, amelyek a hitelkockázatot lényegesen befolyásolhatják és az értékpapírosított kitettségek pénzáramlása. (3) Ha az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek maguk is értékpapírosított pozíciók, a hitelintézet az alapul szolgáló ügylet tekintetében is nyilvántartja a (2) bekezdés szerinti információkat. 8. § (1) Az értékpapírosítást kezdeményezőnek és a szponzornak az értékpapírosított kitettségekre a Hpt. 13/D. §-ban meghatározott követelményeket és eljárásokat kell alkalmaznia. (2) Amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező az (1) bekezdés követelményeinek nem tesz eleget, nem alkalmazhatja a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkr.) 3. §-át, és nem zárhatja ki az értékpapírosított kitettségeket a tőkekövetelmény számításából. 9. § Az értékpapírosítást kezdeményező és a szponzor köteles nyilatkozni az értékpapírosítással kapcsolatban történő nettó gazdasági érdekeltség megtartásáról és annak szintjéről. Az értékpapírosítást kezdeményező és a szponzor köteles biztosítani a befektető részére az e rendelet teljesítéséhez szükséges információkhoz való azonnali hozzáférést. Az információk körét az értékpapírosítás időpontjában, vagy ha az értékpapírosítás jellege ezt teszi szükségessé, akkor a későbbiek során határozzák meg. 10. § (1) Ha a hitelintézet felelős azért, hogy a 6–7. és 9. §-ban foglaltak nem teljesülnek, akkor a Felügyelet az 5. § figyelembevételével határozatban kötelezi arra, hogy az érintett értékpapírosítási pozícióhoz határozott időtartamon, de legfeljebb hat hónapon keresztül az Épkr.-től eltérő – legalább 250%, de legfeljebb 1250%-os – kockázati súlyt rendeljen azzal, hogy a határozott időtartam lejárata előtt a Felügyelet köteles a határozat alapjául szolgáló tényállást felülvizsgálni és a rendelkezések ismételt megsértése esetén ezen kockázati súly mértékét a Felügyelet fokozatosan emelheti. (2) A Felügyelet honlapján közzéteszi: a) az e rendeletnek való megfelelés vizsgálata céljából elfogadott általános kritériumait és módszereit; b) a felügyeleti ellenőrzés eredményeinek összefoglalását, és c) 2011. december 31-gyel kezdődően évente az e rendelet szabályainak be nem tartása miatt alkalmazott intézkedéseinek leírását. 11. § Ez a rendelet a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 12. § (1) E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet szabályait a hatálybalépés után kezdeményezett új értékpapírosításokra kell alkalmazni. (3) E rendelet szabályait a hatálybalépés előtt kezdeményezett értékpapírosításokra akkor kell alkalmazni, ha 2014. december 31-e után azokhoz új kitettséget adnak, vagy kitettséget cserélnek ki bennük. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök