← Magyarország

44/2011. (XII. 5.) BM rendelete a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról.

Röviden

Ez a rendelet a tűzesetek vizsgálatának szabályait írja elő, meghatározva, hogy ki, mikor és hogyan vizsgálja a tüzeket, valamint milyen adatokat kell gyűjteni és jelenteni.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
44/2011. (XII. 5.) BM rendelete a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a 2. § (3) bekezdése és a 11. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § A tűzvizsgálati eljárás során a tűzvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) vizsgálja a) a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét, idejét; a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget, b) a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, valamint c) a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét. 2. § (1) A tűzoltóságok minden tudomásukra jutott tűzesettel kapcsolatban – a (2) bekezdésben meghatározott, személyes adatokat nem tartalmazó adatkörben – adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra kötelezettek. (2) Kötelezően gyűjtendő adatok: a) a jelzés ideje, b) a tűzeset helye (pontos cím, helyrajzi szám, földrajzi koordináták, vagy egyéb a helyszín beazonosítására alkalmas meghatározás), c) a keletkezés ideje (amennyiben nem ismert a pontos keletkezési idő, úgy vélelmezett időt kell megjelölni), d) a tűzre utaló tények, adatok, e) a tűzeset jellege, kiterjedése, valamint f) a személyi sérülés jellege, mértéke. (3) A beavatkozó tűzoltóság köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel – a Magyar Honvédség, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítménye (a továbbiakban: MH létesítménye), járműve esetén a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatallal – haladéktalanul távközlési eszköz útján vagy elektronikus úton közölni. 3. § (1) Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni ha: a) a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel, b) a tűzeset következtében haláleset történt, c) a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt, d) a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja. (2) A minősített riasztási fokozat megállapításánál a káreset felszámolása során, a ténylegesen beavatkozó erő-eszköz alapján megállapítható legmagasabb riasztási fokozatot kell figyelembe venni. 2. A tűzvizsgálatot biztosító cselekmények 4. § A tűzvizsgálati eljárás eredményességének érdekében – amennyiben a tűzvizsgáló nincs a helyszínen – a tűzoltás vezetője: a) intézkedik a terület és a bizonyítékok biztonságos, változatlan állapotban történő megőrzéséről, valamint b) jelentésben rögzíti a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat, helyszínrajzot és lehetőség szerint kép- és filmfelvételeket készít. 5. § A tűzesettel érintett személyek kötelesek változatlanul hagyni és változatlan formában megőrizni a tűzeset helyszínét a kötelező adatgyűjtés elvégzéséig vagy a tűzvizsgálat helyszíni szemléjének befejezéséig, ettől eltérni csak közvetlen életveszély, az építmény helyrehozhatatlan károsodásának veszélye, vagy a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzvizsgáló vagy a tűzoltás vezetője engedélyével lehet. 3. A tűzvizsgálati eljárás lefolytatásának szabályai 6. § (1) A hatóság vezetője szolgálatszervezéssel biztosítja a tűzvizsgálati eljárás azonnali megkezdésének személyi, tárgyi feltételeit. (2) A hatóság vezetője a tűzvizsgálati eljárás lefolytatására olyan személyt jelölhet, aki a hatóság hivatásos állományának tagja és a) felsőfokú tűzvédelmi szakmai képzettséggel, tűzvizsgálói tanfolyami végzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy b) hatályos tűzvizsgálati szakértői engedéllyel rendelkezik. 7. § (1) A tűzvizsgálati eljárás során a hatóság haladéktalanul tűzvizsgálati helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyv tartalmazza a helyszín bemutatását; a helyszínrajzot; a károsodott terület leírását; a tűzkeletkezés helyére és terjedésére utaló állapotokat és elváltozásokat, a tűz terjedését elősegítő és akadályozó tényezőket; személyek, anyagi javak, természeti környezet veszélyeztetettségére vonatkozó körülményeket; a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők leírását és rögzítését; a szükség szerinti mintavételezés körülményeit; a lefoglalt tárgyak, maradványok megnevezését. (2) A tűzvizsgálati eljárás során a hatóság értékeli a) a kárt szenvedett létesítmény, építmény, szabad terület (különösen: erdő, mezőgazdasági terület) tűzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor és a tűzeset időpontjában érvényben lévő előírásokat, b) a létesítési és a használati előírások teljesítését; a tűzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának a létesítmény, az építmény, a szabad terület tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását a rendelkezésre álló iratok alapján, c) a tűzeset helyszínének megközelíthetőségét, a tűzjelzés lehetőségét, a vízszerzési helyeket, a beépített jelző és oltó berendezéseket, valamint d) a tűzoltásban résztvevők tevékenységét. 4. A tűzvizsgálat megállapításainak összegzésére vonatkozó szabályok 8. § (1) Az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával összefoglaló jelentést kell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tűzvizsgálati eljárásról készült – tűzvizsgálati jelentés tervezetének minősülő – olyan szakmai dokumentum, melyet a tűzvizsgáló a (2) bekezdésben foglalt szakmai szempontok szerint állít össze. (2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell: a) a károsultak, a sérültek, az elhunytak adatait, b) a tűz helyszínének általános leírását, c) a tűz keletkezési helyére, idejére vonatkozó megállapításokat, d) a tűz keletkezéséhez vezető folyamat leírását, a terjedéssel kapcsolatos megállapításokat, valamint mindezek alapján a tűz okára, a gyújtóforrásra és a felelősségre vonatkozó megállapításokat a bizonyítékok figyelembevételével, e) a személyek, anyagi javak, és a természeti környezet veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat, f) a létesítmény, épület, szabad terület tűzvédelmi helyzetének értékelését a 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, g) a beavatkozás szakszerűségének elemezését, h) a legjobb nemzeti gyakorlat kialakítását célzó esetleges észrevételeket, valamint i) a további intézkedésre tett javaslatokat. 9. § (1) Az összefoglaló jelentés alapján a hatóság vezetője dönt a tűzvizsgálat kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést. (2) Az összefoglaló jelentés megállapításaitól függően a hatóság vezetője, amennyiben annak feltételei fennállnak: a) szóban vagy írásban felhívja az ügyfél figyelmét a követendő szabályok betartására, b) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez, c) egyéb hatósági intézkedést kezdeményez más hatóságnál a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére (különösen építésügyi, környezetvédelmi vagy egyéb az ügyben érintett hatóság). 10. § (1) A tűzvizsgálati eljárás a tűzvizsgálati jelentés kiadásával zárul. (2) A tűzvizsgálati jelentés az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket foglalja magában. A tűz keletkezéséhez vezető folyamatra, a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat rövid, közérthető formában kell megfogalmazni. (3) A tűzvizsgálati jelentés kiadására az összefoglaló jelentés záradékolását követően kerül sor. (4) Ha a tűz keletkezésének oka nem állapítható meg vagy nem bizonyítható, akkor azt a tűzvizsgálati jelentésben ismeretlenként kell megjelölni. 5. A hatóság és a rendőrség együttműködése a tűzvizsgálati eljárásban 11. § A rendőrség az ügyelete útján minden tudomására jutott tűzesetről haladéktalanul értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét, az MH létesítményében, járművében keletkezett tűz esetén a Magyar Honvédség központi ügyeletét. 12. § (1) A hatóság az ügyelete útján a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben haladéktalanul köteles a rendőrséget értesíteni. (2) A hatóság a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben, a tűzvizsgálati eljárás megindításáról, az első eljárási cselekmények elvégzéséről írásban értesíti a rendőrséget. (3) A hatóság a tűzvizsgálati eljárás lezárását követően a tűzvizsgálati jelentést és az összefoglaló jelentést a bizonyítékokkal együtt a) az eljárást folytató rendőri szervnek a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben hivatalból, b) egyéb esetben a rendőrség erre irányuló kérése esetén a rendőrségnek haladéktalanul megküldi. (4) A rendőrség a megtett intézkedésekről és az általa folytatott eljárás lezárásáról írásban tájékoztatja a hatóságot. 13. § A tűzvizsgáló segítséget kérhet a rendőrségtől a tűzeset helyszínének biztosítása, a nyomok megőrzése, rögzítése, valamint a tűzeset helyszínén az ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása céljából. 6. Hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó szabályok 14. § (1) A tűzeset helye szerint illetékes hatóság a bejelentett tűzesettel kapcsolatban az ügyfél kérelmére tűzeseti hatósági bizonyítványt ad ki. (2) A tűzeseti hatósági bizonyítvány a tűzvizsgálati eljárás lefolytatásától függetlenül a 2. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján adható ki. (3) Az ügyfél kérelmének a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 35. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell a tűz keletkezési helyét, idejét, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bizonyítvány kiadását kezdeményezi. 15. § (1) A tűzeseti hatósági bizonyítvány a Ket. 83. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza: a) a tűzjelzés idejét, b) a tűzeset helyét és idejét, c) a tűzoltói beavatkozás megtörténtét, d) a tűzvizsgálati eljárás megindulását, valamint e) a tűzesetről rendelkezésre álló adatok közül azokat, melyek a tűzeseti hatósági bizonyítvány felhasználása szempontjából szükségesek. (2) A tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadását meg kell tagadni, ha a tűzeset megtörténtének ténye a helyszín megtekintése alapján nem állapítható meg. 7. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.