← Magyarország

2014. XC. törvény a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról.

Röviden

Ez a törvény Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködését és humanitárius segítségnyújtását szabályozza, meghatározva annak céljait, elveit és végrehajtási kereteit. Célja a szegénység elleni küzdelem, az emberi jogok elősegítése, a fenntartható fejlődés, valamint a humanitárius válságok kezelése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

  1. XC. törvény a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról. Az Országgyűlés, Magyarország globális kihívások iránti elkötelezettségére tekintettel, az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az Európai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel, a következő törvényt alkotja:
  2. Általános rendelkezések
  3. § E törvény alkalmazásában:
  4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által felállított lista alapján fejlődő országnak minősülő kedvezményezett partnerországoknak e törvényben meghatározott eszközök útján nyújtott támogatás, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem, valamint az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítése,
  5. nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben.
  6. § Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével valósítja meg.
  7. §

(1)A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet a segítségnyújtás hatékonyságának növelésével, a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a segélyhatékonyság alapelveinek figyelembevételével, valamint a végrehajtásban használt eszközök és módszerek, és az elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával kell megvalósítani.
(2)A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet elsősorban a kedvezményezett partnerországokkal való kétoldalú együttműködés útján, a lehetséges hazai gazdaság- és kereskedelemélénkítő hatásokra figyelemmel kell megvalósítani.
(3)A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység a kedvezményezett partnerországok szükségleteihez, igényeihez és fejlesztési célkitűzéseihez illeszkedve valósul meg, és a kedvezményezett partnerországok saját erőfeszítéseit egészíti ki.
  1. § Magyarország a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi menekültjog és a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján, az európai uniós szakpolitikával összhangban nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységét végez.
  2. §
(1)A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás a humanitárius válsághelyzet által megkívánt időtartamban, a szükségleteknek megfelelően, a támogatott ország társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaitól függetlenül adható. A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el.
(2)A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás során tiszteletben kell tartani az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét.
  1. Tervezés
  2. § A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter – az érintett minisztériumokkal együttműködve és a civil társadalommal konzultálva – legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít. A szakpolitikai stratégia meghatározza a kedvezményezett partnerországok körét és kijelöli az ágazati prioritásokat.
  3. § A szakpolitikai stratégia alapján a külgazdasági ügyekért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve éves cselekvési tervet készít, amely az adott költségvetési évre vonatkozóan tartalmazza a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásának ütemezését és pénzügyi tervezését, valamint a jövőbeni tevékenység hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslatot.
  4. Végrehajtás és koordináció
  5. §
(1)A központi államigazgatási szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó területeken nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet folytatnak, amelyet a külgazdasági ügyekért felelős miniszter koordinál.
(2)E tevékenységük végrehajtása során a központi államigazgatási szervek – a társadalmi részvétel alapelvével összhangban – együttműködnek a civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel, különösen a tudomány, a kultúra, az érdek-képviseleti szervek és a parlamenti pártok képviselőivel. Az együttműködés rendszeres tájékoztatás és konzultáció formájában valósul meg a szakpolitikához kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamán.
(3)A központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható, környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak, és a nemzetközi fejlesztési hatékonysági elveknek, különösen az átláthatóság elvének megfelelően működnek.
(4)A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység pénzügyi és tárgyi támogatás, technikai segítségnyújtás, illetve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott eszközök útján valósul meg. 9. §
(1)A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás kormányzati koordinációját a külpolitikáért felelős miniszter látja el. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a Kormány által elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikai koncepciók megvalósítására.
(2)A nemzetközi humanitárius segítségnyújtási felajánlással kapcsolatos döntéseket a külpolitikáért felelős miniszter hozza meg, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom által készített felhívásokat.
(3)A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás pénzügyi és tárgyi felajánlás révén egyaránt megvalósulhat. 10. §
(1)A nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban az alábbi szervezetek működhetnek közre:
  1. a)humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezetek,
  2. b)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
  3. c)minisztériumok,
  4. d)Magyarország külképviseletei,
  5. e)magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezetek, f ) Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom, illetve nemzeti szervezetei,
  6. g)gazdasági szereplők.
(2)Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés esetén a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtését. 11. §
(1)A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében tárcaközi bizottságot működtet.
(2)A külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a projektalapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökséget működtet.
  1. Nemzetközi fejlesztési tudatosság növelése
  2. § A külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter közreműködik a nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység hazai társadalmi támogatottságának növelésében, a fiatal generáció szemléletformálásában és az önkéntesség szerepének erősítésében.
  3. Finanszírozás
  4. §
(1)A nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység összkormányzati költségigényét a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő, és az fejezeti kezelésű előirányzatként az éves költségvetésben elkülönítésre kerül.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter irányítja.
  1. Átláthatóság
  2. § A költségvetési támogatással megvalósuló projektekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet, amelynek részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.
  3. § A külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről. A jelentést, annak Kormány általi elfogadását követően, a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra hozza.
  4. Záró rendelkezések
  5. §
(1)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés végrehajtásában részt vevő ügynökség feladatait ellátó szervezetet kijelölje.
(2)Felhatalmazást kap a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter, hogy feladatkörében:
  1. a)a kedvezményezett partnerországok és az ágazati prioritások kijelölési szempontjait,
  2. b)a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység formáit,
  3. c)az adatbázis vezetésének részletes szabályait és az adatbázis tartalmát rendeletben állapítsa meg. 17. § A nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott költségvetési támogatás vonatkozásában
  4. a)a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 119–123. §-át,
  5. b)az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. §
(5)bekezdését és 51. §-át,
  1. c)az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
  2. ca)67. §
(1)bekezdés f ) pontját, ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján alanyi adómentes adóalanynak minősül, cb) 72. §-át és a 76. §
(1)bekezdés f ) pontját az előminősítő rendszerről szóló miniszteri rendelet alapján előminősített civil szervezetek esetében, cc) 73. §
(3)bekezdését, 78. §
(3)bekezdését és a 80. §
(4)bekezdését nem kell alkalmazni, cd) 88/A. §
(1)bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beszámolót a kedvezményezett bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja.
  1. § Ez a törvény
  2. július 1-jén lép hatályba.
  3. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló
  4. évi XLII. törvény
  5. §
(5a)bekezdésének
  1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „
  2. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott fogalom;” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.