2014. XC. törvény a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról.

2014. XC. törvény a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról. Az Országgyűlés, Magyarország globális kihívások iránti elkötelezettségére tekintettel, az  Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az  Európai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel, a következő törvényt alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által felállított lista alapján fejlődő országnak minősülő kedvezményezett partnerországoknak e  törvényben meghatározott eszközök útján nyújtott támogatás, amelynek célja a  szegénység elleni küzdelem, valamint az  emberi és kisebbségi jogok, a  fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítése, 2. nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a  természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az  alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a  hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben. 2. § Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az  ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével valósítja meg. 3. § (1) A  nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet a  segítségnyújtás hatékonyságának növelésével, a  források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a  segélyhatékonyság alapelveinek figyelembevételével, valamint a  végrehajtásban használt eszközök és módszerek, és az  elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával kell megvalósítani. (2) A  nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet elsősorban a  kedvezményezett partnerországokkal való kétoldalú együttműködés útján, a lehetséges hazai gazdaság- és kereskedelemélénkítő hatásokra figyelemmel kell megvalósítani. (3) A  nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység a  kedvezményezett partnerországok szükségleteihez, igényeihez és fejlesztési célkitűzéseihez illeszkedve valósul meg, és a  kedvezményezett partnerországok saját erőfeszítéseit egészíti ki. 4. § Magyarország a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi menekültjog és a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján, az  európai uniós szakpolitikával összhangban nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységét végez. 5. § (1) A  nemzetközi humanitárius segítségnyújtás a  humanitárius válsághelyzet által megkívánt időtartamban, a  szükségleteknek megfelelően, a  támogatott ország társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaitól függetlenül adható. A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el. (2) A  nemzetközi humanitárius segítségnyújtás során tiszteletben kell tartani az  emberiesség, a  semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét. 2. Tervezés 6. § A  nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a  szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a  külgazdasági ügyekért felelős miniszter – az  érintett minisztériumokkal együttműködve és a  civil társadalommal konzultálva – legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít. A  szakpolitikai stratégia meghatározza a kedvezményezett partnerországok körét és kijelöli az ágazati prioritásokat. 7. § A szakpolitikai stratégia alapján a külgazdasági ügyekért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve éves cselekvési tervet készít, amely az  adott költségvetési évre vonatkozóan tartalmazza a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásának ütemezését és pénzügyi tervezését, valamint a jövőbeni tevékenység hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslatot. 3. Végrehajtás és koordináció 8. § (1) A  központi államigazgatási szervek a  feladat- és hatáskörükbe tartozó területeken nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet folytatnak, amelyet a külgazdasági ügyekért felelős miniszter koordinál. (2) E  tevékenységük végrehajtása során a  központi államigazgatási szervek – a  társadalmi részvétel alapelvével összhangban – együttműködnek a  civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel, különösen a  tudomány, a  kultúra, az  érdek-képviseleti szervek és a  parlamenti pártok képviselőivel. Az  együttműködés rendszeres tájékoztatás és konzultáció formájában valósul meg a szakpolitikához kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamán. (3) A központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható, környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak, és a  nemzetközi fejlesztési hatékonysági elveknek, különösen az  átláthatóság elvének megfelelően működnek. (4) A  nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység pénzügyi és tárgyi támogatás, technikai segítségnyújtás, illetve a  Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott eszközök útján valósul meg. 9. § (1) A  nemzetközi humanitárius segítségnyújtás kormányzati koordinációját a  külpolitikáért felelős miniszter látja el. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a  Kormány által elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikai koncepciók megvalósítására. (2) A  nemzetközi humanitárius segítségnyújtási felajánlással kapcsolatos döntéseket a  külpolitikáért felelős miniszter hozza meg, figyelembe véve a  nemzetközi szervezetek, valamint a  Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom által készített felhívásokat. (3) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás pénzügyi és tárgyi felajánlás révén egyaránt megvalósulhat. 10. § (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban az alábbi szervezetek működhetnek közre: a) humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, c) minisztériumok, d) Magyarország külképviseletei, e) magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezetek, f ) Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom, illetve nemzeti szervezetei, g) gazdasági szereplők. (2) Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés esetén a  katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a  külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtését. 11. § (1) A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében tárcaközi bizottságot működtet. (2) A  külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a  külpolitikáért felelős miniszter a  nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a projektalapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökséget működtet. 4. Nemzetközi fejlesztési tudatosság növelése 12. § A  külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a  külpolitikáért felelős miniszter és az  oktatásért felelős miniszter közreműködik a  nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység hazai társadalmi támogatottságának növelésében, a  fiatal generáció szemléletformálásában és az  önkéntesség szerepének erősítésében. 5. Finanszírozás 13. § (1) A  nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység összkormányzati költségigényét a  külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a  külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő, és az fejezeti kezelésű előirányzatként az éves költségvetésben elkülönítésre kerül. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását a  külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter irányítja. 6. Átláthatóság 14. § A költségvetési támogatással megvalósuló projektekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet, amelynek részletes szabályait az  e  törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet tartalmazza. 15. § A külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről. A jelentést, annak Kormány általi elfogadását követően, a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra hozza. 7. Záró rendelkezések 16. § (1) Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy a  nemzetközi fejlesztési együttműködés végrehajtásában részt vevő ügynökség feladatait ellátó szervezetet kijelölje. (2) Felhatalmazást kap a  külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a  külpolitikáért felelős miniszter, hogy feladatkörében: a) a kedvezményezett partnerországok és az ágazati prioritások kijelölési szempontjait, b) a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység formáit, c) az adatbázis vezetésének részletes szabályait és az adatbázis tartalmát rendeletben állapítsa meg. 17. § A  nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott költségvetési támogatás vonatkozásában a) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 119–123. §-át, b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (5) bekezdését és 51. §-át, c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet ca) 67. § (1) bekezdés f ) pontját, ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján alanyi adómentes adóalanynak minősül, cb) 72. §-át és a 76. § (1) bekezdés f ) pontját az előminősítő rendszerről szóló miniszteri rendelet alapján előminősített civil szervezetek esetében, cc) 73. § (3) bekezdését, 78. § (3) bekezdését és a 80. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni, cd) 88/A.  § (1)  bekezdését azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  beszámolót a  kedvezményezett bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja. 18. § Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba. 19. § A  Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (5a) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a  nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a  nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott fogalom;” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke