📄 Jogszabály szövege
78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelete a környezeti alapnyilvántartásról.
A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
110. § (7) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás
alapján a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában:
a) környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ): természetes sze
mély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata;
b) környezetvédelmi területi jel (KTJ): környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító adata;
c) egyedi környezetvédelmi azonosító adat: környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ), illetve környezetvédelmi területi
jel (KTJ), mely biztosítja a környezetvédelmi ügyfelek, illetve környezetvédelmi objektumok egyedi azonosítását;
d) környezetvédelmi ügyfél (a továbbiakban: ügyfél):
da) akire (amelyre) a hatóság jogokat vagy kötelezett
ségeket állapított meg,
db) akiket (amelyeket) a környezet használatával,
igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettség terhel, dc) akiket (amelyeket) a hatóság a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentése, megszűnése és felszámolása miatt nyilvántart,
dd) akiket (amelyeket) a hatóság a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatban fizetési kötelezettség teljesítése, ellenőrzése érdekében nyilvántart;
e) környezetvédelmi objektum: olyan terület, helyhez
kötött létesítmény, tárgy, építmény, engedélyköteles tevékenység végzésének helye, amellyel összefüggésben az
OKIR rendszerhez kapcsolódóan a 4. § (2) bekezdésében
felsorolt szervek közigazgatási eljárást folytatnak le, vagy
amellyel kapcsolatban környezetvédelmi adatszolgáltatást
teljesítenek;
f) Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer
(a továbbiakban: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere;
g) KAR adatszolgáltatás: az alapadatoknak a környezeti alapnyilvántartás részére történő bejelentése egyedi
környezetvédelmi azonosító adatok létrehozása, vagy az
alapadatok módosításának bejelentése céljából;
h) objektum jellemző pontja: a környezetvédelmi objektum területére eső pont, amely a térképi ábrázolás során
az objektumot reprezentálja. A jellemző pontot az adatszolgáltató határozza meg, amelynek az objektum címe
szerinti település közigazgatási területére kell esnie;
i) kódjellegű adat: adatszolgáltatásokban tulajdonságok, jelenségek, fogalmak azonosításához használt adat,
amelynek lehetséges értékeit előre meghatározott lista tartalmazza;
j) törzsjellegű adat: környezetvédelmi ügyfeleket és
környezetvédelmi objektumokat jellemző, időben közel
állandónak tekinthető, nem rendszeresen változó adat;
k) leíró adat: környezetvédelmi ügyfeleket és környezetvédelmi objektumokat az azonosítóikon kívül jellemző
adat.
Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozása
és alkalmazása 2. §
(1) A környezeti alapnyilvántartás a külön jogszabályok
alapján létrehozott környezetvédelmi nyilvántartások által
közösen használt, az 1. mellékletben meghatározott egyedi
környezetvédelmi azonosító, kód- és törzsjellegű, valamint a hozzájuk tartozó leíró adatokat tartalmazza.
(2) A környezeti alapnyilvántartásba a felügyelőségek,
a főfelügyelőség, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) jegyezhet be
egyedi környezetvédelmi azonosító adatokat.
(3) A közigazgatási eljárás során – amennyiben ezek az
azonosítók még nem állnak rendelkezésre – az eljárás alanyait KÜJ, az érintett környezetvédelmi objektumokat
KTJ azonosítóval kell ellátni. Környezetvédelmi adatszolgáltatást kizárólag KÜJ, KTJ azonosító birtokában lehet
teljesíteni.
(4) Egyedi környezetvédelmi azonosítókat a hatóság az
ügyfél kérelmére adja ki. Amennyiben a hatóság eljárása
során észleli az azonosítók hiányát, úgy azokat hivatalból
hozza létre.
(5) A KAR adatait a Központi Statisztikai Hivatal külön
jogszabály alapján1 statisztikai célra, egyedi azonosításra
alkalmas módon, elektronikusan, térítésmentesen átveheti
és kezelheti.
1 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról. 3. §
(1) Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozása
az alábbi szerveknél kezdeményezhető, illetve azokat az
alábbi szervek hozzák létre:
a) KÜJ azonosítót az a felügyelőség hozza létre, melyhez az ügyfél kérelmével fordult;
b) amennyiben a KÜJ azonosítóval már rendelkező
ügyfél KTJ azonosító(ka)t, vagy a KÜJ azonosítóval még
nem rendelkező ügyfél a KÜJ azonosító mellett KTJ azonosító(ka)t is igényel, az azonosítók létrehozását az objektum(ok) jellemző pontja szerint illetékes felügyelőségnél
kell kezdeményezni.
(2) Amennyiben az egyedi környezetvédelmi azonosító
adat létrehozása a főfelügyelőség hatáskörébe tartozó eljáráshoz szükséges, az azonosítókat a főfelügyelőség hozza
létre.
(3) Egyedi környezetvédelmi azonosítók létrehozását
a) környezetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettség
esetében az adatszolgáltatást megelőzően,
b) a Kvt. 64/A. §-ban meghatározott esetekben, legké
sőbb a kérelemmel együtt
kell igényelni. 4. §
(1) A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szervek KÜJ és KTJ azonosítókat hivatalból is létrehozhatnak.
(2) Azonosító adat hivatalból történő létrehozása esetén
a KÜJ-t az a szerv hozza létre, amelyik az adat hiányát észlelte. KTJ esetén az azonosító hiányát észlelő szerv az objektum(ok) jellemző pontja szerint illetékes felügyelőségnél kezdeményezi az azonosító létrehozását.
(3) Azonosító adatok hivatalból történő létrehozása esetén az adatot létrehozó szerv adatszolgáltatásra kötelezheti
az ügyfelet.
5. § Egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal rendelkező ügyfélnek minden kérelmében, illetve környezetvédelmi adatszolgáltatásában fel kell azokat tüntetnie.
6. § A KAR adatszolgáltatást az ügyfél az alapadatainak, illetve a környezetvédelmi objektumaihoz tartozó alapadatoknak az 1. mellékletben közölt formanyomtatvány kitöltésével teljesítheti. A formanyomtatványt a hozzá tartozó
útmutatóval együtt a minisztérium hivatalos lapjában és
honlapján, illetve a kormányzati portálon közzéteszi. Az
adatszolgáltatás az alábbi módokon teljesíthető:
a) a mellékletben közölt formanyomtatvány kitöltésével papíron; b) 2 dimenziós vonalkód képzésére alkalmas programmal készített papír adatlapon;
c) a minisztérium által meghatározott formátumban elkészített adatállományok elektronikus adathordozón (így
például CD-n, floppy lemezen) való beküldésével, amelyhez csatolni kell a kitöltött és cégszerű aláírással ellátott
KAR BORITÓLAP-ot;
d) külön jogszabályban meghatározottak szerinti, a
közigazgatási eljárásban felhasználható legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján;
e) külön jogszabályban előírtak szerint, elektronikus
űrlap ügyfélkapun történő beküldésével.
7. § (1) Abban az esetben, ha a környezetvédelmi adatszolgáltatásait az adatszolgáltató elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum, illetve ügyfélkapu útján kívánja beküldeni, akkor előzetesen meg kell adnia annak a
meghatalmazott személynek az adatait, aki a nevében és
helyette eljárva az adatszolgáltatást teljesítheti. Az elektronikus adatszolgáltatásra való meghatalmazás a KAR
adatszolgáltatás részét képezi, amelyen közölni kell a
meghatalmazott személy adatait. A környezetvédelmi
adatszolgáltatás elektronikus teljesítésére szolgáló meghatalmazást, illetve annak visszavonását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Ha az adatszolgáltató még nem rendelkezik KÜJ
azonosítóval, akkor az elektronikus adatszolgáltatásra
meghatalmazó adatlap mellett, a KAR adatszolgáltatásban
a KÜJ azonosító létrehozásához szükséges adatlapot is ki
kell tölteni és be kell küldeni.
8. § (1) Az egyedi környezetvédelmi azonosító adatok létrehozásáról – amennyiben azt kérelem alapján hozták létre –
a 3. §-ban meghatározott szervek az ügyfeleknek értesítést
küldenek, az adat létrehozásától számított 15 napon belül.
(2) Az értesítés megküldése annak a szervnek a feladata,
amelyik az adott azonosítót létrehozta.
9. § Az 5. §-ban meghatározott szervek döntéseinek a környezetvédelmi azonosító adatokat tartalmazniuk kell.
10. § (1) A környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített
adatok megváltozását – amennyiben jogszabály másként
nem rendelkezik – a változást követő 15 napon belül az
ügyfélnek a 8. § (1) bekezdésében meghatározott módon
be kell jelentenie.
(2) Az adatok megváltozásáról szóló bejelentést a
3. §-ban meghatározott szervek felé kell teljesíteni. A változásjelentés feldolgozása után, a nyilvántartásban szereplő adatokról az ügyfél részére új értesítést kell kiküldeni.
11. § Az egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díj, illetve
illetékmentes.
12. § A KAR-ban nyilvántartott ügyfél adatai, az ügyfél által
szolgáltatott környezetvédelmi adatok, a hatóság által hozott határozatok adatai külön jogszabály szerint2 – a személyes adatok kivételével – nyilvánosak, azokat a minisztérium honlapján közzéteszi.
Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép
hatályba.
2 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről.
(2) Azoknak a környezetvédelmi ügyfeleknek, akik a jelen rendelet hatálybalépése előtt, más jogszabály alapján
előírt nyomtatványon már teljesítettek környezetvédelmi
adatszolgáltatást, és az adataik a környezetvédelmi alapnyilvántartásba bekerültek, jelen rendelet hatálybalépését
követő 180 napon belül az eljáró hatóság az egyedi környezetvédelmi azonosító adatokról értesítést küld.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet
6. és 7. számú mellékletei hatályukat vesztik, egyidejűleg
a 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A 7. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra
kötelezett hulladékkezelőnek és a hulladék termelőjének a
kötelezettség keletkezésétől számított 60 napon belül, a területileg illetékes felügyelőségen írásban be kell jelentkeznie a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe
(HIR). Abban az esetben, ha a tevékenység megváltozása
következtében az adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik, azt írásban jelezni kell. A kötelezettség keletkezésének és megszűnésének bejelentésekor a következő adatokat kell közölni:
a) az adatszolgáltató neve, címe és KÜJ azonosítója;
b) telephely megnevezése, címe és KTJ azonosítója;
c) éves vagy negyedéves jelentési kötelezettség alá
esik-e;
d) éves jelentő esetén a kötelezettség kezdetének vagy
megszűnésének éve, negyedéves jelentő esetén kötelezettség kezdetének vagy megszűnésének éve és negyedéve.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül az adatlapok ismételt
megküldésével be kell jelenteni.
(3) Az e rendelet 2–5. számú mellékleteinek kitöltésére
vonatkozó útmutatót a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium közleményben teszi közzé.”
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.