1175/B/
- AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
- Az Alkotmánybíróság az elektronikus hírközlésről szóló
- évi C. törvény
- §
(6)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
- Az Alkotmánybíróság az elektronikus hírközlésről szóló
- évi C. törvény
- augusztus 31-ig hatályban volt
- §
(6)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. I. Az indítványozó a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Tkgytv.) 45. §
(1)bekezdésének, valamint azzal összefüggésben a Tkgytv. 53. §
(13)bekezdés a) pontjának megsemmisítését kérte. Kérte továbbá az elektronikus hírközlésről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.)
- augusztus 31-ig hatályban volt
- §
(6)bekezdése alkotmányellenességének megállapítását is. A Tkgytv. támadott rendelkezései ugyanis az Alkotmány 2. §
(1)bekezdését, valamint
- §-át sértik, míg az Eht.
- augusztus 31-ig hatályos
- §
(6)bekezdése az Alkotmány 2. §
(1)bekezdését sérti az indítványozó szerint. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a Tkgytv. indítvánnyal támadott 45. §
(1)bekezdése hatályba lépését követően hatályát vesztette, ugyanakkor
- szeptember
- napjával módosította az Eht.
- §
(6)bekezdését. Vagyis az indítvány tartalmilag részben az Eht. hatályos 21. §
(6)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányul. Az Alkotmánybíróság az eljárását erre tekintettel folytatta le. Az indítványozó érvelése szerint az Eht. – Tkgytv. 45. §
(1)bekezdésével megállapított – 21. §
(6)bekezdése úgy teremt eljárási jogosultságot a fogyasztóvédelmi hatóság számára, hogy az Eht. személyi hatálya nem terjed ki rá, továbbá az Eht. 130. §
(2)–
(3)bekezdését, illetve 138. §
(1)–
(2)bekezdését fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősíti. Ezek miatt az indítványozó szerint nem állapítható meg egyértelműen, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak kizárólagos-e a hatásköre az Eht. 130. §
(2)–
(3)bekezdését, illetve 138. §
(1)–
(2)bekezdését illetően, vagy a sza bályozással párhuzamos hatáskör jött létre a fogyasztóvédelmi és a hírközlési hatóság között. Az utóbbi esetben ugyanis ugyanazon jogsértővel szemben ugyanazon jogsértés miatt mind a hírközlési, mind a fogyasztóvédelmi hatóság eljárhat és alkalmazhat szankciót, hiszen pl. az Eht. 68. §
(3)bekezdése arra jogosítja a hírközlési hatóságot, hogy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól eltérés esetén szankciót alkalmazzon. Az indítványozó szerint bár az Eht. 21. §
(6)bekezdése kimondja, hogy az Eht. 130. §
(2)–
(3)bekezdése, illetve 138. §
(1)–
(2)bekezdése az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek, miután a hírközlési hatóság is felhatalmazást kapott szankció alkalmazására, e szabályok egyúttal elektronikus hírközlési szabályok is. Az indítványozó szerint ez önmagában nem alkotmányellenes, azonban az Eht. 21. §
(6)bekezdése alapján az eljárás hivatalból is megindulhat, s ha ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon okból folyik eljárás a fogyasztóvédelmi és a hírközlési hatóság előtt, a közigazgatási hatósági és szolgáltatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. §
(5)bekezdése szerinti megelőzési szabály nem alkalmazható, így két hatóság is szankciót alkalmazhat az eljárásban érintettel szemben. Az indítványozó szerint az is gondot jelent, hogy a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében a „fogyasztó” csak természetes személy lehet, ezzel azonban kizárt, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az Eht. szerinti valamennyi előfizető, illetve felhasználó érdekében fellépjen. Azzal, hogy egyes nem természetes személyek fogyasztói jogosultságai védelem nélkül maradnak, szerinte sérül az Alkotmány
- §-a. Végül az indítványozó azért kérte az Eht.
- augusztus 31-ig hatályos
- §
(6)bekezdésének megsemmisítését, mert véleménye szerint a hatályos 21. §
(6)bekezdésének megsemmisítésével a korábban hatályban volt szöveg feléled, s az visszautalt az Eht. 21. §
(5)bekezdésében foglalt „együttműködési megállapodásra” a fogyasztóvédelmi és a hírközlési hatóság eljárását illetően, vagyis nem jogszabályra bízta e hatóságok eljárásának szabályozását. Ez az indítványozó szerint alkotmánysértő a Ket. 19. §
(1)bekezdésének sérelme miatt. II. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „2. §
(1)A Magyar Köztársaság független, demokra tikus jogállam.” „
- § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.” A Eht. indítvánnyal támadott rendelkezése: „
- §
(6)A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén az ügyfélszolgálat 138. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti működése, to vábbá az általános szerződési feltételek 130. §
(2)és
(3)bekezdése szerinti hozzáférhetővé, illetve elérhetővé tétele és nyilvánosságra hozatala tekintetében. A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alapján jár el, az említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” III. Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
- Elsőként az Alkotmánybíróság azt az indítványi kérelmet vizsgálta, miszerint az Eht.
- §
(6)bekezdése alapján nem állapítható meg egyértelműen a hatáskör gyakorlója az Eht. 130. §
(2)–
(3)bekezdését, illetve 138. §
(1)–
(2)bekezdését illetően, s ebből fakadóan sérül az Alkotmány 2. §
(1)bekezdése. Az Eht. 21. §
(6)bekezdését a Tkgytv. állapította meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen piaci gyakorlat tilalmára vonatkozó átfogó jogi szabályozás részeként. A rendelkezés egyes, az Eht.-ban szabályozott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetére eljáró hatóságként a fogyasztóvédelmi hatóságot jelöli ki. A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre olyan ügyekre terjed ki, amelyek a szolgáltatónak a fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére vonatkoznak. A Tkgytv. alapján az Fgytv.-n kívül a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalt hatáskörök tekintetében az alkalmazandó szabályt fogyasztóvédelmi rendelkezésnek kell minősíteni. Ez következik ugyanis az Fgytv. 45/A. §
(2)bekezdéséből, amely szerint: „[a] fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén”. Ennek megfelelően szabályozott az Eht.-nak a Tkgytv. 45. §
(1)bekezdésével megállapított 21. §
(6)bekezdése is. A szabályozás célja tehát éppen az, hogy a fogyasztóvédelminek minősülő szabályok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság járjon el. A fogyasztóvédelem körébe tartozónak minősített ügyekben – vagyis az Eht. 21. §
(6)bekezdésében hivatkozott 138. §
(1)–
(2)bekezdésének az ügyfélszolgálat működésére vonatkozó rendelkezései, valamint a 130. §
(2)–
(3)bekezdésének az általános szerződési feltételek hozzáférhetővé tételére és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezései tekintetében – a hírközlési hatóságnak nincs hatásköre. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárását illetően az Eht. 21. §
(6)bekezdése rendelkezik arról is, hogy a fogyasztóvédelminek minősített ügyekben az Fgytv.-ben meghatározott – és nem az Eht.-ban a hírközlési hatóságra megállapított – eljárási szabályok szerint jár el. Miután a fogyasz tóvédelminek minősülő ügyekben az Eht. csak az Fgytv. eljárási szabályait rendeli alkalmazni, ez értelemszerűen nem jelenti azt sem, hogy az Eht. 138. §
(1)–
(2)bekezdésének az ügyfélszolgálat működésére vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a 130. §
(2)–
(3)bekezdésének az általános szerződési feltételek hozzáférhetővé tételére és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén csak természetes személyek – és nem általában a hírközlési szolgáltatók ügyfelei (előfizetők és felhasználók) – élhetnének panasszal. Minderre tekintettel az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésének sérelme az indítványozó által felvetett szempontok alapján nem állapítható meg. 2. Az indítványozó az Eht. 21. §
(6)bekezdésével összefüggésben az Alkotmány petíciós jogról rendelkező
- §-a sérelmének megállapítását is kérte. Amint azt az Alkotmánybíróság a 987/B/
- AB határozatában is kifejtette, „az Alkotmány
- §-a... a petíciós jogot szabályozza, amely szerint mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen elő azokhoz az illetékes állami szervekhez, amelyeknek a külön jogszabályok által megállapított egyik alapvető funkciója azok elbírálása és orvoslása” (ABH 1991, 527, 528–529.). A konkrét ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Eht.
- §
(6)bekezdése meghatározott fogyasztóvédelmi ügytípusok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét állapítja meg, ahová az ügyfelek jogsértés esetén fordulhatnak. Ez összhangban áll az Alkotmány 64. §-ában foglaltakkal. 3. Az Alkotmánybíróság az Eht. 2008. augusztus 31-ig hatályban volt 21. §
(6)bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványi kérelmet visszautasította, mivel az már az indítvány benyújtásakor hatályon kívül helyezett rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására irányult. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak a hatályos jogszabályok alkotmányosságát vizsgálhatja. Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak akkor képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, illetőleg a
- § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik e körbe, ezért a már hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés vizsgálatának jelen eljárásban nincs helye. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy egy jogszabályi rendelkezés megsemmisítése egyébként sem eredményezi a korábban hatályos szöveg feléledését: a hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmánybírósági eljárás keretében nem „éleszthető fel”, tehető utólag hatályossá, és így alkotmányossági vizsgálat tárgyává. Az Alkotmánybíróság ezért az Eht.
- augusztus 31-ig hatályban volt
- §
(6)bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványi kérelmet hatáskörének hiányára tekintettel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
- (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009 január, 3.)
- § b) pontja alapján visszautasította. Budapest,
- február
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke