129/2008. (X. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezés

129/2008. (X. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya, és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogások alapján – dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményével – meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 183/2008. (V. 6.) OVB számú határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. 1. Az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítés céljából benyújtott mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza: „Kezdeményezzük, hogy a 2006-ban alakult Országgyűlés kimondja a feloszlását.” Az OVB 183/2008. (V. 6.) OVB határozatában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az OVB határozatának indokolása szerint a határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-án alapul. A határozat a Magyar Közlöny 2008. évi 71. számában, 2008. május 8-án jelent meg. Az OVB határozata ellen a törvényes határidőn belül három kifogás érkezett. Az Alkotmánybíróság az ügyeket – tartalmi azonosságukra tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. §-ának (1) bekezdése alapján egye sítette, és egy eljárásban, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően soron kívül bírálta el. 2. Az indítványozók kifogásai az alábbiakban foglalhatók össze: – a népi kezdeményezés benyújtója kizárólag állampolgár lehet, alapítvány az Nsztv. rendelkezései alapján erre nem jogosult; – a népi kezdeményezés közjogi nyomás alá helyezné a szabad mandátummal rendelkező országgyűlési képviselőket, és ezáltal ellentétes az Alkotmány 2. § (3) bekezdésében és 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel; – a kezdeményezés nem tartozik az Országgyűlés feladataihoz kapcsolódó hatáskörei közé, mivel az Országgyűlés feloszlásának kimondását az Alkotmány 28. § (2) bekezdése ezt „az Országgyűlés megszűnésének egyik lehetséges eseteként” szabályozza. II. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „28. § (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdemé nyezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.” 2. Az Nsztv. rendelkezései: „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírás gyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „4. § (1) Az Országos Választási Bizottság gondoskodik a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetőleg a népi kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről.” „17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.” „18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek, c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárás ról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” 3. A Ve.-nek az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” „131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117–121. § és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” III. A kifogások nem megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott kifogások elbírálása során kialakította következetes gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 2. Egyik kifogás szerint a kezdeményezés nem jogosulttól származik, mivel a népi kezdeményezés joga csak a természetes személyeket illeti meg. Az Alkotmány 28/D. § szerint országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az Alkotmány tehát a népi kezdeményezés benyújtását a természetes személyek számára biztosítja. A kezdeményezés benyújtása az OVB által már hitelesített aláírásgyűjtő íven szereplő 50 000 állampolgári aláírás összegyűjtése után történhet meg. Ettől különböző kérdés az, hogy az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát az állampolgárok mellett mások, társadalmi szervezetek, alapítványok, azaz jogi személyek is benyújthatják hitelesítésre az OVB-hez. A Ve. 149. § i) pontjába foglalt értelmező rendelkezésből megállapíthatóan ugyanis az aláírásgyűjtő ívet nem csak természetes személyek nyújthatnak be hitelesítésre. Eszerint ugyanis a Ve. alkalmazásában „kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották”. [Lásd 102/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 855, 864.] 3. Másik kifogás szerint a népi kezdeményezés „közjogi nyomás” alá helyezné a szabad mandátummal rendelkező országgyűlési képviselőket, és ezáltal ellentétbe kerülne az Alkotmány több rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában megállapította, hogy az Országgyűlést a népi kezdeményezés nem köti oly módon, mint a legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére elrendelt ügydöntő és eredményes népszavazás alapján hozott döntés [Alkotmány 28/C. § (3) bekezdés]. Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlés Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – az Alkotmányban rögzített – korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Népi kezdeményezés esetén ezzel szemben az Országgyűlésnek a kérdés napirendre tűzésére, megtárgyalására és döntéshozatalra van kötelezettsége, de ennek a döntésnek a tartalmát a népi kezdeményezés nem köti meg, nem egy kötelező döntés meghozatalára szól. Éppen ezért a népi kezdeményezésnek mindaddig, amíg az alkotmányosság keretében marad – ellentétben a népszavazással – az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. Mindezek alapján az országos népi kezdeményezés esetén – mivel az a döntés tartalmát nem határozza meg – nem lehet a szabad mandátumú képviselőkre gyakorolt, alkotmányossági szempontból értelmezhető „közjogi nyomás”-ról beszélni. A kifogást tevő által hivatkozott alkotmányi rendelkezések [2. § (3) bekezdés: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”; 20. § (2) bekezdés: „Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.”] és a népi kezdeményezés, illetve az azt hitelesítő OVB határozat között az alkotmánybírósági eljárás szempontjából értékelhető összefüggés nincs. 4. További kifogás szerint a kezdeményezés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozik, mivel a feloszlás kimondásának lehetőségét az Alkotmány nem az országgyűlés hatáskörei között [19. § (3) bekezdés], hanem a megszűnés egyik módjaként szabályozza [28. § (2) bekezdés]. Az Alkotmány 19. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. A (3) bekezdése azokat a döntési jogköröket sorolja fel, amelyeket az Országgyűlés a (2) bekezdés által meghatározott feladatának teljesítése során gyakorolhat, illetve gyakorolni köteles. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdése nem az Országgyűlés hatásköreinek taxatív felsorolását jelenti, azokról az Alkotmány számos más helyen is rendelkezik. Így az Alkotmány 28. § (2) bekezdése szerint: „Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.” Az alkotmányi rendelkezés puszta nyelvtani értelmezése alapján is megállapítható, hogy a feloszlás kimondása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ezért az – az Alkotmány 28/D. §-a alapján – országos népi kezdeményezés tárgya lehet. [Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében felsorolt – tiltó – tárgykörök csak az országos népszavazásra vonatkoznak, országos népi kezdeményezés akadályát nem jelentik.] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB jogszerű döntést hozott, amikor az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdést hitelesítette. Ezért a kifogásokat elutasította, és a 183/2008. (V. 6.) OVB határozatot helyben hagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke