2019. LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről.

2019. LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről. 1. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatfajták mint állatgenetikai erőforrások − különös tekintettel a  védett őshonos mezőgazdasági állatfajtákra (a  továbbiakban: őshonos állatfajta) és a  veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákra (a továbbiakban: veszélyeztetett állatfajta) − megőrzése és fenntartása állami feladat. (2) Mezőgazdasági célból géntechnológiával módosított állatfajtát előállítani tilos. (3) Állatot klónozni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tilos. (4) Tenyésztőszervezetben annak jóváhagyott tenyésztési programja szerinti tevékenységet végző költségvetési szerv tagsági viszonyt vagy részesedést szerezhet. 2. § (1) A  tenyésztőszervezet elismerésére és a  tenyésztési program jóváhagyására irányuló eljárásban az  ügyintézési határidő 150 nap. (2) A tenyésztési program módosítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap. (3) Ha az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében függő hatályú döntés meghozatalának van helye, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. 3. § Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott törzskönyv, tenyésztési főkönyv, valamint az abban szereplő adat alapján kiállított származási igazolás közokirat. 4. § A tenyésztési hatóság az  e  törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint nyilvántartást vezet, amely az  abban meghatározottak mellett tartalmazza természetes személy esetén a  tenyészállat tenyésztőjének, tartójának és tulajdonosának nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, állampolgárságát, lakhelyét, telephelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím, levelezési cím), valamint a  számlázási nevet és a  számlázási címet. 5. § (1) Őshonos és veszélyeztetett állatfajták tenyészeteinek, részállományának felszámolása − amennyiben az  nem járványügyi intézkedés miatt válna szükségessé – a  tenyésztőszervezet által a  tenyésztési hatóság részére történő bejelentéssel végezhető. (2) Az  őshonos és a  veszélyeztetett állatfajták esetében a  tenyésztési hatóság megtiltja az  (1)  bekezdés szerinti felszámolással érintett egyedek vágóállatként történő értékesítését, ha a  felszámolandó tenyészet vagy részállomány a) kiemelt genetikai értéket képvisel; vagy b) kis létszámú vonal vagy család részét képviseli, és a  bejelentésben foglalt fajta felszámolással érintett egyedeinek vágóállatként történő értékesítése az  adott fajta genetikai állományának biztonságos, hosszú távú fenntartását veszélyeztetheti. A törvényt az Országgyűlés a 2019. június 18-i ülésnapján fogadta el. (3) Az őshonos vagy a veszélyeztetett állatfajta genetikai állományának biztonságos, beltenyésztettség nélküli, hosszú távú megőrzésének biztosítását közvetlenül vagy közvetetten fenyegető veszély vagy katasztrófa helyzet esetében a tenyésztési hatóság a) az  állatfajta egyedeinek és szaporítóanyagának, valamint a  tenyész- és keltetőtojások kereskedelmét – az intézkedéssel érintett személy igazolt és neki fel nem róhatóan keletkezett kárának megtérítése mellett – a fenyegetettség megszűnéséig korlátozhatja, illetve megtilthatja; b) az  állatot, a  tenyész- és keltetőtojást, az  állati szaporítóanyagot, genetikai mintát lefoglalhatja vagy zár alá veheti, valamint az eredeti tárolási helyéről elszállíthatja vagy elszállíttathatja; c) a tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásait lefoglalhatja vagy zár alá veheti; d) kezdeményezi az agrárpolitikáért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter) az állatok más tenyésztőnél történő átmeneti elhelyezését vagy az állat, a tenyész- és keltetőtojás, az állati szaporítóanyag és a genetikai minta állam javára történő megvásárlását; e) kezdeményezi a miniszternél állategészségügyi intézkedés esetén az őshonos és a veszélyeztetett fajtákban bekövetkező visszafordíthatatlan károsodás megelőzését. 6. § (1) Az  eljáró tenyésztési hatóság az  e  törvényben és az  e  törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hoz, bírságot szab ki vagy figyelmeztetésben részesíti az  eljárás alá vont személyt. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a  cselekménynek az  eljáró tenyésztési hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a  cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni. 7. § Az eljáró tenyésztési hatóság az  e  törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint a következő intézkedéseket hozhatja: a) a  jogsértést megállapító végleges határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 180 nap időtartamra; b) a tenyésztési program jóváhagyásának felfüggesztése vagy visszavonása; c) a tenyésztőszervezet működésének felfüggesztése és legfeljebb 180 napos határidő tűzésével a szabályszerű működés helyreállítására való kötelezés; d) adott fajta vonatkozásában a tenyésztőszervezeti elismerés visszavonása; e) az  állati szaporítóanyag, a  tenyész- és keltetőtojás megsemmisítésének előírása, az  állatnak az  állattartó költségére történő ivartalanításának elrendelése, a  szaporítóanyag termékenyítésre történő használatának, a hímivarú állat fedeztetésre történő használatának megtiltása; f ) az állat törzskönyvből, illetve tenyésztési nyilvántartásból történő kizárásának elrendelése; g) az állat tenyésztésben történő használatának megtiltása; h) a tenyésztési adat visszamenőleges hatállyal történő törlésének elrendelése; i) tenyésztésvezetői tevékenység gyakorlásától legfeljebb három évre történő eltiltás. 8. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a) az adott állatfajta vonatkozásában jóváhagyott tenyésztési programban előírt szabályokat megszegi; b) az adott állatfajtára vonatkozóan tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt vagy származási igazolást állít ki; c) bejelentésköteles tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; d) engedély nélkül végzi az engedélyköteles tevékenységet; e) a tenyészállat, a tenyész- és keltetőtojás vagy az állati szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően vezeti; f ) az  apaállat-használatra, a  tenyésztojás- vagy a  szaporítóanyag-előállításra, valamint a  mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi; g) adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a  valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza; h) tenyészállatot, tenyész- és keltetőtojást vagy szaporítóanyagot jogosulatlanul forgalmaz; i) a tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisítja; j) az őshonos és a veszélyeztetett állatfajta tenyészetét, részállományát a  tenyésztési hatóság tilalma ellenére felszámolja. (2) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. (3) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a  jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a természetes személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel. 9. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki a tenyésztési hatóságot; b) határozza meg az állattenyésztési bírság tételes mértékét, kiszabásának rendjét; c) állapítsa meg a tenyésztőszervezeti elismerés feltételeit és a tenyésztési program jóváhagyásának feltételeit; d) állapítsa meg a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének részletes szabályait; e) állapítsa meg a  törzskönyv vezetésének és a  származási igazolás kiállításának szabályait, valamint a törzskönyv és a tenyésztési főkönyv adattartalmát; f ) állapítsa meg a  mesterséges termékenyítő állomásra, embrió átültető állomásra, baromfi- és halkeltető állomásra, valamint a  méhanya nevelő telepre (a  továbbiakban együtt: művi szaporító létesítmény) és a spermatároló központokra vonatkozó szabályokat; g) állapítsa meg az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták, valamint a magyar ebfajták genetikai fenntartásának rendjét; h) állapítsa meg a tenyészállat és a szaporítóanyag behozatalának és kivitelének feltételeit; i) állapítsa meg az  állattartók, a  tenyészetek és a  tartási helyek nyilvántartásának – személyes adatot nem tartalmazó – tartalmát; j) állapítsa meg az állatok egyedeinek jelölésére, valamint az egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerre vonatkozó szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben a) állapítsa meg az  őshonos és a  veszélyeztetett állatfajták, valamint a  magyar ebfajták körét és genetikai fenntartásuk részletes szabályait; b) állapítsa meg a tenyésztőszervezeti elismerés feltételeinek és a tenyésztési program jóváhagyása feltételeinek részletes szabályait; c) állapítsa meg a törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának részletes szabályait; d) állapítsa meg a  művi szaporító létesítményekre és a  spermatároló központokra vonatkozó részletes szabályokat; e) állapítsa meg a  tenyészállat és a  szaporítóanyag behozatalának és kivitelének, valamint forgalmazásának részletes szabályait. 10. § (1) Ez a törvény 2019. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény. 11. § (1) Ez  a  törvény a  fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az  Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke