9/2003. (II. 28.) GKM rendelete az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirán

9/2003. (II. 28.) GKM rendelete az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból történő támogatásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján ,,a magyar találmányok külföldi bejelentése’’ célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) felhasználásáról és kezeléséről — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: 1. § A támogatás célja elősegíteni a gazdaságon belüli innovációs folyamatokat, ezen belül a találmányok, a növényfajták, a használati minták oltalmának külföldön történő megszerzését és fenntartását, valamint a formatervezési minták oltalmának külföldön történő megszerzését és megújítását. 2. § (1) A célelőirányzat forrása a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben erre a célra jóváhagyott összegű előirányzat. A célelőirányzat bevételeit és kiadásait a Magyar Államkincstár által vezetett előirányzati felhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni. (2) A célelőirányzat bevételi forrásai az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Központi Műszaki Fejlesztési Alap, illetve a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram terhére kötött szerződésekben és a Magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzat eljárási rendjéről szóló, módosított 6/1997. (III. 7.) IKIM rendelet alapján a Magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzat terhére nyújtott támogatásokra kötött szerződésekben meghatározott, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti visszafizetések is. 3. § (1) A célelőirányzat a következő jogcímeken használható fel: a) külföldi szabadalom, növényfajta-oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom megszerzésének a költségeire, b) külföldi szabadalom, növényfajta-oltalom vagy használati mintaoltalom fenntartásának költségeire, c) külföldi formatervezési mintaoltalom megújításának költségeire, d) a pályázatok elbírálásával, a célelőirányzat működtetésével (nyilvántartási, meghirdetési és szervezési feladatokkal) kapcsolatos személyi és tárgyi feltételek költségeire. (2) A célelőirányzat nem használható fel a külföldi bejelentés olyan díjának kiegyenlítésére, amelyet a külföldi bejelentés továbbítása miatt a Magyar Szabadalmi Hivatalnak kell megfizetni. 4. § A célelőirányzatból támogatás pályázati rendszer keretében nyerhető el. 5. § (1) Pályázatot magánszemély, kis- és középvállalkozás, közhasznú szervezet, kutatóintézet és oktatási intézmény (a továbbiakban: pályázó) nyújthat be. (2) Nem részesülhet támogatásban a pályázó, ha ellene csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás van folyamatban, illetve, ha a pályázónak lejárt esedékességű, hatvan napon túl meg nem fizetett köztartozása van. (3) A nemzetgazdaság meghatározott ágazataiban működő pályázók e rendelet szerinti támogatását más jogszabály kizárhatja. (4) A pályázat benyújtására az (1) bekezdésben meghatározott személyek csak abban az esetben jogosultak, ha a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján benyújtott pályázatban szereplő külföldi bejelentéssel kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett szabadalmi, növényfajta-oltalmi vagy használati mintaoltalmi, illetve formatervezési mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét igényelték, vagy igénylik, b) a támogatást a 3. § (1) bekezdésének b)—c) pontjai alapján benyújtott pályázatban szereplő olyan külföldi oltalom fenntartására, illetve megújítására igénylik, amely a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentés elsőbbségén alapul. 6. § A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a pályázatról pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium hivatalos lapjában, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és két országos napilapban. 7. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó rövid bemutatását, adatait, amelyekből pá lyázati jogosultsága is megállapítható, b) a támogatás tárgyát és irányultságát (az országok, illetve a regionális iparjogvédelmi hatóságok megjelölésével), c) a felhasználási cél összköltségigényét, annak forrásait és azok rendelkezésre állását, d) a várható gazdasági előnyöket, e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy adólevonásra jogosult-e, valamint az annak igazolására szolgáló okiratokat, nyilatkozatokat, hogy nem áll fenn az 5. § (2)—(3) bekezdésekben foglalt kizáró ok, f) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy — a támogatás elnyerése esetén — hozzájárul a 11. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közzétételéhez. (2) A pályázatot a minisztérium által meghatározott, díjtalanul beszerezhető formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázathoz csatolni kell a pályázati felhívásban meghatározott mellékleteket. 8. § (1) A pályázatokat a következő szempontok alapján kell elbírálni: a) a szabadalom, a növényfajta-oltalom, a használati vagy a formatervezési mintaoltalom megszerzésének esélyei a pályázatban megjelölt országokban; b) a szabadalom, a növényfajta-oltalom, a használati vagy a formatervezési mintaoltalom hasznosításának várható lehetőségei, gazdasági hatásai. (2) A pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázatokat, amelyek a) a műszaki és formatervezési innovációt összekapcsolják, illetve valamely termék többféle iparjogvédelmi oltalmának összehangolt módon történő megszerzésére vagy fenntartására irányulnak; b) a nemzeti fejlesztési, kutatási tervekbe, programokba, illetve az Európai Unió Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába illeszkednek. 9. § (1) A célelőirányzatot a minisztérium kezeli. (2) A célelőirányzat működtetéséről a minisztérium gondoskodik, ennek keretében egyes feladatok elvégzésére Pályázati Irodát működtet. A minisztérium a Magyar Szabadalmi Hivatallal — külön megállapodás alapján — együttműködik a Pályázati Iroda működési feltételeinek kialakításában és biztosításában. (3) A pályázatok szakmai, gazdasági véleményeztetésével, valamint az ellenőrzési feladatokkal a minisztérium szakértőket bízhat meg. (4) A 3. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott költségek az éves forrás legfeljebb 10%-áig finanszírozhatók. 10. § (1) A pályázatok elfogadásáról, illetve elutasításáról, továbbá a támogatás mértékéről, folyósításának feltételeiről és ütemezéséről a Bíráló Bizottság állásfoglalásait figyelembe véve a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter), vagy az általa erre felhatalmazott államtitkár, vagy helyettes államtitkár dönt. (2) A Bíráló Bizottság 15 főből áll; szakmai összetételének biztosítania kell a pályázatok megalapozott elbírálását a 8. §-ban meghatározott szempontok szerint. A Bíráló Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a miniszter nevezi ki. A kinevezés egy évre szól, és meghosszabbítható. (3) A miniszter a kinevezéshez javaslatot kér az érintett minisztériumoktól, országos hatáskörű szervektől, a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezetektől, a felsőoktatási intézményektől, valamint az innovációval foglalkozó érdekképviseleti szervezetektől és az iparjogvédelmi szakmai szervezetektől. (4) A tagság megszűnik: a) a határozott idő elteltével, b) lemondással, c) felmentéssel, d) a tag halálával. 11. § (1) Az elbírálás eredményéről a benyújtástól számított 90 napon belül írásban kap értesítést a pályázó. (2) A minisztérium a támogatást elnyert pályázók nevét — a támogatás jogcímének [3. § (1) bek.] és összegének feltüntetésével együtt — hivatalos lapjában teszi közzé. 12. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjai szerinti költségekhez nyújtott támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetekben. (2) A támogatás feltételeiről, ütemezéséről a minisztérium és a nyertes pályázó szerződésben állapodik meg. A szerződéskötés feltétele annak a szerződésbe foglalt rendelkezésnek a pályázó részéről történő elfogadása, amely kizárja a szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatás megtagadását üzleti titok címén. A szerződésben részletesen meg kell határozni azokat a kötelezettségeket, illetve körülményeket, amelyek nem teljesítése vagy bekövetkezte esetén a szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani, és a támogatást vissza kell fizetni. Szerződésszegés esetére — a pályázati felhívásban meghatározott támogatási összeghatár felett — a minisztérium biztosíték nyújtását írhatja elő. (3) A támogatás folyósítása utólagosan, a számlákon és a kifizetéseket igazoló bizonylatokon alapuló elszámolás szerint történik. 13. § (1) A támogatás a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdése szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ezért az összege pályázatonként nem haladhatja meg a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. §-ának (4) bekezdése szerinti mértékét azzal, hogy a 3. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjai szerinti költségeknek legfeljebb 90%-áig terjedhet. Olyan pályázó esetében, akit adólevonási jog illet meg, és erre vonatkozóan nyilatkozik, a támogatás alapját az általános forgalmi adó összegével csökkenteni kell. (2) A célelőirányzat terhére három évet meghaladó kötelezettség nem vállalható, és a támogatás folyósítása a kötelezettségvállalások áthúzódásának esetében sem haladhatja meg a három költségvetési évet. (3) A célelőirányzatból támogatás nem igényelhető a 3. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjai szerinti jogcímeken sem olyan költségre, amelyeket a pályázat benyújtása előtt már megfizettek, vagy megelőlegeztek. 14. § A 12. § (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség a szerződés felmondásakor azonnal esedékes, annak alapján a támogatást egy összegben, a folyósítástól kezdődően a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelt összegben kell visszafizetni. 15. § (1) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10—11. §-ainak előírásai szerint a minisztérium évközi (féléves) és éves beszámolót készít a célelőirányzat felhasználásáról és gazdálkodásáról. (2) A támogatás rendeltetésszerű és a támogatási szerződésekkel összhangban álló felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium gondoskodik. 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A korábban hatályos rendelkezések alapján kinevezett Bíráló Bizottság kinevezésének hatályát e rendelet nem érinti; ez a Bíráló Bizottság működését e rendelet szabályai szerint folytatja. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzat eljárási rendjéről szóló 6/1997. (III. 7.) IKIM rendelet és az azt módosító 30/1998. (V. 15.) IKIM rendelet és 18/1999. (IV. 28.) GM rendelet. A rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott pályázatokra, illetve a rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött szerződésekre a korábban hatályos szabályok az irányadóak. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter